Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

2. szám - Pfeifer Rikárd: A csepeli kavicsbánya tórendszerének horgászati célú bővítése

PFE1FER R.: A csepeli kavicsbányató horgászati bővítése 85 vizekbe, mert érzéseik szerint azokban nagyobb halakat sejtenek. Ahhoz, hogy a horgászok által megakasztott, kifárasztott és a parthoz kényszerített halakat könnyen ki lehessen emelni, lapos parti rézsű szükséges. A tó szintje kisvíz idején a padka alatt 1 m-rel helyezkedik el, s így a hal megszákolása akadályozva volna, ha nem lehetne a rézsűn egészen a vízig lemenni. Ezért a padka alatt a parti rézsű l:2-b<51 l:3-ra vált át; ez még esőben is biztonságos. A halszállító tehergépkocsi tóhoz jutásához 10 %-os lejtésű lejáró rámpa készül, amelynek egyébként 5 m széles felületét a biztonságos feljárhatás érdekében kockakő burkolattal szándékozik a tervezés stabilizálni. A tervezés során meg kellett fontolni, hogy a tófelület egységes kialakítású legyen-e (I. változat), vagy földnyelvekkel tagolt (II-IV. változatok, különböző' földnyelv-kiosztásokkal). A földnyelvek előnye, hogy a horgászhelyek száma is nagyobb lehet. A sok földnyelv viszont létesítésekor földmunka kiadással jár, akadályt jelent a vízfelületek mozgása előtt, s hullámtörőként viselkedve a légköri oxigén vízbe jutásátt is gátolná, így az I. változat, az egységes tófelület mellett döntöttem. A tó medrének kialakítása mellett természetesen kiegészítő létesítményekre: halőrházra, takarmány- és eszköztároló épületre, a gépkocsival érkező horgászok részére parkolóra is szükség van, nem feledkezve meg arról sem, hogy az illetéktelen személyek behatolásának korlátozására az egész telepet be kell keríteni. A tó természeti környezetbe illesztéséhez növények telepítésére is sort kell keríteni. A padka felülete, a padka fölötti rézsű, a térszín tó körüli része erős szálú, a koptató hatást és a szárazságot is tűrő fűfajtával füvesítendő. A sok feltétel a leginkább vegyes magkeverékkel érhető el. A horgászpadka vízközeli rézsűjének 1,5 m-es szakaszát nádsáv telepítésével kell biztosítani. A nád - amellett, hogy a hullámzás okozta elhabolások ellen jó védelem szép színfoltot is eredményez. A nádfal egységét 15 m-enként 3 m széles nyiladékokkal szükséges megbontani, hogy a horgászat akadálytalan legyen. A terepszinti fásítás - akác és fűz - széppé varázsolja a tájat, de a parkoló gépkocsik gazdái is megköszönik árnyékukat. 3. A kivitelezés lépései Kivitelezés esetén az első teendő nyilvánvalóan az útépítés után meghagyott külső és belső földdepóniák megszüntetése. Az ezekből kikerülő anyag, humusztartalmával a végleges rendezés során hasznosítható. A tókialakítás földmunkája két fontos részből áll: a száraz földmunkát, főként a horgászpadka szintje fölött Volvo LM-846 ü'pusú homlokrakodó és mellé álló Tatra tehergépkocsival lehet elvégezni, míg - a padka víz felőli körvonalának és rézsűje körömvonalának kitűzése után - a végleges fenékszint (93,30 mAf) kialakításához Pocklain LC-80 ü'pusú lánctalpas, hidraulikus kotró a legalkalmasabb. Ez utóbbi gép 5,2 m max. leásási mélységgel és 8,5 m max. kinyúlással tud dolgozni. Esetünkben 3,2 m mélységről 7 m-es sávokban kell kotornia. Víz alóli kotrásra a gép alkalmas és az 1:3 rézsűt is pontosan képes kialakítani. A kitermelendő homokos kavics - átmosás után értékesíthető, mint vegyes szemnagyságú építési kavics. A Volvo típusú gép gyorsabban rakodik, mint a Pocklain, ezért az előbbi 6-8, az utóbbi 4-6 tehergépkocsit igényel a folyamatos szállításhoz. A kitermelt munkák befejezése utánra vár a tereprendezés, rézsűigazítás, majd a kiegészítő létesítmények megépítése, a növényzet telepítése. 4. A létesítményrendszer fenntartása, üzeme A növényzet, a gyeptakaró, a fák ápolása, szükség esetén pótlása, a nád téli levágása folyamatos feladat, s ennek feltételeit biztosítani kell. A földművek rendben tartása, főként pedig az iszapkotrás vonóvedres szerelékkel ellátott forgó felsővázas kotró beszerzésével és működtetésével oldható meg a legcélszerűbben. Az időnként kikotort iszap a közeli mezőgazdasági területeken helyezhető el. Lényeges kérdés a haltelepítés, a halgazdálkodás és a fellépő biológiai károsodások megelőzése, illetve megszüntetése. A döntő itt a horgászat igénye, hiszen a tógazdasági produkció érdekei a fiatal halak tartását indokolnák, viszont, hová lennének akkor a horgászok trófeái, rekordjai, szívdobogtató szakításai? A kavicsbánya tavak mély, tiszta, általában azonban „rideg" vizek, ha nincsenek vízinövényzettel benőtt sekélyebb részeik. A nád már a második év végén megfelelő elteijedésben lesz jelen. A hínár-félék a harmadik-negyedik évben várhatók. A planktonikus szervezetek - algák, rákocskák - már a víz megjelenése után néhány nappal feltűnnek és szaporodnak. A halak közül a ponty tudja kihasználni a tavak, ezen belül a bányatavak természetes termőképességét. A részletes telepítési szabályok betartásával telepített halaknak a 2000 kg/ha-t tartják az optimális sűrűségnek, amely mellett a halakat még az oxigénszegény időszakban sem fenyegeti a megfulladás, ugyanakkor bármely horgász is zsákmánnyal tud távozni. Ezért az első évben 2000 kg/ha x 2,6 há = 5200 kg halat célszerű telepíteni és ezt a mennyiséget kell fenntartani a következő években. Az első telepítés halmegoszlása: 1. táblázat Az első telepítés halfajainak megoszlása Halfaj Korosztály Telepítendő halmenynyiség kg-ban %-ban Ponty 3 nyaras 3900 75 Koi ponty 3 nyaras 260 5 Compó 3 nyaras 520 10 Csuka 30 mm-es előnevelt ivadék 156 3 Bálin 2 nyaras 104 2 Takarmányhal Előnevelt ivadék 260 5 Összesen: 5200 100