Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

3. szám - Déri József: A Duna jeges árvizei évezredünkben

151 A Duna jeges árvizei évezredünkben Déri József Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont 1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Kivonat: A tanulmány áttekintést ad az utóbbi évezredben előfordult jeges dunai árvizek gyakorisági eloszlásáról. Kimutatja, hogy a Duna magyarországi szakaszán az emberi tevékenységek eredményeként szélsőségesebbé vált vízjárás; az éghajlatingadozás, valamint a befejezetlen folyamszabályozás döntő szerepet játszott a pusztító jeges árvizek kialakulásában és gyakoriságában. A XIX. század utolsó éveiben kezdődött és több évtizedig tartó éghajlatingadozás fő jellemzője a téli időszakok felmelegedése. A XX. század első felében a folyamszabályozás kedvező jégjárásszabályozó hatását túlértékelték, mert nem kellő mértékben vették figyelembe az éghajlatingadozás szerepét. Az utóbbi 150 évben keletkezett töltésszakadásokat okozó jégtorlaszképződés változási folyamatának vizsgálata alapján a tanulmány rámutat, hogy a jeges árvizek által elöntött területek súlypontja a Duna déli szakaszára helyeződött át. A tanulmány összefoglalja Vásárhelyi Pál és Kvassay Jenő jégjárás-szabályozással összefüggő folyamszabályozási irányelveit. Kulcsszavak: jeges árvíz, Duna. árvízzel elöntött területek, éghajlatingadozás, folyamszabályozás, jégjárás-szabályozás 1. Bevezetés A vízfolyás valamely szakaszán a nedvesített mederkeresztszelvény nagy részét a felszíni jégtakaró alá (vagy fölé) sodort, palásan elhelyezkedő jégtáblák és a felhalmozódó, összetömörödött kásajég olyan nagy mértékben elzárja, hogy az így keletkezett jégdugó megszüntetésére a víz nyomása és elsodró ereje már nem elégséges. A jégdugó hatására a felvízszint gyorsan megemelkedik, az a^ízszint lesüllyed. A gyors, váratlan és jelentős mértékű jeges vízszint a jégdugó elsodrásához elegendő víznyomás kialakulásáig emelkedik. A jégdugó méretétől és a medermorfológiai jellemzőktől függően, a megemelkedett jeges víz a duzzasztott mederszakaszon elönti a mély ártereket. A töltésezett, kis esésű mederszakaszon a jégdugó által duzzasztott vízszint általában a legnagyobb jégmentes vízszint fölé emelkedik. A védgátak magassági vagy/és átszakadás elleni biztonságának elégtelensége esetén a duzzasztott jeges víz vagy átbukik az árvédelmi töltésen vagy átszakítia az átázott és kéregszerűen átfagyott töltést. A mentett oldali területre kizúduló víz és jégtáblák általában masas ártereket is elöntik. Az így kialakuló jeges árvizet általában több, kedvezőtlen tényező egyidejű jelentke7ése. illetve egymásra halmozódása okozza, nevezetesen: a kis- és középvfzi meder hosszelvénvében éles irányváltozás (irányeltérítés, iránytörés), a túlságosan széles meder, széles zátonnyal, a túlságosan szűk és mély meder, parti zátonnyal, a mozgó meder, a zátonyvándorlás (főmederben középzátonyvándorlás). a hirtelen mederkiszélesedés és medermélység-csökkenés. a befejezetlen mederszabályozás, a rosszul tervezett, hatástalan folyószabályozási műtárgy. az akadálysoros ellenállás (hídpillérek), a mellékvízfolyás, vagy vízkivételi mű torkolati hatáskörzetében megváltozott áramlási és hordaléklerakódási vagv mederkimosó hatások, a mederkotrás hiánya, a meder szabályozatlansága az inflexiós szakaszokon, a műtárgy vagy jégtorlasz okozta alvízi duzzasztó hatás, a viszonylag rövid mederszakaszra kényszeríted, koncentrált áramlásienergia-csökkenés (a keresztirányú • Részletes megemlékezést a Hidr. Közi. 1989/2. számában közöltünk. áramlási rendszer kedvezőtlen változása), a kis mederteltség időszakában bekövetkező, nagy intenz

:tású, nagymértékű hőmérséklet-ingadozás, a jégrombolás késedelme, lassúga, elmaradása, szervezetlensége, alulméretezettsége, kedvezőtlen technológiája, hosszszelvény menti összhangjának hiánya a veszé'yhatás alábecslése, a hullámtéri mederrendezési munkák elmaradása. a folyószabályozási munkák hossz-szelvény menti hiánya, a kedvezőtlen időjárási, jég-, víz- és széljárási hatások egybeesése, a jégvédekezést szolgáló. operatív adatszoigá'tatás és előrejelzés elégtelensége, valamint a jégvédelemmel kapcsolatos tervezés és az operatív jégkárhárítás tudományos megalapozásának a hiánya. A Duna jégjelenségei és jégviszonyai a folyam részleges hasznosítását viszonvlaq nagy Gyakorisággal akadályozták és korlátozzák napjainkban is. A komnlex hasznosítás időszakában a kritikus jégjelenségek (jégtorlaszok, jégdugók) kedvezőtlen hatásai jelentős természeti veszélyforrást jelentenek és veszteséget okoznak. A jeges árvizek veszélyeztetik az ármentesített területek élővilágát és károsítják gazdasági potenciálját. A Duna mentén, különösképpen a magyarországi szakaszán végrehajtott és a megvalósítás alatt álló folyamszabályozás és folyamcsatornázás miatt, a víz- és jégjárásváltozás napjainkban és várhatóan a jövőben is számottevő mértékű. A dunai katasztrofális jeges és jégmentes árvizek elleni védelmet szolgáló létesítményrendszer több száz milliárd forint nagysáqrendű nemzeti vagyon biztonságához kapcsolódik. Az árvízvédelmi rendszer fejlesztése is milliárdos nagyságrendű beruházások révén oldható meg. A legutóbbi (az 1956-os) dunai jeges árvíz is igen súlyos károkat okozott. A jégjárás csaknem éves gyakorságú szabályozása (a jégrombolás alkalmazása) esetenként több tíz (száz) millió forint ki-