Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

3. szám - Hegedűs János: Réz ion toxikussága és változása a Duna-víz bioszesztonja és toxikus anyag tartalma hatására

HEGEDŰS J.: Réz ion toxikussága és változása 187 adaptálódott bakterio- és fitoplanktonja jobban eliminálja a folyam toxikus szennyező anyagait, mint az ilyen szempontból kedvezőbb vizminőségű 1656 fkm-i mintavételi pont vizének élővilága. Az egyes minták esetében a fotoszintézis intenzitásának mértéke - a negatív kontrollhoz viszonyítva - a 1656 fkm-i mintavevő pont esetében a 25,0 %-ot, az 1651 fkm-i mintavevő pont esetében pedig a 75,0 %-ot érte el. Összefoglalás Alga toxikológiai teszt révén vizsgáltuk, hogy a réz ion algára kifejtett toxikus hatását hogyan befolyásolja a Duna-víz lebegőanyagaihoz kötődő toxikus anyag és bioszeszton tartalma. Megállapítottuk, hogy a kísérletben alkalmazott feltételek mellett, mindkét vizsgálati pont esetében, a minták több mint 72,0 %-nál a Dunavíz lebegőanyagaihoz kötődő toxikus anyagai és a réz ion szinergista hatása érvényesült, amely a pozitív kontrollhoz viszonyított fotoszintézis mértékének a csökkenésében nyilvánult meg. A fotoszintézis elmaradását teljes gátlás - a minták 36,3 % - 1651 íkm -, illetve 59,0 %-ban - 1656 fkm - tapasztaltuk, mely különbség véleményünk szerint a szennyezőanyagokhoz jobban adaptálódott élővilág tevékenységének tudható be. Jelentős áradás és magas vízállás az élővilág elpusztítása és hígítása révén mindkét mintavételi pont esetében a toxikusság fokozódását, azaz minden esetben a fotoszintézis teljes elmaradását okozta. A minták több mint 72,0 %-nál a toxikusság mértékének növekedését és a vizsgálati módszer eredményessége szempontjából igen jónak ítéljük, ha ugyanezen mintákból a hagyományos alga teszttel kapott kifogásolási százalékokat - 2,7 %, 1656 fkm és 5,5 %, 1651 fkm - is figyelembe vesszük. Végezetül megjegyezzük, hogy az egyes hónapokat tekintve az eredmények alakulását nagyban befolyásolhatják a folyam hidrometeorológiai és vízjárási viszonyai. Irodalom Felföldi, L„ 1980: A biológiai vízminösítés. Vizdok. Hegedűs, J., 1984: Különböző szerves és szervetlen vegyületek toxikus koncentrációinak meghatározása a Duna 20 C°-on növő szaprofita baktérium flórájára. Budapesti Közegészségügy, 1, 23-23. Hegedűs, J., 1985: Hidrobiológiái vizsgálatok dunavízből az 1659 folyamkilométernél. Hidrológiai Közlöny, 2, 74-77. Hegedűs, J„ 1989: A Duna budapesti szakaszának toxikológiai állapota Hidrológiai Közlöny. 5, 290-293. Hegedűs, J„ 1991: Rapid alga - teszt alkalmazása felszíni vizek akut mérgezöképességének kimutatására. Hidrológiai Közlöny, 6, 350353. Hegedűs. J., 1992: A Duna - víz mérgezőanyag tartalma és annak változása a főváros szennyvizei és a folyam méregtelenedési folyamatainak hatására. Hidrológiai Közlöny, 1,41 -44. Péterfi, /., 1977: Az algák biológiája és gyakorlati jelentősége. Ceres Könyvkiadó. Bukarest Poupon, M„ Ling, V., 1991: A daganatok fejlődése. Tudomány, 5, 3844. Singleton, F. L.Cuthrie, R. K.. 1977: Aquatic bacterial populations and heavy metals. I. Composition of aquatic bacteria in the presence of copper and mercury salts. Water Research, 11, 639-641. Szabó, I. M., 1989a: A bioszféra mikrobiológiája II. Akadémiai Kiadó, Budapest. Szabó, I. M., 1989b: A bioszféra mikrobiológiája III. Akadémiai Kiadó, Budapest. Szabó, I. M.. 1991: A nagymarosi vízlépcső valószínűsített hatása a Duna mikrobiológiai - biokémiai dinamikájára és a folyami nyersvíz minőségére. Hidrológiai Közlöny, 3, 133-141. Vargha. B., 1991: Az ökotoxikológiai vizsgálatok jelentősége és javasolt fejlesztési irányai a környezetegészségügy területén. Egészségtudomány, 35,99-111. A kézirat beérkezett: 1995. március 1. Közlésre elfogadva: 1995 május 31. HEGEDUS JÁNOS Mikrobiológus, biológus, egyetemi doktor. Szakmai működésének leírását a Hidrológiai Közlöny 1989.évi 5. számának 293.oldalán közöltük Toxiclty of copper and cbanges thereof Induced by the bloseston and toxlc content In Danube water Hegedűs, J. Abstract: The influence of the toxic substances adsorbed on the suspended sediment and the bioseston content of Danube water on the toxic effect of copper on the alga Scenedesmus obtusiusculus was studied. The method adopted, including the retrieval of samples, sample preparation, incubation. and data evaluation are described in detail together with the results obtained. The rapid alga test was used for toxicologic testing. Samples were taken each week during the years 1991 and 1992. Under the particular conditions ofthe study at both sampling stations the synergetic effect of the toxic substances adsorbed on the suspended solids and ofthe copper present in Danube water was detected in over 72.0 % of the samples. Full toxic inhibition was observed in 36.3 and 59.0 % ofthe samples taken at R.Sts. 1651 and 1656 km, respectively. It is noted that the data are influenced by the hydrometeorological conditions and the flow regime in the stream. Keywords: Danube, copper, alga, toxicity, synergism, antagonism.