Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
6. szám - Vásárhelyi Pál: A Tisza folyó általános szabályozása
VÁSÁRHELYI ! '.: A Tisza szabályozása 325 Tiszán legnagyobb, vonúl le a Tisza, és reá Alpár környékén Pest megye szögellik; ezen alól Csongrád megyébe lép bc. és Csongrád mezőváros mellett bal felől a Körös vizét fogadja magába, mellyből a befolyás felett egy ág - Kurcza név alatt haladván és Szentes és Szögvár mellett elhúzódván. Mindszent felett betér a Tiszába. Szeged felett pedig, hol Csongrád megye végződik. Erdély vizeinek nagy részével a Maros folyó ömlik be. Szegeden alúl a jobb oldalon Bács, balfelöl pedig Torontál megyék közt határkép nyúlik el a Tisza, mindaddig. míg jobbfclől mindjárt Földvár alatt, hol a Ferencz csatornával jön kapcsolatba, a Csajkisták határát éri el, balról pedig Tittcl felett, hol a Bega csatorna nyúlik be merőben az említett határon keresztül foly a Dunába. Szükségesnek látszik ezen rövid leírást ezúttal vízmívi adatokkal is felvilágosítani. Az ide P alatti mellékletbűi kitetszik, hogy a Tisza hossza jelenleg görbületei szerint mérve Tisza Újlaktól -Tokajig tesz Tokajtól a Sajóig tesz a Sajótól - Tisza Füredig tesz T. Füredtől - Szolnokig tesz Szolnoktól - Csongrádig tesz Csongrádtól - Szegedig tesz Szegedtől a Dunáig tesz Öszvesen: ölet. vagyis 159 3/4 mérföldet. 177 830 ölet 43 979 " 56 448 " 100 363 " 71 008 " 55 583 " 133 724 " 638 935 bécsi Az átvágások sikerűlése után pedig fog tenni: T. Újlaktól Tokajig tesz 96 582 ölet Tokajtól a Sajóig tesz 27 843 " a Sajótól T. Füredig tesz 35 376 " T. Füredtől Szolnokig tesz 48 910 " Szolnoktól Csongrádig tesz 47 556 " Csongrádtól Szegedig tesz 41014 " Szegedtől a Dunáig tesz 98 086 " Öszvesen: 395 367 ölet. az az: 98 3/4 mérföldet, és így rövidülni 61 mérfölddel. A Tiszának eseté re nézve megjegyzendő, hogy az felső részén igen erős Szigetli és T.Újlak között 60770 öl távolságra találtatott legkissebb víznél 458 láb 7 hüvelyk és 11 vonal eset. T. Újlak és Tokaj közt 177800 ölre már az eset csak 77 láb. Tokaj és Sajó közt = 2'-10"-9"\ A Sajótól Szolnokig - 3r-3"-r" . Szolnoktól Szegedig = 15'-4"-9"\ Szegedtől a Dunába szakadásáig =14' -l"-0"\ Ezeknél fogva tesz a rávitcles eset a Tisza-Újlak-Tokaji közön most 6 3/10 rész vonal, az átvágások sikerűilével fog tenni 10 4/10 vonalt. Tokaj és Sajó közt 95/100 rész vonalt. az átvágások sikerültével 1 5/10 vonal. A Sajó és Szolnok közt 3 vonalt. az átvágások sikerültével ugyanott. 5 4/10 rész vonalt. Szolnok és Szeged közt 1 7/10 rész vonalt, az átvágások sikerültével 2 5/10 rész vonalt; végtére Szeged és Duna közt 1 5/10. az átvágások után 2 vonalt. A 'lísza közép szélessége: T. Újlak és a Szamos közt tesz a Szamos és a Bodrog közt tesz a Bodrogh és a Sajó közt tesz a Sajótól a Körösig tesz a Köröstől a Marosig a Marostól a Dunáig tesz 356 lábol 386 " 480 " 520 " 550 " 690 ". Mélységei a Tiszának a legkissebb víznél következőkép változnak, úgymint: T. Újlak és a Szamos közt a Szamos és a Bodrog közt a Bodrog és a Sajó közt a Sajó és a N.Körös közt a Körös és a Maros közt a Maros és a Duna közt lábok között. 2, 10. 15, 36, 2.3.4,10,25,50 5. 20, 66, 4,5.6.12.15.30,62. 5.7.20.40.56. 5.7.10.20.40.60 Közép sebessége a legkissebb vízállásnál Újlaknál 0.64 láb Naménynál 0.9 " Tárkánynál 4 láb vízállásnál 2,1 " Tokajnál 14 láb vízállásnál 2,26 " Lucznál, Tokaj és a Sajó közt 1 láb v.áll. 0,6 " Szolnoknál 1 láb vízállás mellett 0.9 " Csongrádnál 14 láb vízállás mellett 2.00 " Szegednél 15 láb vízállás mellet! 2.3 " Ugyanott 0 3/10 láb vízállás mellett 1,0 " A víz változása, vagyis a legnagyobb és a legkissebb vízállás közti különbségek: T. Újlaknál 15 láb Csetefalvánál 19 " Kis-Arrnál 21 " A Jándi révnél, hol a Szamos ömlik be 27 " Kerecsenynél 25 " N. Tárkánynál 21 " Komorónál 20 " Tokajnál 21 " Löknél 20 " Lucznál 17 " Kesznyétennél a Sajó beszakadásánál 17,1 " Füredi hídnál 20 " Szolnoknál 20 " Szegednél 18 " Zentánál 19.2 " A víz emésztésére nézve a Tiszának külön szakaszaiban megemlítendő, hogy azok a valóságos mérések által jóval csekélyebbnek találtattak, mint a mennyi akkor leend, midőn a lefolyás már töltések közé szoríttatott, mert a Tisza jelen állapotjában. magas árjai tömegének nagyrészét a sok százezer holdakat tevő lapályokba veti. mellyek ott vesztegelvén, részint párolgás s földbeszívás által elvesznek, részint lassanként a Tiszába vissza szivárogván a magas vízállások hosszas tartását elősegítik. A helyszínén a Tisza mérés alkalmával a víz ártér a tapasztalt emberek útmutatása szerint helységenkén! felvétetett és kiszámíttatott, mint az ide mellékelt tabellák-
