Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

2. szám - Kaliczka László: A Veszprém megyei Torna patak áthelyezése

110 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF

., 1

. SZÁM A Veszprém megyei Torna patak áthelyezése Kalitka László KDT Vízügyi Igazgatóság Veszprémi Szakaszmérnöksége, 8200 Veszprém, Arany J. u. 23. Kivonat: A Veszprém megyei Toma patak kb. 5 km hosszú szakaszát az Ajkai Erőmű és az Ajkai Timföldgyár salak- és vörösiszap elhelyezésének megoldásához új nyomvonalra kellett helyezni. A mederathelyezés tervezésekor végzett talajmechanikai vizsgálatok nem voltak megfelelőek. Emiatt a kivitelezés során talajmozgások alakultak ki, amelyek a költségeket megnövelték, az üzembehelyezés határidejét pedig kitolták. Új műszaki megoldásra: nyomáscsökkentő kutakra volt szükség. A munka végül sikeresen befejeződött - tanulságai mégis figyelemre méltók. Kulcsszavak: Patakmeder-áthelyezés, talajmozgás, nyomáscsökkentő kutak, drénezés. 1. Bevezetés Az elmúlt évek során Veszprém megyében, Ajka város környékén számos vélemény, elmarasztaló jelző hangzott el egyének és szervezetek részérói a Székesfehérvár-Celldömölk vasútvonal és a Toma patak áthelyezési munkái miatt A munkák végrehajtása 1985-ben kezdődött és 1990-ben fejeződött be. A völgy mélyvonulatáról a völgy peremére való mederáthelyezés során jelentős, 5-12 m mélységű bevágások készültek, mintegy 500 000 m

3 föld kiemelésével és elszállításával. A meder földmunkái során több, az építkezés végrehajtását, a kivitelezési időt jelentősen befolyásoló nehézséggel kellett megküzdeni. A felmerült gondok részben tervezési, ezen belül is előkészítő talajmechanikai hibákra, részben építésszervezési és más problémákra vezethetők vissza. A munkák végrehajtása több tanulságot hozott és ezekről szeretnénk néhány gondolatot közreadni. 1.1. Előzmények A Torna patak a Marcal folyó vízrendszerének legnagyobb jobb parti mellékvízfolyása. Veszprém megye nyugati részén helyezkedik el, többek között átmetszi Ajka város belterületét is. A város nyugati szélén, a Torna patak jobb és bal partján 15-20 m magasságot elérő vörösiszapból és kazánsalakból álló „hegyek" találhatók, amelyek a Timföldgyárból és az Erőműből kerülnek ki. (A vízfolyással párhuzamosan, közvetlenül a patak mellett helyezkedett el a Székesfehérvár-celldömölki vasúti fővonal is.) A korábbi évek során, az üzemek számára a rendelkezésre álló területek felhasználása miatt szüségessé vált új zagylerakóhelyek kialakítása. Új zagytér szükségletet mintegy 300 ha-ban jelöltek meg, amely számítások szerint 25 évre biztosítaná az üzemekben keletkező melléktermékek elhelyezését. A beruházás tervezése időszakában (1984) a 300 ha mezőgazdasági termelésből való kivonási költsége, ismereteim szerint mintegy 1,5 milliárd forint körüli összeget tett volna ki. A vizsgálatokat végző tervező szervezetnél merült fel a gondolat, hogy a zagyterek között, a völgyfenéken elhelyezkedő Torna patak és a vasútvonal részére biztosított terület felhasználása esetén mindössze 100 ha új terület igénybevételével, a zagy elhelyezési gondok megoldhatók. Ennek következményeként azonban a völgy mélyvonulatában lévő Toma patakot és a vasútvonalat is át kell építeni. A vonalas művek áthelyezésére a déli irányban meglévő AjkaDevecser közút melletti területet jelölte ki a beruházási program. A művek elhelyezését a következők szerint írták elő: a közút megmarad az eredeti helyén, a közút mellé kerül a vasútvonal és a vasút déli oldalán 5-8 m padka elhagyásával a Toma patak medre. (/. ábra). A domborzati viszonyok miatt a völgy mélyvonulatához legközelebb a közút maradt, mint meglévő létesítmény, az emelkedő terepen a vasút műveit és a legmagasabb vonalon a vízfolyás medrét kellett kialakítani. A programban előirányzott megoldás, a patak elhelyezésére vonatkozó döntés nem volt szerencsés, hiszen a patak részere helyenként 10-12 m mély bevágást kellett készíteni, de nem volt jó megoldás a vasút Kolontár község belterületére helyezése sem (zajhatás, község belső forgalmának vasúti sorompóval történő megzavarása). Jelen sorok írója több esetben próbált a vonalvezetések változtatására javaslatot tenni, de javaslatai nem találtak támogatásra, így maradt az eredeti nyomvonal. 2. Tervezés 2.1. Területfelmérés A geodéziai felmérést és a talajmechanikai vizsgálatokat a generáltervező szolgáltatta a vasút és a patak tervezőinek. A geodéziai alapadatok a programban kitűzött nyomvonalon felvett keresztszelvényeket tartalmazták. A keresztszelvények a szokásosnál nagyobb terepszakaszokat tartalmazták, mert a tervezés során egy ke-