Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

3. szám - Szilágyi Gábor: Csőgyártás és szerkezetépítés a Fővárosi Vízművek Rocla Csőüzemében

181 Csőgyártás és szerkezetépítés a Fővárosi Vízművek Rocla Csőüzemében Szilágyi Gábor Fővárosi Vízművek 1566 Budapest, Pf. 512. Kivonat A tanulmány bemutatja a Fővárosi Vízművek által folytatott csőgyártási és szerkezetépítési tevékenységet. Utal a szolgáltató vállalattól profilidegen tevékenység bevezetésének okairól, bemutatja a kialakult termékválasztékot, és értékeli az üzem szerepéi az elmúlt évek közműfejlesztésében. Vázolja az üzem lehetséges szerepét a következő évek fejlesztési feladataiban: a „Rocla" és „Vihy" rendszerű vasbeton ill. betoncsövek gyártásában és az AQUA-SEAL műtárgyépítési eljárásban. Kulcsszavak: vízellátás, vasbeton csövek, közműfejlesztés. 1. Miért kezdett el egy vízmű vállalat vasbeton csöveket gyártani? A Fó'városi Vízművek csepeli csőgyártó üzeme 1972 óta gyárt "Rocla" eljárással nagy átmérőjű feszítésnél­küli vasbeton csöveket. A csőgyártó üzem létrehozását Budapest állandóan növekvő vízigénye tette szükséges­sé. A Főváros természetes víznyerő területein a Szen­tendrei-szigeten és a Csepel-szigeten egyre távolabbi partszakaszokat kellett a víztermelésbe bevonni és az új kúttelepekből kitermelt vizet a nyomógépházakig el­juttatni. Ennek érdekében viszonylag rövid idő (6 év) alatt mintegy 60 km nagy átmérőjű gravitációs, ill. ala­csonynyomású vezeték megépítése vált szükségessé, amit a hagyományos monolitikus csatornaépítési mód­szerekkel nem lehetett megvalósítani. Ugyanakkor az építőanyagipari szakvállalatok, jele­sül a Beton és Vasbetonipari Művek nem vállalkozott a csőgyártó kapacitás kifejlesztésére és a lényegesen drágább Sentab nyomócsöveket ajánlotta az építendő csatornák anyagául. Az ajánlatot sem műszaki, sem gazdasági szempont­ból nem lehetett elfogadni, ezért a Fővárosi Vízművek elsősorban saját vízműfejlesztési feladatai megoldására létrehozta Csőgyártó üzemét. 2. Rocla csövek méret- és típusválasztéka Az 1972-ben kezdődő próbagyártás után, 1973 elején NA 180 cm-es csövek gyártásával indult az üzemszerű termelés. A termékválaszték gyors bővítése után NA 100 cm­től NA 220 cm-es átmérőtartományban, 20 cm lépcső­zéssel alakult ki a gyártmányskála. A Rocla rendszerű csövek gravitációs, illetve ala­csonynyomású (max. 3 bar üzemi nyomás) vezetékek építésére alkalmasak. A csövek műszaki paraméterei falvastagság, teher­bírás stb. nagyon jól illeszthetők a beépítés követelmé­nyeihez, a gazdaságos építés feltétele, a "szükséges és elegendő" elv rugalmasan követhető. A Rocla rendszerű csőgyártás indítása tette lehetővé a kitakarás nélküli sajtolásos vezetéképítés magyaror­szági elteijedését. A csatornázásában mutatkozó elmaradás felszámolására, a 70-es évek kedvező gazdasági lehetőségeit kihasználva mind Budapesten, mind a vidéki városokban nagyarányú építkezé­sek kezdődtek és felvetődött az üzem, a gyártmányskála to­vábbi szélesítésének szükségessége is. A Rocla csövek jó műszaki és minőségi paraméterei alap­ján a bővítés is a Rocla technológia felhasználásával valósult meg. Az 1980-ban megvalósított fejlesztést követően a gyárt­mányválaszték 20 cm-es lépcsőzéssel NA 300 cm-ig bővült. Az egyes átmérőkön belül különböző geometriájú típusok bővítik a választékot és biztosítják a nyomóvezetékek, gra­vitációs vezetékek és a sajtolással kivitelezett vezetékszaka­szok csőanyagát. Minden mérethez és típushoz széles idom­választék is tartozik. így a csövekből és idomokból komplett vezetékszakaszok építhetők, a helyszíni gyártás kiküszöböl­hető. 2.1. A Rocla csövek alkalmazási területei A csövek felhasználási területe rendkívül széles. A csö­vekből készített vezetékek elsősorban vízszállítási cé­lokra alkalmasak, legyen az ivóvíz, ipari víz vagy szennyvíz. Közutak, vasutak alatti átereszek, védőcsö­vek, közműalagutak építésére használhatók. A szakminisztérium műszaki irányelvekben, ill. rendelet­ben rögzítette a vasúti pályakeresztezésekhez, az út- és au­tópálya építéshez alkalmazott Rocla csőátereszek felhasználási feltételeit. Készültek "Rocla" csövek felhasználásával tározók, kutak és mélyalapok is. 2.2. Fejlesztési elképzelések a csövek méretválaszté­kának bővítésére Tekintettel arra, hogy a csatornázási feladatok több mint 80%-a az NA 100 cm alatti átmérőtartományban valósul meg, a Csőgyártó üzem az NA 100 cm alatti csövek gyár­tásának bevezetését is tervezi, amelyre már 1993-ban sor ke­rül. A kisebb átmérőkben termelékenyebb és gazdaságosabb „Vihy" gyártástechnológiával az NA 100 cm-es méret alatt 10 cm-es lépcsőzéssel NA 30 cm-ig terjed az üzem méret­választéka. A "Vihy" gyártástechnológia lehetővé teszi, hogy a körszelvényű csövek mellett újra megjelenhessen a piacon

Next

/
Oldalképek
Tartalom