Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

1. szám - Jaskó Sándor: Folyóvízi lerakódások a Dráva mentén

41 Folyóvízi lerakódások a Dráva mentén Jaskó Sándor 1122. Budapest, Pethenyi köz 4. Kivonat: A Dráva-völgy negyedidöszaki fluviatilis rétegsorát több üledék ciklus építi fel. A felső-pleisztocén és alsó-pleisztocén rétegeket tektonikus diszkordanancia választja el egymástól. A folyóvölgytől észak felé eltávolodva - Nagyatád környékén - az üledékek szemcsenagysága kivékonyodik. Az utóbbi helyen - a faunaleletekből ítélve - időnként vízzel elöntött füves síkság volt. Ez a megállapítás ellentmond annak a régebbi feltevésnek, mely szerint észak felől ide vezetett a hajdani Os-Duna folyásiránya. Kulcsszavak: Gyurgyeváci-vizlépcső, folyóvízi üledékkepződés. Dráva-völgy, szerkezetföldtan. Bevezetés A Dráva-medence geomorfológiája és üledéksora sok tekintetben hasonlít a Kisalföldére. Ezért a horvátok által most tervezett Gyurgyeváci-vizlépcső várható vízépítési és környezetvédelmi problémái majd ugyanolyanok lesznek, mint amilyenek a szlovákok által épített Gabéikovoi-vízmünél mutatkoztak. Ez teszi időszerűvé azt. hogy az alábbiakban összefoglaljuk a Dráva-völgy magyarországi szakaszára vonatkozó vízföldtani ismereteinket, s ezáltal is segítséget adjunk a jövőben esetleg felmerülő különböző problémák jobb megoldásához. A Dráva-völgy Magyarország határát alkotó szakaszának negyedidőszaki fluviatilis lerakódásairól és neotektonikájáról mostanáig még senki sem készített összefoglaló ismertetést. Csupán helyi vonatkozású részletadatokat találhatunk a különböző kutatási jelentésekben. Az építőipari nyersanyag- (kavics) kutatásról több kéziratos földtani jelentésben olvashatunk (Vincze et. al. 1971, Szederkényi T. 1972 és 1975, Havas P. et al. 1978, Tarnóczy F. et al. 1989, Cossuta et al. 1981). Néhány kinyomtatott szakcikkben - a vízföldtani adatokon kívül - utalások vannak a vidék negyedidőszaki üledéksorának földtani korbeosztására és hegységszerkezetére vonatkozóan is (Urbancsek J. 1977, Siposs Z. 1990, FranyóF. 1991). A Dráva bal partján, közvetlenül az országhatár túloldalán, tervezik a Gyurgyváci-vízlépcső megépítését. Az 1. ábrán az látható, hogy a vízlépcsőt Horvátország területén olyan helyen kívánják felépíteni, ahol az országhatárunk nem követi a Dráva folyó medrét, hanem attól néhány kilométerrel északabbra húzódik. A Gyurgycváci-vílépcső környezeti hatásai azonban érezhetők lesznek minálunk is. (Bohn P. 1990, Chikán G. 1990). A Mura és a Dráva folyóhordalékról az utóbbi két évtizedben több terjedelmes tanulmány jelent meg a horvát szakirodalomban (Prelogovic E.-Velic J. 1988 és 1992, Prelogovic E.-Cvijanovié D.-Skolko Dr. 1978, Babic Z.Caharun l.-Sekac A.-Mraz V. 1978). Kéteglani leírás A Mura és a Dráva mentén előforduló fclső-pliocén képződmények 'és negyedidőszaki folyóvízi üledékek korbeosztását az táblázat mutatja. Az ezen olvasható litosztratigráfíai egységnevek megfelelnek a Magyarországi Rétegtani Bizottság 1983-ban kinyomtatott táblázatának, illetve a pannonra újabban javasolt rétegtani beosztásnak (Juhász Gy. 1994). Újonnan alkalmazott litosztratigráfíai egység a Dráva-völgyi Kavics Formáció. Ennek az elkülönítését a helyi települési viszonyok indokolják meg. 1. táblázat A Mura és a Dráva vidékének felső pliocénje és negyedidőszaki folyóvízi üledékei Földtani kor Formációk Holocén és felsőpleisztocén Lepusztulás Mosonmagyaróvári Kavics Formáció Intrapleisztocén diszkordancia A Isópleisztocén Teraszkavicsok Drávavölgyi Kavics Formáció. Tengelici Vörösagyag Formáció Kislángi Kavics Form. Diszkordancia Felsőpliocén Toronyi Lignit Formáció Rábaközi Agyagmárga és Homok Formáció Belvederei Kavics Formáció (Horvátország) 2. táblázat A negyedidöszaki üledéksor vastagsága a Mura és a Dráva völgyében A fúrás helye és sorszáma A rétegsor telj. vastags m Kavics és kavicsos homok vastagság m % Távolság kin Szcmenyecsökönyc Sze 1. 15 5 33 0 LetenyeLe 11.. 11 3 27 9 Tótszcrdahelv Tót 1. 65 20 31 15 Hlebine (Gyurgy) Gy-B 15. 110 60 55 45 Ferdinandoyac (Gyurgy) Gy-B 14. 140 40 29 63 Barcs I. (perspektivikus) 157 58 37 86 Suhopolje (Gyurgy) Gy-B 5. 176 82 47 101 P.Slatina (Gvurgv) Gy-B 12. 196 22 11 116 Összesen, ill átlag 870 290 33