Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Benedek Pál: A Duna vízminőségéről

BENEDEK P.: A Duna vízminőségéről 213 2. táblázat A Duna menti fß szennvezfíforrások Városok* Folyam km (közelítőleg) szennyvíztisztítás Ipari, szennyeFolyam km (közelítőleg) szennyvíztisznélkül zéssel terhelt Folyam km (közelítőleg) títással vagy részfontosabb Folyam km (közelítőleg) leges szennyvíztisztítással mellékfolyók 2370 Regensburg 22S0 (.München körzete) Isar 2130 Linz 2120 Enns 1930 Wien 1880 ' MoraVa/Märch 1870 Bratislava 1800 Győr-Dorog térsége J760 Vág .1050 Budapest Vág 1250 NovI Sad U7Q Száva 1170 Beograd 1100 Morava «90 Jiu 600 Olt 530 .lantra 430 Arges Szennyezőforrás KOI t/óv Budapest, főváros Budapest, Csepeli Papírgyár Dunaújváros, Papíripari Vállalat Győr, város Dunaújváros, Duna) Vasmű Nyergesújfalu, Magyar Viscosa Gyár Dorog, város Százhalombatta, DKV Dunaújváros, város Balatonfűzfő, Nitrokémla Ipartelepek Budapest, Csepel Vas- és Fémművek Baja, város I'aks, Konzervgyár Komárom, város Esztergom, város 140 13« 28 4(i4 22 2<i2 14 610 7 (137 4 870 4 710 2 942 2 32S 2 14* 1 fii 4 958 725 «42 562 * feltehetőleg 500 000-nél nagyobb lakosegyenértékkel (pontos adatok hiányoznak) szabványra (Hock, 1979, Benedek et al 1976, Benedeket al 1977, Benedek és Literáthy 1979, OVH 1985, Vízügyi Ágazati Szabvány 1983). Ami a szennyvízbevezetést illeti, a 2. táblázat nagyságrendi áttekintést ad az egész Dunáról, majd a 3. táblázat a magyarországi Duna-szakaszról, az egyik legjellemzőbb kémiai paraméter, a 4. táblázat A magyar Duna-szakasz fenéküledékének nehézfém szennyezettsége |nig/ksr] (László, 1984) Nehézfém Háttér Dunai üledékben mért minimum maximum Cink 43 —98 16 4 200 Króm 3,9 — 8,4 3 186 Réz 9,2 —16,8 1 74 Ólom 12,9 —32,9 4 140 Higany 0,02—- 0,12 0,03 2,0 Kadmium 0,7 — 1,2 1,0 i - 6,0 Mangán 3,8 —1156 20 1 200 (Somlyódy, 1978, 1982, Benedek, 1982a, b, Miloradov, 1977). Közbevetőleg megjegyezzük, hogy' az adatgyűjtés (mintavétel, analízis, feldolgozás) kölcsönhatásban van a beavatkozási stratégiával is, nem beszélve a vízminőség-változás leírását képező modellről. Adatokat nemcsak törzshálózati állomásokon gyűjtünk, hanem célvizsgálatok során, amelyek általában a vízhasználatokhoz kapcsolódnak. Ennek a szerves egészet képező rendszernek az elvi ismertetésétől itt eltekintünk, de hivatkozunk az idevágó irodalomra, elsősorban a UNDP/ WHO (1976) projektünkre, amely segített lerakni, a hazai vízminőség-szabályozás alapjait, majd néhány egyéb azóta megjelent könyvre, tanulmányra és 3. táblázat A Dunát közvetve és közvetlenül érő fontosahb hazai eredetű szennvezöforrások, KOI-terhelés alapján rangsorolva (VITUKI, 1984, 1985) (1980-as állapot) dikromátos oxigénfogyasztás alapján (VITUKI, 1984, 1985). A szennyvízbeömlések és a szennyezett mellékvízfolyások elkeveredése a hatalmas, széles folyammal igen lassú folyamat és részletes vizsgálata szintén az említett UNDP/WHO-projekt kapcsán kezdődött (Puskás, 1977), majd később fejlődött modellé, amelynek lényege, hogy tekintettel a folyam geometriájára, az abban végbe[Tr

i -—- 4 legnagyobb Cr Koncentráció mintavételi helye Cr —A legkisebb Cr koncentráció mintavételi helye S. ábra. A fenéküledék szennyezettsége a magyar Duna-szakaszon (László, 1984)