Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Vitális György: A régi térképek vízföldtani tanulságai a XVI–XVIII. sz. közepe közötti térképek tanulmányozása alapján

286 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1986. 66. [ÉVFOLYAM 3. SZA

M 10. ábra. A szigetközi Duna Mikoviny Sámuel 1735-ben kiadott Pozsony megyei térképén tát jelzik. Ugyanis sokszor a felhagyott kanyarulatokat finomszemcsés üledék tölti ki. A galériaerdőket ma már jórészt mind kivágták. Az ilyen helyeken a redukciós közeg miatt a galériaerdő part menti részén vasas—mangános a víz. Az egyes Duna-ágakban ábrázolt számos sziget jelzi a folyónak a szabályozás előtti zátonyait. 12. ábra. A Csepel-sziget Mikoviny Sámuel 1738-ban kiadott Pilis megyei térképén rc-^inr TißH •:• .'jw 11. ábra. A Visegrádi-hegység és a Pilis-Budai-hegység, valamint a Szentendrei-sziget Mikoviny Sámuel 1738-ban kiadott Pilis megyei térképén tetik. Mind a Váci-, mind a Szentendrei-Duna ágában a mainál több a sziget, míg a Szentendrei-sziget teraszjellegét szemléletes vonalkázással ábrázolja. A Duna árterületén települő homokos kavics mind a kavicstermelés, mind a vízszerzés szempontjából számításba vehető. A kavicstermelós a Szentendrei-szigeten zavarja a vízellátást. A meder túlkotrott szakaszaiban veszélyes szennyezés (nehéz fémek) halmozódik fel, a szigeteken pedig a talajvizet szennyezik. A Csepel-szigetet feltüntető 12. ábrán mind a Tétényi-fennsík, mind a Duna-völgy jobboldalát kísérő magaspartok ábrázolása igen szemléletes. A Csepel-szigeten Csepel, (Sziget)szentmiklós és Ráckeve mellett jól szemlélteti a futóhomokbuckákat, míg a sziget déli részén az egykori kanyarulatok helyét jelző vizenyős laposok a talajvíz közelségét és esetleg a kavics felszínhez közeli vol13. ábra. A Duna-völgy Szalkszentmárton és Dunaföldvár közötti szakasza Mikoviny Sámuel 1738-ban kiadott Solt megyei térképén A Duna-völgy alföldi szakaszát bemutató Solt megyei térképrészlet (13. ábra) jól feltünteti a Mezőföld alámosott peremét és a Duna árterületén kígyózó, kereken 250 évvel ezelőtti, szabályozatlan, középsőszakasz jellegű folyókanyarulatokat, több, ma már megszűnt szigettel. Az Apostag és Solt közötti vízzel borított mélyedések a folyam korábbi kanyarulatainak helyét jelzik, ezek jelen-