Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Hegedűs János: A Duna fitoplanktonja Budapest felett (1659. fkm): II./a Minőségi vizsgálatok

HEGEDŰS J.: Fltoplankten vizsgálatok X. 271 Fitoplankton vizsgálatok a Duna 1659 fkm szelvényében Il/a. Minőségi vizsgálatok Hegedűs János Fővárosi Vízművek Budapest, Váci út 23—27 Kivonat: A szerző cikkében az 1973—76. évi vizsgálatok alapján a fitoplankton minőségi vizsgá? latával — Cyanophyta, Euglenophyta, Chrysophyta ós Pyrrophyta — kapcsolatos eredményeit ismerteti. Megállapítja, bogy a kékalgák (Cyanophyta] egyedszáma a Dunában nem jelentős. Éves részesedésük a fitoplanktonban 0,2—0,4 százalók. Fő vegetációs periódusuk a VIII.—XI. hónapra esik. A Duna két legjellemzőbb kékalgája a vizsgálatok több, mint 80,0%-ában azonosított Aphanizomenon flos-aquae (L.) Ralfs ós az Oscillatoria planctonica Wolosz. A szerző más kutatók eredményeihez hasonlóan megállapítja, hogy áradások ós szennyvízhullámok levonulása után lényegesen megnő a fonalas kékalgák egyedszáma, ós a szerző szerint ezt kíséri a fonalas kénbaktériumok ós Spirillurn-fajok elszaporodása. Az ostoros (Euglenophyta), barázdás (Pyrrophyta), sárgászöld (Xanthophyeeae) ós sárgaalgák (Clirysophyceae) a Duna fitoplanktonjában csekély faj- ós egyedgazdasággal ós előfordulási gyakorisággal rendelkeznek. A Duna fitoplanktonjában a mennyiségi viszonyokat tekintve az egész óv folyamán a kovaalgák dominálnak. Eves részesedésük az összplanktonban 91,2—94,8%. Egyes napokon a fitoplankton 99,0%-át is adhatják. Ez a kovaalga dominancia jellemző a nyári vegetációs periódusra is, amikor jelentősen megnő a zöldalgák — Chlorophyta, Chlorococcales 15—20% — egyesszáma. A Dunában a kovaalgák közül a Centrales-rend fajai az uralkodóak. A téli hónapokat kivéve a teljes kovaalgaszámnak több, mint 90,0%-át teszik ki. A téli hónapokban emelkedik meg a Pennales-rendbe tartozó algák részesedési aránya ós eléri a IS—30%-ot is. A Duna legjellemzőbb ós tömegesen előforduló kovaalgája a Centrales-rendbe tartozó Steplianodiscus hantzscliii Grunow. Ez a faj a Centrales-rendbeli kovaalgák egyedszámának általában több, mint 90,0%-át adja. A Stephanodiscus hantzschii után legnagyobb egyedszámmal előforduló kovaalgafajok a Pennales-rendbe tartoznak. Hogy mennyire domináns a Stephanodiscus hantzschii azt az is mutatja, hogy amikor e faj óvi átlaga eléri a 8—9 millió ind/l értéket, az utána következő legnagyobb egyedszámú kovaalgafaj — Nitzschia acicularis W. Smith — évi átlaga 50—130 ezer között, míg a harmadik legnagyobb egyedszámú faj — Asterionella formosa Hassal — 30—110 ezer ind/l érték között váltakozik. Végezetül a szerző a fitoplanktonban jelentős egyedszámú kovaalgafajok előfordulási gyakoriságát ismerteti (2. táblázat). Eredményei szerint két faj — Rhoicosphaenia curvata (Kütz) Grunow ós Ceratoneis arcus Ktitzing — előfordulási gyakoriságában talált évről évre fokozatos csökkenést. Kulcsszavak: fitoplankton, Duna, kovaalga A folyóvizek mikroftórájának — baktériumok, algák, gombák —- minőségi és mennyiségi összetétele is egy elméletileg feltételezett szukcessziós rend szerint váltakozik egy év folyamán. Ezeket a változásokat a mikroflóra elemeinek szinergista, illetve antagonista egymásra hatása is befolyásolja, melynek eredményeképpen egyes baktérium, algaés gombafajok elszaporodhatnak, mások eltűnhetnek. Duna esetében —1659 folyam km — a fitoplankton minőségi és mennyiségi összetétele döntően hidrometeorológiai, vízjárási és limnofenológiai hatásoktól függ, melyet mesterséges hatások — szennyvízterhelés, toxikus vizek, tározók leeresztése — kismértékben és rövid ideig torzítanak. A változások csak a fent felsorolt befolyásoló tényezők hatási ideje alatt érzékelhetők és annak megszűntével néhány nap alatt visszaáll az eredeti, az arra az évszakra jellemző algaegyüttes. A hat vizsgálati év alatt csak egy esetben tapasztaltuk, hogy a folyót ért többszöri toxikus hatás következtében az algák minőségi és mennyiségi összetétele lényegesen és hosszabb időre megváltozott. (Ezt a kérdést a sorozat egy későbbi tanulmányában részletesen tárgyaljuk). Ettől az esettől eltekintve a Duna fitoplanktonja úgy mennyiségi, mint minőségi viszonyokat tekintve nagy állandóságot mutatott. A fitoplankton minőségi vizsgálatokat az 197376-os években heti mintavételi gyakorisággal végeztük. A mintákat reggeli órákban, 7 és 1 /2 8 óra között a parttól kb. 60 m távolságra vettük. A vizsgálatokat élő és tartósított mintákból végeztük. (Hegedűs, 1985) Vizsgálati eredmények Cyanophyta A kékalgák egyedszáma a Dunában elenyésző. Leggyakrabban csak néhány ezer, illetve tízezer ind/l mennyiségű. Eves részesedésük a fitoplanktonban 0,2—0,4 százalék. Fő vegetációs periódusuk a VIII.—XI. hónapra esik. Akékalgák Chroococcales-rendjének fajai közül a Duna fitoplanktonjára jellemzőek a Merismopedia tenuissima Lemmer-