Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Hegedüs János: Fitoplankton vizsgálatok a Duna 1659. fkm szelvényében: II/b. Minőségi vizsgálatok

134 HIDROLÓGIAI! KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 2—3. SzAM Fitoplankton-vizsgálatok a Duna 1659 fkm szelvényében Il/b Minőségi vizsgálatok* Hegedűs János Fővárosi Vízművek 1134 Budapest, Váci út 23—27. Kivonat: A szerző a Unna zöldalgáinak — Chlorococcales — minőségi vizsgálatáról (1973—1976) számol be. Megállapítja, hogy éves részesedésük a fitoplanktonban 4,9-—-8,4%. Fő vegetációs periódusuk a VI.—IX. hónapra esik. Ekkor részesedési arányuk az összplanktonban a többi évszakhoz képest jelentősebben megnő ós eléri a 15—20%-t, fajszámuk pedig meg is haladja a Dunában domináns kovaalgák fajszámát. A folyamban a legnagyobb egyedszámmal előforduló zöldalgafajok a következők: Actinastrum hantzschii, Act inastrum hantzschii var. fluviatile, Ankistrodesmus falcatus, Ankistrodesmus falcatus var. acicularis, Crucigenia rectangularis, Dictyosphaeriurn ehrenbergianum, Micractiniuin pusillum, Scenedesmus acuminatus. A cikk összefoglaló értékelést ad mennyiségi ós minőségi algológiai vizsgálatának eredményeiről. Ezek szerint a Duna fitoplanktonjára a kovaalgák nagyszámú jelenléte, Stephanodiscus hantzschii dominanciával a jellemző. A folyam planktonjára jellemző algák évről évre gyakorlatilag azonos minőségi ós mennyiségi összetételben isinétlődőek. A vegetációs periódusban az algaegyüttesek négy típusát lehet megkülönböztetni. Tavaszra, III.—V. hónap — a Stephanodiscus hantzschii tömeges és domináns előfordulása a jellemző. Nyáron, VI.—VIII. és az ősz első IX. — hónapjában a Stephanodiscus hantzschii és a Clilorococcales rend fajai uralják a fitoplanktont. A X. hónap átmeneti időszak. A hónap végére erőteljesen lecsökken a zöld-ós főképpen a kovaalgák egyedszáma, a kékalgáké az augusztus, szeptemberi hónapban kialakult tízezres nagyságrendű szinten mozog, vagy ehhez képest kissé emelkedik. Az utólsó őszi — XI. — hónapban a Stephanodiscus hantzschii, a kovaalgák Pennales rendjének ós a Cyanophyta törzsnek fajai alkotják az erősen lecsökkent egyedszámú fitoplanktont. A tanulmány a négyéves vizsgálati periódus eredményei alapján a biológiai vízminőségi mutatók szerint értékeli a Duna vízminőségét. Kulcsszavak: Duna, fitoplankton, zöldalga, vízminőség 1. Bevezetés Az azonos című tanulmány első részében (Hegedüs, 1986 b) a Duna kék,-ostoros,- sárga-és barázdásalgái minőségi vizsgálatának eredményeit ismertettük. Mostani közleményünkben a zöldalgákkal — Chlorophyta, Chlorocoocales —- kapcsolatos vizsgálataink eredményeiről számolunk be. Az eddig közölt vizsgálati eredmények alapján (Hegedűs, 1985, 1986 a, 1986 b) értékeljük a Duna biológiai vízminőségét, és rövid útmutatást adunk a jövőben elvégzendő vizsgálatokra vonatkozóan. 2. Vizsgálati eredmények A Danában a zöldalgák közül a Chlorocoocales rend fajai a legjelentősebbek. Továbbiakban zöldalga név alatt gyakorlatilag a Chlorocoocales rend fajait értjük. Éves részesedésük a fitoplanktonban 4,9—8,4%. Fő vegetációs periódusuk a VI.—IX. hónapra esik. Ekkor részesedési arányuk az összplanktonban a többi évszakhoz képest jelentősebben megnő és eléri a 15—20%-t, fajszámuk pedig megközelíti, sőt meg is haladja a Dunában domináns kovaalgák fajszámát. A folyamban a legnagyobb egyedszámmal előforduló * A közlemény első két része a Hidrológiai Közlöny 1986/4—5. számában jelent meg, 66. évf. pp. 267-274. zöldalgafajok a következők: Actinastrum hantzschii, Actinastrum hantzschii var. fluviatile, Ankistrodesmus falcatus, Ankistrodesmus falcatus var. spirilliformis, Ankistrodesmus falcatus var. acicularis, Crucigenia rectangularis, Dictyosphaeriurn ehrenbergianum, Micractiniuin pusillum, Scenedesmus acuminatus. A zöldalgákkal kapcsolatos vizsgálati eredményeinket az 1. táblázatban ismertetjük. A táblázat adatai szerint a meghatározott zöldalgafajo/c döntő többsége a vizsgálati évek alatt közel azonos gyakorisággal fordult elő. A gyakoriságban évről évre történő fokozatos csökkenést, illetve növekedést hét fajnál találtunk. Ezek a következők. Gyakoriságcsökkenés: Ankistrodesmus falcatus var. spirilliformis, Crucigenia quadrata, Lagerheimia genevensis, Lagerheimia wratislaviensis, Scenedesmus acutus. Gyakoriságnövekedés: Crucigenia rectangularis, Scenedesmus acutus fo. alternans. A táblázatban közölt adatok azt mutatják, hogy a két és több hónapban azonosítható fajok megjelenésére az jellemző, hogy mindig egymást követő hónapokban fordulnak elő. A több hónapon keresztül megtalálható, de ritkán előforduló fajoknál egy-egy hónap kiesés előfordulhat. A fent említett jelenség alól csak két faj — Hyaloraphydium contortum var. tenuispinuin, Tetrastrum elegáns — kivétel, melyek megjelenése inkább évszakokra — tavasz és ősz — jellemző. Az előfordulási gyakoriság százalékos