Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
4-5. szám - Benedek Pál: A Duna vízminőségéről
BENEDEK P.: A Duna vízminőségéről 197 biokémiai lebomlás, fito- és Zooplankton viszonyok stb.). Mindezek tudatában egyre sürgetőbbé válik az egész folyam közös vízminőség-szabályozása,ehhez pedig számos adat beszerzése, a természeti folyamatok jobb megismerése szükséges. A következő fejezetek ilyen vonatkozásban próbálnak tájékoztatni és gondolatokat ébreszteni. 2. Néhány észrevétel a hidrobiológiái vizsgálatokról Felföldyre hivatkozva, a vízről elsősorban, mint környezetről kell beszélnünk és a „környezet jelentős tényezőiről és azok erősségéről az illető víz miliőspektruma nyújt képet" (Felföldi/, 1981.16. old.) A vízi környezet dinamizmusát, az ökológiai rendszer „működését" a természetes fizikai, kémiai és biológiai tényezők halmaza ós az emberi beavatkozások (folyószabályozás, csatornázás, szennyvízbevezetés, stb.) befolyásolják. Némileg leegyszerűsítve a helyzetet, „vízminőségi" vizsgálataink a következő jelentősebb tudományszférákat érintik: hidrológia, hidraulika, vízkémia, hidrobiológia (az elő vízi mikrobiológiától a halfaunáig, a bentliosztól nyíltvízig, igen sokrétű, önmagában is interdiszciplináris tudomány), higiénés mikrobiológia, valamint virológia. A vizsgálatokból származó adathalmazt használja fel a vízminőségszabályozás, tehát a tervezés, gazdasági elemzés, vízjogi beavatkozás (Benedek és Literáthy, 1979.). A Duna mentén minden part menti ország részvételével működik az a nemzetközi munkaközösség, amely a folyó hidrobiológiái kérdésével foglalkozik. Hivatalos nyelve a német és elnevezése: Internationale Arbeitsgemeinschaft Donauforschung, vagyis Nemzetközi Duna-kutató Munkaközösség. A SIL (Societas Irüernationalis Limnologiae) kebelében alakult és rövidítve lAD-ként emlegetik (Liepolt, 1967, 1979a). Magyarország részéről az MTA Váci Botanikai Kutatóintézet kebelében működő Gödi Duna-kutató Állomás működik közre és 1984-ben hazánkban (Szentendrén) volt az IAD évi ülése. Az IAD tevékenysége hármas tagozódású: 1. le kívánja írni a folyó főbb ökológiai jellemvonásait, 2. állandóan figyelemmel kíséri az ebben jelentkező változásokat, ós 3. az emberi beavatkozás hatását vizsgálja (Liepolt, 1979a). Számos igen értékes tanulmány készült az IAD keretében, például Csehszlovákiában főleg bakteriológiai ós Zooplankton-vizsgálatok folytak (Rotschein, 1976, 1981, Daubner, 1972), Magyarországon a halfauna vizsgálata, az elsődleges termelés, az oxigónviszonyok feltárása folyt (Bérezik, 1976, Tóth, 1972, 1982, Bartális, 1984, Bothár, 1974, Dvihally, 1971, Németh, 1971). Ez a tevékenység sokat hasznosított a már említett ós a VITUKI által vezetett projektből. Jugoszláviában a szaprobiológiai ós halfaunisztikai, Bulgáriában az oxigónviszonyok, a Zooplankton és zoobenthosz, a szovjet és román Duna-szakaszon a fito- ós Zooplankton, valamint a délvidéki nádasok megismerése érdekében folytatott vizsgálatok tűnnek ki (Zankov et at 1984, Curcin, 1985, Levina, Szergejev, 1985). Ide kívánkozik végül az a megjegyzés, hogy bár az IAD-ban 1984 előtt tudomásunk szerint nem folvt vizsgálat a duzzasztott folyószakaszokon, „azért" az osztrákokat is foglalkoztatta — még az altenwörthi ökológiai tanulmányok megkezdése előtt — a vízlépcsők vízminőségi hatásainak kérdése és nem érdektelen tanulmányozni azt az ún. „pódiumvitát", melyet a legjobb osztrák vízminőségi szakemberek (Von der Emde, Ertl, Hochmeir, Schimunek, Schlatte, Weber és Werth) már 1979-ben folytattak a duzzasztott folyamszakaszok vízminőségi kritériumairól (Liepolt, 1979 b). A Dunában lévő nehézfémek ökológiai hatásaival pedig a bajorok foglalkoztak már régóta ( Wachs, 1982). Most pár mondat erejéig hadd térjünk ki a VITUKI legújabb hidrobiológiái vizsgálatára, melyeket a GNV hatásának előrejelzése során végzett és melvben a Duna-kutató Állomás is közreműködött (VITUKI, 1984, 1985, Csányi et al, 1985). A biológiai vízminősítés mutatói — mint ismeretes — négy tulajdonságcsoportba sorolhatók: halobitás, trofitás, szaprobitás és toxicitás (Felföldy, 1980, 1981). Most a trofitásról lesz szó. A víz térfogategységében található a-klorofill-mennyisége a víz termőképességének (trofitás) mérőszáma, melyszoros összefüggésben áll számos fizikai és kémiai tényezővel, úgy mint átlátszóság, áramlási viszonyok, foszfor- és nitrogénkínálat stb. (Felföldy. 7. ábra. A fitoplimkton mennyisége IUS I. október 24-én néhám/ szigetközi mellékágban ( V ITl'KI, 1984, 1985)
