Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve

257 A Hidrológiai Közlöny 75 éve Vágás István 6726 Szeged, Székely sor 13/A. kivonul A tanulmány áttekinti a Hidrológiai Közlöny 75 évében megjelent tudományos dolgozatokat, megkísérli azok leglényegesebb mondanivalóját néhány mondatban összefoglalni, s képet igyekszik adni arról, miiven tudományos irányzatok vezették a folyóirat mindenkori szerzőit. Kulcsszavak: hidrológia, folyóirat-történet "Aequam mementó rebus in arduis servare mentem, non secus in bonis... " (Horatius) A Hidrológiai Közlöny alapítása és működése 75 éves - háromnegyed évszázados - fennállásáról kevés folyóirat számolhat be ma Magyarországon. Még a polilikai viharokat könnyebben túlélő tudományos folyóirataink kö/.t is alig akad a Hidrológiai Közlönynél idősebb. vagy vele egykorú. A Magyar Hidrológiai Társaság anyaegyesületének, az 1848-ban megalapított Magyarhoni Földtani Társulatnak a lapja, a Földtani Közlöny, a legrégebben fennálló hazai tudományos folyóirat. 1995-ben 125. kötetét adja ki A Vízügyi Közlemények (Kultúrmérnöki Jelentések címmel) már 1879ben megindult, s 1890 óta viseli mai elnevezését, de időközbeni szünetelései miatt 117. évfolyama helyett 1995ben a 77. évfolyamát számozta. A háromnegyed évszázad kétségtelenül nagy idő. Érdemes végigtekintenünk rajta: mivel foglalkozott a lap. mivel foglalkozol! cs mit lett ezalatt a magyar hidrológiai tudomány. Az első világháború folyamán merült fel egy önálló magyar hidrológiai egyesület megalakításának a gondolata. Ennek akkor akadályai voltak, s csak sokkal később. 1949-ben kerülhetett erre sor. Addig is - tekintettel a geológia cs hidrológia kö/.li szoros kapcsolatra - a Magyarhoni Földtani Társulat keretében Hidrológiai Szakosztály alakult, amely feladatául tűzte hazánk hidrológiai és hidrogeológiai viszonyainak tanulmányozását és a hidrológiai tudományok tovább fejlesztését. Ebben a szakosztályban találkoztak vízépítő mérnökeink és geológusaink, hogy egymást kölcsönösen támogatva és tanítva, eszmecseréik mind a mérnöki, mind a földtani tudományoknak hasznára legyenek. A Magyarhoni Földtani Társulal 1917. évi közgyűlésen kimondta a Hidrológiai Szakosztály megalakítását. Ezt azévet tekinti a mai Magyar Hidrológiai Társaság is megalakulása évének Akkori folyóirata, a Hidrológiai Közlemények, három éven át a Földtani Közlöny 1918-1920 évi köteleiben, azoknak függelékeként jeleni meg. A Hidrológiai Szakosztály 1921-ben határozta cl. hogy az egyesületi önállóság akkori hiánya ellenére is önálló folyóiralot indít: a Hidrológiai Közlönyt Az első évfolyamok kötetei össze is álltak, bár csak 1928-ban jelenhettek meg. Azóta - időnkeni újabb késedelmekkel, sőt, egyes kötetek (az 1944. évi II., a/. 1945. és az 1951 cviek) kb. két évtizedes átmeneti hiányával - a folyóirat mind a mai napig megjeleni. 1947-ig évenként egy (néha két) kötetben: 1952-ig évente 3-6-szor. 1952-tól kéthavonként. ezen belül 1964. és 1983. kö/.ötl havonként. Az első kilenc évfolyam címlapjain Z,eller Tibornak, a Magyarhoni Földtani Társulat titkárának nevel találjuk. mint aki "sajtó alá rendezte" az illető számot, de tulajdonkeppen felelős szerkesztője volt a folyóiratnak. Ezt a feladatot látta cl 1929-től 1932-ig a hidrológiai szakosztályi titkár. Papp Ferenc, (akkor műegyetemi tanársegéd. később a geológiai tanszék professzora, cs a/. 1958-60. évek közöli a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke). Rajtuk kívül 1942-ig a címlapokon szerepel "közreműködő". vagy "szerkesztő" megjelöléssel a Hidrológiai Szakosztály mindenkori vezetőségének a folyóirat kiadásában tevékenykedő több tagja is. így Schal'arzik Ferenc, Weszelszky Gyula, Vendl Aladár, Viczián Ede, Rohringer Sándor, Maros Imre, Kerekes József, Kulhay Gyula, Pap Ferenc (nem azonos Papp Ferenccel), cs Vígh Gyula Titkár volt az 1933 és 1940. évfolyamok kiadása idejében Takáts Tibor, az 1941-42 évfolyamoknál Kőrössy László. 1942. közepétől 1943. közepéig Nemecz Ernő, s ők tekinthetők ezek felelős szerkesztőinek. 1946-ig azután V itális Sándor (akkor már a Szakosztály elnöke) cs Kchák Ilona (a Szakosztály titkára) a lap szerkesztői. Az 1947. évfolyam a folyóirat külső megjelenésében, stílusában, érdeklődési körében is korszakváltás, amelyet az új és tevékenyen újító szerkesztő. Salamin Pál hajlott végre 1947 és 49. között, s Láng Sándor folytatott 1950-ben "szaks/.erkes/.tö"-kcnt. 1948-ban Mosonyi Emil is közreműködött a szerkesztésben, 1950-ben pedig a szakszerkesztő mellctl még külön "felelős szerkesztő" is működött. Venkovits Istv án személyében. Ezzel sem lehetett megmenteni a lapot 1951-ben a megszűnéstől, amelyet 1952-ben mégis hatálytalanítani leheléit (V itális Sándor professzor, mint a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke csak 1971-ben jelentethette meg az elmaradt 1951. évfolyamot jelképező füzetet.) 1952-től 1959-ig a Hidrológiai Közlöny felelős szerkesztője Kovács György \ olt. technikai szerkesztője pedig 1952-ben Békési János lett. A/ 1995-ben 70. eletevét betöltő Békési János 1952-től kezdődően. 44 éven ál a mai napig folyamatosan ellátta, és jelenleg is ellátja