Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

3. szám - EMLÉKSZÁM A FŐVÁROSI VÍZMŰVEK FENNÁLLÁSÁNAK 125. ÉVFORULÓJÁRA - Cséry Pál: 125 éves a Fővárosi Vízművek

Cséry P.: 125 éves a Fővárosi Vízmflvek 131 gára, mely a budai oldalon 400 m szintkülönbséget jelent 36 nyomásövezetet és ezeken belül még 31 különféle nagyságú nyomásfokozott területet kellett kialakítani. Ezek üzemelését kb. 75 nagyságrendileg meglehetősen különböző teljesítményű átemelő- és nyomásfokozó gépház biztosítja. A fogyasztási csúcsok kiegyenlítésére és a viszonylag egyenletes vízszállítás biztosítására a Fővárosi Vízművek a főváros területén jelenleg 62 ivóvíztárolót üzemeltet - ebből 3 a víztorony - melyek össztérfogata 306 300 m , mely az átlagos napi termelés 33 %-ának felel meg. Magassági elrendezésük határozza meg sok esetben az egyes övezetek hálózati nyomását. A termelt és a szolgáltatott víz minőségét a Vízművek laboratóriumai ellenőrzik kémiai, bakteoriológiai és részben biológiai minősítés céljából. A vizsgált minták száma mintegy 15 000 évente. Az utóbbi évtizedben az üzemeltetéssel, üzemirányítással szemben támasztott fokozott igények előtérbe hozták a mérőés adatgyűjtő-, távműködtető-, valamint diszpécser rendszerek létrehozásának szükségességét. A Fővárosi Vízművek már a 70-es években elhatározta, hogy egységeit közös irányítás alá vonja, fokozatosan kiépítve egy olyan diszpécser rendszert, mely alapját képezi annak az automatizálási törekvésnek is, amelyet a megfelelő színvonalú vízellátás érdekében kell végrehajtani. A jelenlegi távmérő- és adatgyűjtő rendszer főközpontja az „üzemviteli központ", melynek alapvető feladata a különböző diszpécseri központok körzetéből érkező összevont adatok fogadása, feldolgozása, szükség szerinti megjelenítése, majd ezek alapján a szükséges döntések meghozatala és utasítás formájában történő továbbítása a megfelelő diszpécserközpontokba. Az ivóvízzel kapcsolatos takarékosságot célozza az, hogy a Fővárosi Vízművek 5 ipari vizet szolgáltató egységet is üzemeltet, melyek összkapacitása megközelíti a 150 000 m /d értéket. Az ipari vízművek átlagos napi termelése viszont csak mintegy 30 000 m

3, mivel a fogyasztók minőségi követelményeit nem tudjuk minden esetben kielégíteni. Az utolsó évszázad műszaki fejlődése végigkövethető a Vízművek történetén is. Vannak még ma is üzemelő 110 éves galériái, 90 éves aknakútjai, 50 éves jai, modern csáposkútjai és a Csepel-szigeten egy világviszonylatban is korszerű, ózonos technológiával működő kezelőműve, mely az ottani kutak vizét vasés mangántalanítja. A régi, patinás külsejű gépházakat a modern kialakításúakig ma már mindenhol a legkorszerűbb gépi és hírközlési felszereléssel látták el. Vannak még 124 éves, Angliából importált öntöttvas nyomócső szakaszai, de ma már egyre több helyen építik be a legjobb minőségű gömbgrafitos öntésű csöveket. Az elosztóhálózathoz tartozó összekötőcsövek - házibekötések - összhosszúsága mintegy 1100 km. Itt is megtalálható még a régi ólomcső, de az újak már kemény polietilénből készülnek. A régiek cseréje pedig folyamatosan tart. A vízbeszerzés távlatait tekintve, Budapest vízellátásának nincsenek alternatívái. Ez kezdettől fogva a várost kettészelő Duna-folyamra támaszkodik, akár közvetett, akár közvetlen módon, és ez így marad a jövőben is, minden konzekvenciájával együtt. Ez azt jelenti, hogy a Dunát, mint fő vízadót, olyan állapotban kell megtartani, mely alkalmassá teszi e feladatának jövőbeni ellátására is. Ez nemcsak fővárosi, hanem országos érdek is, hiszen több más vízmű is a vízbeszerzés kapcsán e folyamra támaszkodik. Védelmének biztosítása pedig - miután túlnő a főváros lehetőségein - kiemelt állami feladat kell hogy legyen. A közvetett víznyerés a partiszűrésű kutak, a közvetlen pedig a víztisztító berendezések segítségével történik. E két lehetőség közül - több mint 120 év tapasztalata alapján - a jövőben is a partiszűrésre kell támaszkodni, még akkor is, ha egyes kúttelepeknél a jövőben szükség is lesz vas- és mangántalanító berendezések létesítésére. A Duna-víz mesterséges tisztítása a továbbiakban is csak az időszakosan üzemeltetett csúcsvízműveknél jöhet szóba. Legutóbb 1968-ban adtunk szakmai áttekintést az akkor 100 éves vállalat helyzetéről. Most a 125. évben érdemes néhány összehasonlító számadatot egymás mellé állítani az elmúlt 25 év fejlődésének bemutatására: Termelt ivóvíz ebből tisztított víz Termelt ipari víz Max. napi ivóvízteimelés Értékesített ivóvíz ebből lakossági arány ipari és közületi arány Csőhálózat hossza Házi bekötések száma Lakásokban elhelyezett egyedi mérők száma Víztárolók száma Víztárolók térfogata 1 m

3 ivóvíz ára Felhasznált elektromos energia 1967-ben 1992-ben 231 648 000 m

3 341 587 000 m3 19 910 000 m

3 25 513 000 m

3 23 436 000 m

3 10 884 000 m

3 840 000 m

3 1 237000 m

3 211 278 000 m

3 285 756000 m

3 42 % 61 % 58 % 39 % 3278 km 4410 km 125 465 193 500 _ 27 000 33 62 137 835 m3 306 300 m3 0,60 Ft 13,50 Ft 103 mill. kWó 168 mill. kWó Ma a vállalat azért tud eleget tenni ellátási feladatának, mert az elmúlt negyed évszázadban kiemelkedően sok fejlesztésre került sor és az ivóvíz termelésének, szállításának, elosztásának és tárolásának a lehetőségei egymáshoz viszonyítva arányosan növekedtek. A gazdasági szabályozók ugyanakkor nem tették lehetővé a meglévő vagyon megfelelő szintű rekonstrukcióját, ezért a vízcsőhálózat, valamint a korábban épült kútsorok állaga erősen leromlott és így sürgős rekonstrukcióra szorul. Kétségtelen, hogy a sokszorosára nőtt vízdíj a vízigényeket jelentősen csökkentette, de ennek ellenére a rekonstrukciós munkákat az ellátás biztonsága érdekében a következő években fel kell gyorsítani. A kor szellemének megfelelően a 125 éves vízmű újabb változás előtt áll. Folyamatban van a szervezetnek részvénytársasággá való átalakítása és a nem alaptevékenységet szolgáló egységek önállósítása. A Fővárosi Vízművek, mint ahogy azt öt negyedszázad történelme bizonyítja, minden időben helytállt és biztosított a főváros lakossága részére egészséges ivóvizet. E szolgálatnak a jövőben is eleget fog tenni.