Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

2. szám - Nekrológ

128 Lehetőségek a magyar Duna és hajózásának fejlesztésére. (A Delft Hydraulics, Delft, Hollandia, Frederic R. Harris B. V. Hága, Hollandia, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. és a Vituki Consult Rt. kiadása). Budapest, 1996., A/4 form., 12 old., színes borítókkal és képekkel, magyar és angol ny. párhuzamos szöveggel. A magyar kormány olyan tényfeltáró tanulmány elkészítését igényelte, amely megvizsgálja a magyar Dunaszakasz mentén található természetes öko-rendszerek megerősítésének és lehető újra élesztésének módjait s ugyanakkor elősegíti a hajózási viszonyok javítását is. A munka során figyelembe veendő volt az árvízvédelem helyzete, különös tekintettel a jégtorlaszok képződésére, és a nagyobb vízkivételek (ivóvíz-ellátási, ill. hűtési célú) érdekére. A tanulmány elkészítésének fedezetét a holland kormány biztosította kelet-európai segélyprogramja keretében. A kidolgozást a Delft Hydraulics irányította a holland Frederic R. Harris B. V. bevonásával, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. és a Vituki Consult Rt. közreműködésével. Az ember tevékenysége átalakította a Dunát. A folyószabályozás a múlt század közepétől javította a jég levezethetőségét. de a mellékágakban csökkent a vízhozam, feliszapolódtak, romlott vizüknek minősége. A szabályozás és a kavicskotrás miatt a meder mélyült, a vízszintek leszálltak, ez hajózási akadályokkal járt. A tanulmány nagy fontosságot tulajdonít a parti szűrésű ivóvízkészletek szennyezés elleni védelmének, ahol utalt egy ötéves, átfogó kutatási programra. Rámutatott a jégtorlódás folyószabályozás általi, illetve a jégjelentő- és előrejelző szolgálat útján eszközlendő kivédésének jelentőségére. Nekrológ A Fővárosi Vízművek - korábban a Bp. Vízügyi Igazgatóság, illetve a VITUKI - ismert és megbecsült kutató mérnöke hunyt el Budapesten 1996. április 9-én. Gyulán született 1936. szeptember 22-én, iskoláit itt és Mezőkövesden végezte, a Bp. Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet 1960-ban. majd szakmérnöki oklevelet és műszaki doktorátust 1971-ben. Kutató munkájában cs szakirodalmi közleményeiben kezdetben hidraulikai mérőberendezésekkel foglalkozott, majd részt vett a tiszalöki csúcsenergia kísérletek mérési és értékelési munkáiban. A 60-as évek nagy részében a csőkutas öntözési lehetőségek országos feltárásában tevékenykedve a kúthidraulikai kérdések kerültek érdeklődési körébe. Eredményesen értékelte a csőkutak egymásra hatásának és a kútköpeny mellett bekövetkező vízszín-elszakadásnak vízhozamot illető ellentétes következményeit, és megfogalmazta ezeknek hatásfokban kifejezett hidraulikai összefüggéseit. "Mezőgazdasági csőkutak együttműködésének hidraulikai vizsgálata" c. doktori értekezésében nem-euklideszi módszereket is alkalmazott. A Duna ökológiai rehabilitációjának egyik fő feladatául a tanulmány a mellékágak revitalizációját jelölte meg, amely kb. 100 km hosszban lehetséges. A vízszintsüllyedések legfőbb okát, a folyómeder erózióját azonban nehéz volna kiküszöbölni. A kavicskotrások beszüntetése sem állíthatná meg ezt a folyamatot. A Duna évszázadok óta nagy szerepet játszik a hazai és a nemzetközi személy- és teheráru forgalomban. Sajnos, számos gázló és zátony akadályozza - elsősorban Szap és Gönyü között, Dömösnél, vagy Ercsinél - a hajózást, s a rendelkezésre álló 14 dm mélység lényegesen kevesebb a minimálisan szükséges 27 dm-nél az év több mint 6 hónapos időszakában. A tanulmány beszámol arról, hogy számos folyószabályozási eszközt megvizsgáltak a hajózási viszonyok javítására, amelyek nem befolyásolják jelentősen a környezeti feltételeket: sarkantyúk és párhuzamművek építését és a kotrást, a különböző folyószélességű, vagy -mélységű egy- ill. kétnyomú hajózás lehetőségeinek mérlegelésével. A következtetésekből kettőt idézhetünk: "A talajvízszint süllyedést nem lehet visszafordítani, és egyes szakaszoknál meg sem lehet állítani, hacsak a vízállásokat nem szabályozzák vízlépcsőkkel, ami egy olyan választási lehetőség, amely ennek a tanulmánynak a keretein kívül esik".(V.) És: "A jobb környezet és a kedvezőbb vízi út pénzbe kerül. Gazdaságilag az ajánlott intézkedések Budapest felett előnyösebbek, mint az alsó szakaszon, ahol a megvalósítás gazdaságossága csak akkor javul, ha az ENSZ a szerbiai embargót feloldja". V. I. Egy évtizeden át külső munkatársa volt folyóiratunknak, a Hidrológiai Közlönynek, segítve a hírek-, könyv-, folyóirat- és cikkismertetések rovatának előkészítését A 70-es évek közepétől közel 20 éven át a Fővárosi Vízművek műszaki fejlesztési osztályának volt főtanácsos-mérnöke, s országos és nemzetközi kutatási programokban is részt vett. Koordinátora volt a "Partiszűrésű vízkészletek állapotvédelme és fejlesztése" c. programnak, vizsgálta a Dunában történő beavatkozások hatását a parti szűrésű vízkészletekre. A tervezés alatti Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer és a megvalósult építés fővárosi vízmű-kutakra gyakorolt hatásainak elméleti és gyakorlati vizsgálatában is közreműködött. Nagy lelkierővel szinte halála napjáig tevékeny maradt. "Nincs természetes halál: semmi sem természetes soha, ami az emberrel történik, mert jelenléte vitássá teszi a világot". Fájdalmas hiány marad utána! Dr. Vágás István Dr. Laczkó Ágnes (1936 - 1996)