Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Homonnay Andrásné–Zrupkó Gizella–Endrődi Gáborné: A Fővárosi Vízművek déli vízbázisának minőségi problémái

124 HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1992 . 72. ÉVF., 2—3. SZAM 1. táblázat (folyt.) 'Kémiai kifogásolás ( %) 1991. I. fólóvóbon mért Mikroszkopikus biológiai Kút neve IQQO 1991 maximum (mg/L) MH + kifogásolás ( %) lJ

y' I. félé

v Fe Mn tart

. 4 1990 1991 I. félév Ráckevei csápos1. 100 100 nyom 0,46 0,05 0 — 2. 100 100 0 0,48 0,12 0 0 3. 100 100 0 0,43 0,17 20 0 4. 100 100 0,18 0,65 0,34 25 100 5. 100 100 0 0,46 0,27 40 0 6. 100 100 0 0,38 0,24 0 0 7. 100 100 0,05 0,51 0,30 40 0 8. 100 100 0,05 0,44 0,37 100 100 9. 100 100 nyom 0,63 0,53 40 100 10. 100 100 0,70 0,49 0,13 50 100 11. 100 100 0,21 0,49 0,40 50 100 12. 100 100 0,09 0,41 0,37 100 — 13. 100 100 1,50 0,58 0,96 33 100 14. 100 100 1,73 0,58 0,79 67 — 15. 100 100 1,63 0,46 0,42 67 100 1(5. 100 100 0,39 0,57 0,58 0 100 17. 100 100 0,20 0,39 0,30 75 100 18. 100 100 0,32 0,44 0,32 — 0 19. 100 100 0,07 0,41 0,26 25 50 20. 100 100 0,14 0,56 0,40 0 50 21. 100 100 1,15 0,43 0,45 50 100 22. 100 100 1,68 0,37 1,02 0 — 23. 100 100 1,15 0,28 0,54 0 — 24. 100 100 1,48 0,32 0,94 0 0 .60. 26. 100 100 1,67 0,29 0,71 0 100 27. 100 100 3,15 0,41 0,92 0 — 28. 100 100 2,42 0,28 0,81 0 100 szabványban előírt értéket vas, mangán ós ammónium-ion tekintetében. Biológiai jellemzés: A terület általános szennyezettségét jelző abiotikus tényezők magyarázzák a kútvizekben észlelt erőteljes biológiai tevékenységet (2. táblázat). A Budapest alatti terület kedvezőbb feltételeket biztosít a magasabb szervesanyag-tartalmú közeget igénylő fajok számára (pl. Crenothrix, Clonothrix, Leptothrix fajok), s megjelennek a fonalas kénbaktériumok (Thiothrix fajok) is. Legnagyobb számmal a csepeli 9—10. sz. és a ráckevei 12—14. sz. csáposkutakban. Az egyéb fonalas baktériumok közül az Achroonema és a Pelonema genus tagjai a halásztelki telepen találják meg optimális létfeltételeiket. Korlátozott számú állati szervezetet a mélyebb talajrétegek is képsek eltartani, melyek a vízárammal a kútvizekbe kerülhetnek. Mivel az állati szervezetek betelepedése a talajba baktériumtársulások által meghatározott folyamatok eredménye, nem meglepő, hogy a Budapest alatti kutakban nagyobb egyedszámmal jelennek meg, mint a főváros többi kútvizében. Gyakrabban találhatók meg a város alatt a csillós egysejtűek, a kerekes-, fonál-, és kevéssertójű gyűrűsférgek, valamint a házas és a változótestű amőbák is (Homonnay A.-né et al. 1991). 2. láblázat A kifogásolt számmal előfordult élőlények száma 1986—1990 között a Csepel-szigeti kútvizekben 3

3 Á -íi i -i S I í 4 I I « á - . I 3 M s á I- la * « I II 1 J > I l'l 1 « * ill ií £2 ií 1 §•- 8í ÍJ á 1 ál Is '8 & í ill Csepel 1—12. csáposkút 1986 63 33 4 2 1 10 2 1 5 2 18 52,4 1987 80 26 1 5 l 5 4 2 1 4 4 6 32,5 1988 36 18 3 4 1 3 3 4 7 1 50,0 1989 66 37 6 1 9 4 1 11 16 1 56,1 1990 45 25 11 3 12 2 6 7 1 55,5