Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Homonnay Andrásné–Zrupkó Gizella–Endrődi Gáborné: A Fővárosi Vízművek déli vízbázisának minőségi problémái

126 HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1992 . 72. ÉVF., 2—3. SZAM 4. A szállítás során lejátszódó folyamatok Víztermelő rendszerünk sajátosságaiból adódik, hogy e különböző összetételű és változatos biológiai képet mutató kútvizek már az alacsony nyomású csatornában, az átemelést és az elosztást biztosító csepeli gépház előtt keverednek. A gépházaknál történik a fertőtlenítés klórgáz adagolással. A klór mennyiségét automatikusan vezérli a szívómedencébe telepített szabad-aktívklórtartalmat mérő rendszer. A kútvizekben észlelt erőteljes biológiai aktivitás hatására az üledékképződés már az alacsony nyomású csatornában megkezdődik. A kiülepedés mértékének, s a kiülepedett anyag jellemzőinek meghatározására nagytérfogatú (8—25 m

3) minták mikroszűrővel kiszűrhető anyagtartalmát vizsgáltuk a csepeli 1650 mm0 csatorna különböző (alsó, középső és felső) szelvényéből. A kémiai vizsgálatok során a mintákat szárítottuk, majd izzítottuk. Az izzított mintából sósavas bepárlás után készített oldatból határoztuk meg a vas- és mangán-tartalmat. Az 1989. VIII—X-ig tartó vizsgálatsorozat eredményét a 3. táblázatban tüntettük fel. A táblázat adataiból jól látszik, hogy viszonylag szűk intervallumon belül lényeges változás van a kiszűrhető anyag mennyiségében. 3. táblázat A csepeli 16

50 mm 0 gra

vitációs csatorna nagytérfogatíi mintáinak vizsgálat

i ere<linényeijl989-bci

i VIII. 10. VIII. 15. VIII. 22. VIII. 29. IX. 5. alsó felső alsó felső alsó felső alsó felső alsó felső réteg réteg réteg réteg réteg Átfolyt víz. téif. (m

s) 8,5 11,6 10,9 10,3 13,4 10,8 14,8 14,2 18,8 25,7 Imhoff-ülepítés (cm'/m

1) 7,1 1,0 14,0 4,5 2,4 0,45 0,97 0,3 0,9 0,1 Centrif. térf. (cm'/ra

1) 0,1 0,5 6,4 2,7 3,3 0,6 0,4 0,01 1,0 nyom Lebegőanyag-t. (mg/m

3) 33,0 6,9 114,9 19,1 19,5 5,5 3,7 2,2 2,8 0,7 Izzítási maradék ( %-ban) 34,5 66,7 49,0 39,6 57,0 03,0 48,0 55,0 45,0 35,0 Izzítási maradék vastartalma ( %-ban) 20,0 6,1 — 45,4 8,9 9,3 24,0 29,S 1,0 9,5 Izzításí maradék mangántartalma ( %-ban) 21,0 4,2 — 4,4 38,3 70,3 41,0 34,6 38,1 29,8 IX. 12. IX. 19. X. 4. X. 13. alsó felső alsó felső alsó felső alsó felső réteg réteg réteg réteg Átfolyt víz. térf. (m

3) 17,3 16,2 16,1 27,1 18,5 17,6 15,0 20,0 Imhoff-ülepítés (cm

3/m

3) 1,5 0,5 1,1 0,03 4,5 1,1 1,5 0,1 Centrif. térf. (cm'/m

1) 0,4 0,1 0,6 nyom 2,5 0,8 — — Lebegő anyag mg/m

3 7,2 2,7 0,7 0,6 32,5 7,2 9,0 — Izzítási maradék ( %-ban) 51,8 51,0 40,9 46,8 57,7 53,9 511,7 — Izzítási maradék vastartalma ( %-ban) 6,6 7,4 23,0 24,5 41,5 31,3 21,5 — Izzítási maradék mangántartalma ( %-ban) 40,6 20,4 41,3 24,1 15,3 19,1 19,9 — A mikroszkopikus biológiai vizsgálatok szerint az alsó és a középső mintákban megtalálható élőlények csoportjai általában azonosak. A domináns szervezetek a kutak vizében is megtalálható vasmangán baktériumok, de már jelentkezik egy igen veszélyes folyamat: a vas-mangán baktériumok által képzett fonatokba, kocsonyás burkokba másodlagosan betelepedő, megtapadó állati szervezetek kedvező létfeltételeket találnak különösen a felső, oxigéndúsabb rétegben. A 4. táblázatban élőlénycsoport listát közlünk 1990—9l-es vizsgálatok eredményeivel kibővítve. A kiülepedési, kiválási folyamat a fertőtlenítő klórozás ellenére az elosztó hálózatban tovább folytatódik, s mindaddig amíg a víz tartalmaz vasmangán baktérium szaporító képletet, szerves anyagot, kismennyiségű vas-mangán mellett is várható a csapadékképződés. 4. táblázat A csepeli ltí&O mm 0 gravitációs csatornában talált élőlénycsoportok az 1989—199l-es vizsgálatok szerint Fonalas baktériumok: C'renothrix polyspora Cohn Clonothrix fusca Roze Leptothrix ochraoea (Roth) Kützing Leptothrix pseudoochracea Mulder et van Veen Gallionella ferruginea Ehrenberg Gallionella filamenta Balasova Gallionella minor Cholodnyj Gallionella major Cholodnyj Peloploca ferruginea Skuja Phragmidiothrix multiseptata Engler Toxothrix tricliogenes (Cholodnyj) Beger Thiothrix nivea (Rabenhorst) Vinogradskij Thiothrix annulata Molisch Beggiatoa sp. Pelonemasp. Achroonema sp.