Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

2. szám - Nekrológok (Pap István, Blum Anna, Szászné Tóth Ildikó, Léczfalvy Sándor)

125 Dr. Léczfalvy Sándor 1928-1998 Hetvenedik életévének betöltését alig követően, hoszszan tartó betegség után, 1998. december 13-án Budapesten érte a halál. Születésnapjának megünneplése helyett fájdalmas búcsút kellett vennünk tőle Dr. Léczfalvy Sándor 1928. november 24-én született a Fejér megyei Moha községben. A család az első világháborút követő békekötés után telepedett meg a Dunántúlon. Eredeti származási helye - mint a nevéből kiolvasható - az erdélyi Lécfalva volt. Dr. Léczfalvy Sándor Székesfehérvárott 1948-ban fejezte be gimnáziumi tanulmányait, miután a második világháború végén diákként Lengyelország és Németország területén viszontagságos körülmények között átvonultatva Dániába került, ahonnan minden baj nélkül hazatérhetett. A Budapesti Műszaki Egyetem mérnöki karán vízépítő szakos mérnöki oklevelet szerzett 1952-ben Egyetemi évei alatt a dr. Vendl Aladár professzor vezette Ásványés Földtani Tanszéken - dr. Papp Ferenc, akkor intézeti tanár, Társaságunk későbbi elnöke közvetlen felügyelete mellett - demonstrátorként tevékenykedett Már itt különös érdeklődést mutatott a vízföldtani kérdések, illetve a mérnök-geológia részletesebb tanulmányozása iránt. 1952. december l-jén kapott mérnökként alkalmazást a Vízügyi Tervező Vállalatnál (az akkori jogelőd Vízerőmű Tervező Irodánál). Ennek a vállalatnak a kötelékében dolgozott 37 éven át, nyugdíjba vonulásáig, 1989-ig, az időszak legnagyobb részében osztályvezetői beosztásban. Vállalati munkája kezdetén folyócsatomázásokkal, vízerőművekkel és tározásokkal kapcsolatos hidrológiai tervezésekkel foglalkozott. Későbbi tevékenységének zöme azonban már az ipari- és ivóvízellátáshoz szükséges vízbe szerzések kérdéseit foglalta magában. Mintegy két évtizeden át a vízkutatás, vízfeltárás és vízbeszerzés különböző megvalósítási helyekre vonatkozó megoldásain dolgozott, amely munka tartalmazta az elméleti és gyakorlati előkészítést, a megtervezést és az építések ellenőrzését. Tervei alapján a Balaton vízellátására 15, Sopron, Miskolc, Pápa, illetve a Dunakanyar Regionális Vízmű vízellátására 2-2 víztermelő telep létesült, de további helységek, vagy a Velencei tó vízellátására is készített később szintén kivitelezett terveket. Ezeket a tervezéseket nem lehetett volna színvonalasan végigvinni, ha a gyakorlat által menet közben felvetett kérdések megoldására nem folytatott volna a tervező mélyreható tudományos tevékenységet. Ennek eredményeit dr. Léczfalvy Sándor szakirodalmi műveinek adatai mutatják: 3 könyv, 7 Mérnöki Továbbképző Intézet számára írt jegyzet, kb. 60 tudományos dolgozat. A Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia szakbizottságai, az Építőipari Tudományos Egyesület, a Nehézipari Műszaki Egyetem, a Mérnöki Továbbképző Intézet nyilvánossága előtt számos előadást tartott, számos ankéton, konferencián vitatta és védte meg mindig tudományosan megalapozott szakmai álláspontját. Tagja volt többek között a Magyar Hidrológiai Társaságnak, a Magyarhoni Földtani Társulatnak. Tudományos tevékenysége, benyújtott, megvédett és elfogadott "Felszín alatti víztározás forrásfoglalások segítségével" c. értekezése alapján 1965-ben megkapta a műszaki tudomány kandidátusa fokozatot A Budapesti Műszaki Egyetem ennek alapján nyilvánította ugyanabban az évben műszaki doktorrá "A felszín alatti víztározással - mint minden tározással - a forrás vízhozam-sorát a vízfogyasztás idősorához kívánjuk idomítani Ha az érkező forráshozam kisebb a fogyasztásnál, akkor a forrás vízszínét leszívjuk, és a forrás dinamikus vízszíne alatti, vízzel telt kőzetek hézagaiból pótoljuk a vízhiányt. Ekkor a hegy belsejében a kivett többlet vízmennyiséggel egyenlő nagyságú tározótér szabadul fel. Ha a vízfogyasztás lecsökken a forráshozam értéke alá, akkor a vízfeleslegből a tározótér ismét feltöltődik. Lényegében tehát a vízháztartási egyensúlyt nem szükséges megbontanunk, a forrástérböl csak annyi vizet veszünk ki, mint amennyi abban a vizsgált időszakban a csapadékból utánpótlódik" - állapította meg értelezésében, s az azt ismertető, a Vízügyi Közlemények 1963. évi 2. füzetében megjelent alapvető cikkében. Dr. Léczfalvy Sándor személyében barátunkat, pályatársunkat, a magyar mérnöki kar elismert egyéniségét gyászoljuk. Búcsúzunk tőle, mint a Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodás-tudományi Bizottságának több cikluson át tevékeny tagjától, a Vízellátási és Csatornázási Albizottság munkatársától Búcsúzunk tőle, mint a Hidrológiai Közlönynek, és általában a hazai vízügyi műszaki tudományos és gyakorlati szaksajtónak termékeny és gondolatokat ébresztő szerzőjétől, a felszín alatti vizek kutatásának, az azokra alapozott ivó- és ipari vízellátó művek szakvéleményezésének, tervezésének specialistájától, a hidrológia, hidraulika, hidrogeológia és geotechnika elméleti eredményeinek műszaki ötletekben gazdag alkalmazójától, megújítójától. De, nem maradhat említés nélkül annak emléke sem, amikor néhány, élethivatásának tanulmányait csak éppen megkezdő pályatárssal együtt, egy fél évszázaddal ezelőtt találkozhattunk vele a Kelenhegyi út egyik villájában, egy népi kollégiumi közösségben, hogy ez a barátság, ez a kölcsönös támogatás és egymás iránti megbecsülés ne halványodhassék el, sőt, folyamatosan erősödjék a hoszszú, és eseményektől korántsem mentes öt évtized alatt Most már biztosan kijelenthetjük: dr. Léczfalvy Sándor életútja vízimérnöki szakterületünket előre lendítő, termékeny életút volt. Bár a vizekkel foglalkozók közösségét dr. Léczfalvy Sándor halálával súlyos veszteség érte, az utána jövőknek, akik majd megismerik a vizek törvényeit, s így tanulnak meg a vizekkel bánni, teljes életműve hasznára lesz. Emlékezetünkben mi is tevékeny életének példáját, a vizek iránti szeretetét őrizzük meg elsősorban, hiszen a víz sem az elmúlásnak az alapja, hanem az életnek: magunk, és minden utánunk jövő ember életének. Dr. Vágás István