Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

3. szám - Józsa István: Szivattyúzási rendszerek fejlődése a Fővárosi Vízműveknél

JÓZSAI .: Szivattyúzási rendszerek fejlődése 151 Békásmegyeri: Régi gépház Lakótelepi zóna Alapzóna Új gépház Csepeli gépház 3 x 900 m

3/h 3 x 900 m

3/h 2 x 4000 m

3/h 4 x 2400 m

*/h 23 000 m

3/h 2 x 4000 m

3/h 6 x 2400 m-Vh 22 400 m

3/h A főtelepen az I-II. gépházak 600 kW-os gépei közül 6 és a IV. gépház 2000 kW-os gépei, valamint Békásmegyer két 600 kW-os gépe és a csepeli telep 8 gépe közül egyidejűleg 4 gép működtethető fordulatszám-szabályozással. A fó'nyomógépházak fejlesztésénél a fordulatszámszabályozás bevezetésén túl fontos szempont volt még, a lehetőség szerinti ráfolyásos üzem kialakítása és a középfeszültségű 10,0 kV-os hajtási energia felhasználás. így a szivattyúzási hatásfok jelentősen javítható volt és ezeknél a gépházaknál az összhatásfok megközelíti vagy eléri a 80%-os értéket. A gépek indítási technológiája egyszerűbbé vált a ráfolyás miatt, és széles határok közötti működés esetén sem lép fel kavitációs roncsolódás a szivattyúkban. A pesti alapzóna új nagy átmérőjű fó'nyomócsöveinek, valamint a budai alapzóna 3. sz. vezetékének belépésével a két alapzónán a fó'nyomógépházak induló nyomása jelentősen csökkent, és jelenleg 480-560 kPa van az üzemi idő döntő többségében. Ennek hatására és a kedvező szivattyúzási hatásfok eredményeként a 3 főnyomógépház fajlagos villamosenergia felhasználása 0,2 kWó/m

3 érték körül alakul. 3. A pesti alapzóna üzeme A legnagyobb övezetnél a pesti alapzónán 24 órás ciklusban napi tározást valósítunk meg a Gellért-Kelenhegy Sánc medencék kihasználásával és a kelet-pesti felső zóna felé átemelő - Rákosszentmihály-KőbányaGilice - telepek szívómedencéinek segítségével. Az elmúlt időszak nagy csőhálózati fejlesztéseinek kapcsán kialakulhatott egy egységes pesti alapzóna, aminek aktív pontja a káposztásmegyeri főtelep északon és délen a csepeli gépház és passzív elemei a Gellért-Sánc medencerendszer, valamint a három előbb említett átemelő szívómedencéi. A központi diszpécserszolgálat "Folyamat Ellenőrző Rendszere", a FER, méri és számítja az összes városban elterülő zóna és gépház energetikai adatait. Ennek segítségével a 3. ábrán látható a betáplálás és fogyasztás alakulása az alapzónákban két egymást követő csúcsfogyasztási napon 1992. augusztus 28-29-én. A félórás átlagértékek közel egyenletes betáplálást és jellegzetes "kétpúpú" fogyasztást mutatnak, napi kiegyenlítő tározási ciklussal. A pesti alapzónán kialakuló üzemi ciklust kiegészíti még egy különleges energia- és nyomásszint-takarékos szivattyúzási rendszer. Ugyanis a Gellért-medencék két csoportja a régi Kelenhegyi úti és az új Sánc utcai medencék fenékszintje között 11,4 m a különbség, és ezt szivattyúzással hidalják át. Napközben a magasabb Sánc utcai medencék vannak a hálózaton, de délutáni időszakban a fogyásban lévő medencét az alsóból szivattyúzással kisegítik, és a Kelenhegyi úti szivattyúk az alsó medencék tartalmát beemelik a hálózatba. Az esti csúcs után ennek a folyamatnak vége van, mert az alsó 3. ábra. Budapest vízfogyasztása 1992. 08. 28-29-, <> 8 12 16 20 (h' 4. ábra. Gellért medencék szintváltozásai napi tározási ciklusban S-Sánc utcai medencék szintje B=Kelenhegyi Barlang medencék szintje l=Sánc medence az alapzónán, Barlang medence bezárva lI=Atemelö szivattyú üríti a Barlang medencét és emel a zónába IU=Barlang medence a hálózaton, fOnyomógépházak töltenek, és az átemeli tölti a Sánc medencéi medencék kiürülnek, ekkor a hálózatról lekapcsolják a felső medencéket, és az alsót kötik a hálózatra és ennek kezdődik el a töltése. Eközben az átemelő gépek töltik a felső medencéket. A zónán így az éjszakai üzemben történő medencetöltéskor viszonylag alacsony indulónyomások alakulnak ki a fó'nyomógépházaknál. Ez jelentős szivattyúzási energiamegtakarítást tesz lehetővé, és csökkenti a csőhálózat terhelését. Az alsó medencék az átemelés ellenére gyorsan megtelnek. Ekkor az átemelési szivattyúzás leáll, és az alsó medencéket kizárják, és a felsőt kötik a hálózatra a hajnali órákban. Az egész műveletet távvezérléssel indított helyi automatika hajtja végre a központi diszpécserből indítva a FER segítségével. A Gellért-rendszer irányítására a helyi automatika más programmal is rendelkezik, pl. a csőtörési kárelhárítást is szolgálja. Ha nagy átmérőjű fővezetéken van a csőtörés, annak észlelésekor a központi diszpécserből teljesen kizárják az üzemi medencét a hálózatról és a zónán így extrém alacsony nyomásszint alakítható ki a gépházak fordulatszámszabályozott szivattyúival, csökkentve a törési helyen a vízelfolyást és a kártételt. A Kelenhegy-Sánc üzemet szemlélteti a 4. ábra a FER számítógépétől lekért medenceszint változás két napi alakulását mutatva 4. A Budakeszi zóna jellegzetes vízellátása A jelenlegi fogyasztási igényeket ez a rendkívül tagolt