Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

1. szám - Bonta Imre: Századunk nagy árvizei meteorológus szemmel

BONTA [.: Századunk nuz\ ámzei 35 végezte Hont a (1991): "A területi állagban 20 mm-nél több csapadékot adó rendszerek vizsgálata a Duna és a Tisza vízgyűjtő területén" c. dolgozatában többek között bemutatja, hogy a nagy csapadékot adó rendszerek milyen Péczely, Bodolainé f. makro-szinoptikus típusok esetén alakulnak ki leggyakrabban A Bodolainé-féle típusokat az előzőekben ismertettük. A Péczely-féle makroszinoptikus katalógus előnye az ismertség mellett, hogy figyelembe veszi a térségünkre jellemző helyi módosulásokat, és ezért a szerző több olyan típust alkotott, amelyek éppen térségünkben járnak látványos időjárás-változással A katalógus további előnye, hogy rendelkezésre állnak az egyes típusok relatív gyakoriságai is. Hátránya ugyanakkor, hogy a kiindulási pont a talajnyomási kép, így az egyes típusok gyakran csak pillanatnyi időjárási helyzetet tükröznek. A feldolgozás alapján megállapítható, hogy a Kárpátmedencében a nagy csapadékot adó rendszerek döntő többsége mediterrán ciklonok átvonulásával, illetve a centrum típusú időjárási helyzetekkel kapcsolatos. A Zala és a Rába vízgyűjtőjén például a területi átlagban 20 mmnél több csapadékot adó rendszerek 50, illetve 55 %-a akkor keletkezik, ha a térségtől délnyugatra mediterrán ciklon örvénylik, miközben a típus relatív gyakorisága térségünkben mindössze 6 %. A ciklon centrum típus relatív gyakorisága térségünkben csupán 3 %, miközben a Tisza keleti vízgyűjtőin ennél a típusnál fordul elő a nagy csapadékot adó rendszerek 25-30 %-a Vannak olyan makro-szinoptikus típusok, amelyeknél a vízgyűjtők nagyobb részén nem fordulhat elő területi átlagban 20 mm-t meghaladó csapadék, de egyes vízgyűjtőkön a térség szinoptikus-klimatológiai sajátosságainak következtében mégis kialakulhat heves csapadéktevékenység Például az úgynevezett zonális időjárási helyzetekben, amikor térségünk felett erőteljes a nyugati áramlás, de a ciklon centrum távol van a medencétől, az Északkeleti-Kárpátokban, valamint a Bihar-hegységben kialakulhat nagy mennyiségű csapadék, míg a többi vízgyűjtőn legtöbbször alig van csapadék Az ú.n An helyzetekben pedig, amikor térségünktől északra anticiklon található, a ciklonális görbület miatt ugyan a Kárpát-medencében sokfelé lehet csapadék, de a vizsgálat szerint a területi átlagban 20 mm-t meghaladó mennyiségre csak a dunántúli vízgyűjtőkön van kilátás. A fenti tanulmányban megvizsgáltuk a Bodolainé-féle típusok relatív gyakoriságát is a kiválasztott nagy csapadékot adó rendszerek esetén. Ez látható a 2 ábrán az Inn, a Zala és a Bodrog vízgyűjtőnél. Az ábra szerint a Duna felső szakaszán a West peremháborgási típusok, a Kárpát-medencében elsősorban a vonuló mediterrán ciklon típusok dominálnak. w Wp W Wp M Inn vízgyűjtője Zala vízgyűjtője Bodrog vízgyűjtője 2. ábra. A Bodolainé-féle típusok relatív gyakorisága az Inn, a Zala és a A heves esőzés kialakulásához a kedvező makro-szinoptikus feltételek mellett további, csapadék-szinoptikai és mezo-szinoptikai feltételek szükségesek Takács és Bonta (1988') a lokálisan, tehát a kis területre kiterjedő intenzív csapadék-tevékenység feltételeit vizsgálták és kimutatták, hogy milyen labilitási és nedvességi paraméter értékek esetén valószínű a Kárpát-medencében lokálisan heves csapadék-tevékenység. Bonta az előzőekben említett dolgozatában 86, területi átlagban is nagy csapadékot adó rendszert vizsgált, abból a szempontból, hogy kialakulásukhoz a kedvező makro-szinoptikus feltétel mellett milyen egyéb szinoptikai feltételek szükségesek. Ezek alapján a területi átlagban 20 mm-t meghaladó csapadék ott fordult elő ahol: - a potenciálisan kihullható vízmennyiség (Wp) havi átlag felett van, vagyis a nedves szállító szalag tengelye a vízgyűjtő felett vagy annak közelében található - a dinamikus telítési hiány (RT-RT t) < 60 gpm - a Showalter labilitási index (SSI) a kiválasztott ,nagy csapadékot adó rendszerek esetén Bodrog vízgyűjtőjén télen SSI < 6 nyáron SSI < 4 markáns frontok esetében, SSI < 0 bárikus mocsárhelyzetben, SSI <2 egyéb esetekben, - a 850 hPa- os szinten az összeáramlás zónája a vízgyűjtők felett húzódik. - ugyanezen a szinten az esetek 74 %-ában a vízgyűjtők felett nagy a hőmérsékleti kontraszt (6° / 500 km). 26 %-ában ez ugyan nem teljesül, de ilyenkor a bárikus mocsárhelyzet miatt a labilitási index értéke nem éri el a 0 értéket, - a 850 hPa magasságában a hegységekre merőleges, tartósan fennmaradó áramlás orografikus területeken gyakran feltétele a nagy csapadék kialakulásának, - az esetek 63 %-ában az 500 hPa-os szinten a magassági jet hatására a szél sebessége meghaladja télen a 25, nyáron a 20 m/s-ot. A fennmaradó 37 % esetén pedig a magasban vagy hideg légcsepp található, vagy pedig a vízgyűjtő felett a környezeténél erősebb az áramlás.