Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

3. szám - Öllős Péter: Klór-dioxid alkalmazása az ivóvíztisztításban

Hírek 187 Hírek Rovatvezető: Vágás István Országos ankét a magyar papíripar vízgazdálkodásáról és környezetvédelméről (Dunaújváros, 1985. október 23.) Az Országos Vízügyi Hivatal, az Ipari Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Hidrológiai Társaság — az alakulása alatt álló Ipari Vízgazdálkodási Szakosztály és a Dunaújvárosi Körzeti Csoport —, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, a Nyomda- és Papíripari Műszaki Egyesület Dunaújvárosi Papírgyári Csoportja, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Papíripari Vállalat 1985. október 23-án országos ankétot rendezett a magyar papíripar vízgazdálkodásáról és környezetvédelméről. Az ülés elnöke Perecsi Ferenc az Ipari Vízgazdálkodási Szakosztály előkészítő bizottságának vezetője volt. Juliász Mihály, a Papíripari Vállalat vezérigazgatója bevezetőjében előadta, hogy a legutóbbi tervciklusban 2 milliárd Ft-ot fordított a vállalat a környezetvédelemre, amely a beruházások értékének egyhatoda. Leállítottak 12 elavult technológiai gépsort. Megszüntették a kálium-biszulfá

tos cellulózgyártást, a mésztejes feltárást, a bitumenált papírgyártást. Egyes helyeken a számítógépes folyamatvezérlés is segíti a környezetvédelem érdekeit. Szalay Árpád, a dunaújvárosi papírgyár gyárrészlegvezetője a gyár vízgazdálkodásának történetéből adott szemelvényeket. A gyár által felhasznált Dunavíz ma napi 45 000 m

3. Az elhasznált lúgokat regenerálják, zárt műveleti ciklusban. Három recirkulációs vízkör is kiépült. Tárcsás rostszfirő és átépített cyclofloc technológiájú derítők akadályozzák a befogadó szenynyeződést. Dr. Hamar János bemutatta a lábatlani papírgyár vízgazdálkodási rendszerét előadásában. Az üzem a Dunából vesz ki napi 20 000 m

3 vízmennyiséget. Két kör-vízrendszer van beépítve. Az összes rostfelhasználás 20, a hulladékfelhasználás 40 %-kal nőtt. A tisztítóberendezés sediflot rendszerű. Fonyódi Ferenc a budafoki papírgyár vízgazdálkodásáról elmondta, hogy a gyár 40 m

3 t fajlagos vízfelhasználással dolgozik. Az üzem 80 %-ban papírhulladékot használ fel, amelynek nagy az idegen anyag tartalma. Ez a víz felhasználását nehezíti. Tiíróczi József a fűzfői papírgyárról szólva elmondta, hogy 1961 óta megduplázódott a termelés, de eközben a napi frissvíz felhasználás 5500 m

3 maradt. Céljuk a 30 m//t fajlagos vízfelhasználási érték elérése. I)r. Papp Julianna a technológiai kutatások eredményeit értékelte előadásában. Az anaerob bontási technológia bevezetését szorgalmazta, mert ez csökkentené a felhasználásra kerülő vegyszermennyiséget. Heinitz Egon a csepeli papírgyár főbb mutatóit ismertette. A fajlagos frissvízfeíasználás 86 m

3 t, bár vízmérő berendezés az tizemnek nincs. Az engedélyezett KOI értéket még nem tudja a gyár tartani, de folyamatos intézkedéseket tesz a javulás érdekében. Dr. Hajós Béla elemezte a Középdunántúli Vízügyi igazgatóság területén lévő papírgyárak vízgazdálkodását. A vizsgált gyárak jelentős erőfeszítéseket tettek vízgazdákodásuk korszerűsítése érdekében. Intézkedéseik nyomán már elkerülik a szennyvízbírság fizetsét is, de ez nem jeneti az erőfeszítések megszüntetését. Javasolja, hogv a rákkeltő anyagok vizsgálatát is kezdjék meg a papírgyárak szennyvizeiben. Dr. Károlyi Csaba a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén lévő papírgyárak vízfogyasztásának elemzése nyomán állapította meg, hogy a csepeli, budafoki, szentendrei, erzsébeti és újpesti papírgyárak vízgazdálkodása már fejlesztendő, hiszen fajlagos vízfelhasználásuk meglehetősen magas. Nagy István a Középtisza vidéki Vízügyi Igazgatóság adatai nyomán értékelte a szolnoki papírgyár fajlagos vízfelhasználásának évi 4 %-os csökkentését. Jakus György a lábatlani papírgyár vízgazdálkodásának és a dunai vízlépcsők leendő üzemének egymásra ható kérdéseit elemezte. Balázs András a szentendrei papírgyár országosan legnagyobb: 130 m

3 t fajlagos vízfelhasználásának problémáit, a mérőberendezés hiányát és a vízrendszer zártságának elérési szükségét elemezte. Görög Endre elmondta, hogy a diósgyőri papírgyár vízfelhasználása is magas: 120 m

3 t. A sokfajta termék nagyobb mosási vízigénnyel jár, a befogadó viszont kicsiny, így a víztisztítás is lényegesen fontosabb. Dr. Kelemen László felhívta a figyelmet a papíripari szulfit-szennylúg által okozható vízminőségi problémára. Czolecz Pál megállapította, hogy egy két évvel ezelőtti nyugatnémet papíripari vízminőségi ankéton a résztvevők fele tisztítóberendezéseket és egyéb tisztítási kellékeket szállító cégek képviselője volt. Sajnos, nálunk még ezen a téren hiánygazdálkodás folyik és a szállító cégek ajánlatai hiányoznak. Dr. Varga Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese értékelésében kifejtette, hogy a vízgazdálkodás korszerűsége a gyárakban dől el, s ez a papíriparnak is alapvető termelési érdeke. A papírgyártás alapjaiban környezetkímélő, s ezt a hatást további intézkedésekkel is el kell mélyíteni. Az 1983. évi vízminőségvédelmi akcióprogram ehhez már jó feltételeket biztosított. Az előadási rész után Bozsits Béla igazgató bemutatta a résztvevőknek a dunaújvárosi papírgyárat, Kovács László üzemvezető pedig annak vízgazdálkodási létesítményeit. I. F. Előadások a .számítógépesítésről 1985. októberében a Magyar Hidrológiai Társaság több szervezeti egységében is foglalkoztak azzal, hogy a számítógép alkalmazásával milyen tapasztalatokat szereztek. A Szentesi Körzeti Csoport 1985. október 22-i előadóülésén Somodi lstvánné a Csongrád megyei Víz-