Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
6. szám - Domokos Miklós–Tarnóy András: A felszíni vizekkel való magyarországi gazdálkodás helyzete és reménybeli jövője
JASKÓ S.: A magyarországi folyóhordalék lerakódások 337 1. táblázat A negyedidőszaki fluviatilis rétegsort átharántoló főbb fúrások Sorszám Folyó Község. A fúrás jele Negyedidőszaki rétegek vastagsága Irodalom Sorszám Folyó Község. A fúrás jele összesen m kavics Irodalom Sorszám Folyó Község. A fúrás jele összesen m m % Irodalom 1. Duna Halászi 1. sz. alapfúrás 360 330 92 Kordos, Krolopp, 1990 2. Duna Dunavarsány 11. sz. kút 15 10 67 Jaskó, Kordos, 1990 3. Duna Kalocsa, artézi kút 70 40 57 Jaskó, Krolopp, 1991 4. Duna Aljmas, DB 1. A Dráva torkolatánál 215 Sokác, Dragicevic, 1982 5. Dráva Ferdinandivac, B 14. Barcsnál, a Dráva túlsó partján 140 40 29 Babic et al. 1978 6. Dráva Hlebine, B 15. Gyékényesnél a Dráva túlsó partján 110 60 55 Babic et. al., 1978 7. Mura Tótszerdahely 1. sz. alapfúrás 65 20 31 Franyó, 1991 8. Zagyva Jászladány 1. sz. alapfúrás 430 _ _ Rónai, 1972 9. Tarna Kál, Kál 5. sz. lignitfúrás 70 20 29 Jaskó, 1992b 10. Eger-patak Füzesabony, Fű 19. sz. lignitfúrás 105 20 19 Jaskó, 1992 b 11. Szamos Tisztaberek, Kincstári fúrás 170 135 79 Schmidt, 1939 12. Tisza Tiszapalkonya 1. sz. alapfúrás 130 60 46 Olajos, 1986 13. Tisza Egyek 1. sz. alapfúrás 240 20 8 Franyó, 1979 14. Tisza Kengyel XX/c alapfúrás 290 Rónai, 1972 a környező hegységektől az Alföld közepe felé haladva megnövekszik a negyed időszaki üledékek vastagsága és lecsökken a kavicsrétegek mennyisége. Az észak és északkelet felől érkező folyók: Zagyva, Sajó, Tisza, Szamos) negyedidőszaki hordalékanyagából teljesen elfogynak a kavicsok a hegylábtól 30-40 kilométeres távolságon belül. Ezért például a jászladányi és kengyeli vastag rétegsorok már teljesen finomszemű lerakódásokból állnak. Megjegyzendő azonban, hogy az Alföld medencéjét kitöltő - helyenként 500 méter vastagságot is elérő üledéksoroknak csak egy része folyóhordalék. Az anyag többi része tavakban, mocsarakban, vagyis állóvízből rakódott le. Előfordulnak helyenként a szél által odasodort és a levegőből lehullott szárazföldi képződmények is: lösz és futóhomok. A különböző fáciesek vízszintes és függőleges irányú változásai azt bizonyítják, hogy az Alföld folyóhálózata többször is megváltozott a negyedidőszak alatt. Eltérő körülményeket találunk a Dunántúlon, ahol a Kisalföld és a Drávavölgy az Alföldi-medencétől különálló üledékgyűjtőket alkotott. Ez utóbbi mélyedéseket nagy vastagságban töltik fel az Alpokból érkező folyók durva törmelékhordalékai. A fúrásrétegsorok korrelációja A negyedidőszaki folyami lerakódásokról készített szelvényrajzok megszerkesztésénél néhol nehézséget okoztak az egymással szomszédos fúrások rétegsorainak különbségei (Fekete, 1992). A fúrásrétegsorok korrelációját megnehezítő tényezők: egyes rétegek helyenként hirtelen kiékelődése, lencsés szerkezete, másutt pedig folyamatos átmenete egy másik kőzetfajtába, horizontális vagy vertikális irányba. (A folyami lerakódások ugyanis kevésbé szinttartóak, mint a tengerfenék üledékei.) A másik zavaró tényező az, hogy az összegyűjthető fúrások különböző időpontokban, 1. ábra. A negyedidőszakra jellemző alapfúrások: 1. Halászi, 2. Dunavarsány, 3. Kalocsa, 4. Aljmas, 5. Ferdinandovác, 6. Hlebine, 7. Tót szerdahely, 8. Jászladány, 9. Kál, 10. Füzesabony, 11. Tisztaberek, 12. Tiszapalkonya, 13. Egyek, 14. Kengyel A, B = a 3. sz. ábrán látható szelvények helye különböző céllal és különböző módszerrel történtek, így természetesen nem egyformán ment végbe a mintaanyagok vétele és leírása sem. Az elmondottak figyelembevételével készültek a mellékelt szelvényrajzok, amelyek - a részletek elhagyásával - egybevontan tüntetik fel az azonos korú és azonos kifejlődésű kó'zetrétegeket. Ez a leegyszerűsítő módszer eliminálja a kisebb ellentmondásokat és lehetővé teszi a lényeges sajátosságok világos szemléltetését. Folyóüledékek a Duna-völgy Pozsonytól Budapestig terjedő szakaszán A jelenlegi völgytalpakon található felső-pleisztocén és holocén korú folyóhordalék-lerakódás a hegyek kö-