Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

3. szám - Hegedűs János: Réz ion toxikussága és változása a Duna-víz bioszesztonja és toxikus anyag tartalma hatására

HEGEDŰS J.: Réz ion toxikussága és változása 187 adaptálódott bakterio- és fitoplanktonja jobban elimi­nálja a folyam toxikus szennyező anyagait, mint az ilyen szempontból kedvezőbb vizminőségű 1656 fkm-i minta­vételi pont vizének élővilága. Az egyes minták esetében a fotoszintézis intenzitásának mértéke - a negatív kont­rollhoz viszonyítva - a 1656 fkm-i mintavevő pont eseté­ben a 25,0 %-ot, az 1651 fkm-i mintavevő pont eseté­ben pedig a 75,0 %-ot érte el. Összefoglalás Alga toxikológiai teszt révén vizsgáltuk, hogy a réz ion algára kifejtett toxikus hatását hogyan befolyásolja a Duna-víz lebegőanyagaihoz kötődő toxikus anyag és bioszeszton tartalma. Megállapítottuk, hogy a kísérlet­ben alkalmazott feltételek mellett, mindkét vizsgálati pont esetében, a minták több mint 72,0 %-nál a Duna­víz lebegőanyagaihoz kötődő toxikus anyagai és a réz ion szinergista hatása érvényesült, amely a pozitív kont­rollhoz viszonyított fotoszintézis mértékének a csökke­nésében nyilvánult meg. A fotoszintézis elmaradását ­teljes gátlás - a minták 36,3 % - 1651 íkm -, illetve 59,0 %-ban - 1656 fkm - tapasztaltuk, mely különbség véle­ményünk szerint a szennyezőanyagokhoz jobban adaptá­lódott élővilág tevékenységének tudható be. Jelentős ára­dás és magas vízállás az élővilág elpusztítása és hígítása révén mindkét mintavételi pont esetében a toxikusság fokozódását, azaz minden esetben a fotoszintézis teljes elmaradását okozta. A minták több mint 72,0 %-nál a toxikusság mértéké­nek növekedését és a vizsgálati módszer eredményessége szempontjából igen jónak ítéljük, ha ugyanezen minták­ból a hagyományos alga teszttel kapott kifogásolási szá­zalékokat - 2,7 %, 1656 fkm és 5,5 %, 1651 fkm - is fi­gyelembe vesszük. Végezetül megjegyezzük, hogy az e­gyes hónapokat tekintve az eredmények alakulását nagy­ban befolyásolhatják a folyam hidrometeorológiai és víz­járási viszonyai. Irodalom Felföldi, L„ 1980: A biológiai vízminösítés. Vizdok. Hegedűs, J., 1984: Különböző szerves és szervetlen vegyületek toxikus koncentrációinak meghatározása a Duna 20 C°-on növő szaprofita baktérium flórájára. Budapesti Közegészségügy, 1, 23-23. Hegedűs, J., 1985: Hidrobiológiái vizsgálatok dunavízből az 1659 fo­lyamkilométernél. Hidrológiai Közlöny, 2, 74-77. Hegedűs, J„ 1989: A Duna budapesti szakaszának toxikológiai állapota Hidrológiai Közlöny. 5, 290-293. Hegedűs, J„ 1991: Rapid alga - teszt alkalmazása felszíni vizek akut mérgezöképességének kimutatására. Hidrológiai Közlöny, 6, 350­353. Hegedűs. J., 1992: A Duna - víz mérgezőanyag tartalma és annak vál­tozása a főváros szennyvizei és a folyam méregtelenedési folya­matainak hatására. Hidrológiai Közlöny, 1,41 -44. Péterfi, /., 1977: Az algák biológiája és gyakorlati jelentősége. Ceres Könyvkiadó. Bukarest Poupon, M„ Ling, V., 1991: A daganatok fejlődése. Tudomány, 5, 38­44. Singleton, F. L.Cuthrie, R. K.. 1977: Aquatic bacterial populations and heavy metals. I. Composition of aquatic bacteria in the presence of copper and mercury salts. Water Research, 11, 639-641. Szabó, I. M., 1989a: A bioszféra mikrobiológiája II. Akadémiai Kiadó, Budapest. Szabó, I. M., 1989b: A bioszféra mikrobiológiája III. Akadémiai Kiadó, Budapest. Szabó, I. M.. 1991: A nagymarosi vízlépcső valószínűsített hatása a Duna mikrobiológiai - biokémiai dinamikájára és a folyami nyersvíz mi­nőségére. Hidrológiai Közlöny, 3, 133-141. Vargha. B., 1991: Az ökotoxikológiai vizsgálatok jelentősége és javasolt fejlesztési irányai a környezetegészségügy területén. Egészségtudo­mány, 35,99-111. A kézirat beérkezett: 1995. március 1. Közlésre elfogadva: 1995 május 31. HEGEDUS JÁNOS Mikrobiológus, biológus, egyetemi doktor. Szakmai működésének leírását a Hidrológiai Közlöny 1989.évi 5. számának 293.oldalán közöltük Toxiclty of copper and cbanges thereof Induced by the bloseston and toxlc content In Danube water Hegedűs, J. Abstract: The influence of the toxic substances adsorbed on the suspended sediment and the bioseston content of Danube water on the toxic effect of copper on the alga Scenedesmus obtusiusculus was studied. The method adopted, including the retrieval of samples, sample preparation, incubation. and data evaluation are described in detail together with the results obtained. The rapid alga test was used for toxicologic testing. Samples were taken each week during the years 1991 and 1992. Under the particular conditions ofthe study at both sampling stations the synergetic effect of the toxic substances adsorbed on the suspended solids and ofthe copper present in Danube water was detected in over 72.0 % of the samples. Full toxic inhibition was observed in 36.3 and 59.0 % ofthe samples taken at R.Sts. 1651 and 1656 km, respectively. It is noted that the data are influenced by the hydrometeorological conditions and the flow regime in the stream. Keywords: Danube, copper, alga, toxicity, synergism, antagonism.

Next

/
Oldalképek
Tartalom