Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
2. szám - Varsányiné Tóth Irén: Csongrád megyei ivóvizeink kémiai összetételéből levonható vízföldtani következtetések
Varsdnyiné Tóth 1.: Csongrád megye ivóvizei Hidrológiai Közlöny 1986. 2. sz. 111 9. ábra. A fajlagos elektromos vezetőképesség függése a keménységtől és Na + koncentrációtól Abb. !). Abhängigkeit der spezifischen elektrischen Leitfähigkeit von der Härte und von der Na + -Konzentration és a Tiszántúlon DNY-ról ÉK felé bár a Na+ tartalom fokozatosan növekszik, a vezetőképesség csak Apátfalva—Földeák—Szikáncs vonaltól K-re, illetve Szentestől É-ra és K-re kezd növekedni. 10. ábra. A Ga' i + és Na + kapcsolata Abb. 10. Beziehung zwischen Ca 1 + und Na + Mint az előzőekből látható, a keménység csökkenésével a Na + mennyisége növekszik. A 10. ábrán a Na + és a Ca 2 +-ra átszámolt keménység közötti összefüggést tüntettük fel. Látható, hogy az I. II. III. csoportban, azaz a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon Kübekháza—Ferencszállás— Maroslele — Hódmezővásárhely — Derekegy ház — Szentes vonalig jó lineáris negatív korreláció van a két kation között. A Na + mg egyenértékeinek növekedése megfelel a Ca 2 + mg egyenértékek csökkenésének. Ez az összefüggés valószínűvé teszi, hogy a Na + és Ca 2 + mennyiségének alakulását az üledékek agyagásványain lejátszódó ioncsere folyamatok alakítják ki. Ez azonban csak úgy képzelhető el, hogy a leülepedéskor az agyagásványok cserepozicióiban Na + kötődött. Leülepedés után nagyobb keménységű — Ca 2 + ós Mg 2+ ionokat — tartalmazó víz került éritnkezésbe ezekkel az agyagásványokkal, megbomlott az eredeti pórusvíz—agyagásvány közötti ionegyensúly és a Na + ionok fokozatosan kicserélődtek az odaszivárgó víz Ca 2 + ionjaival. Figyelembe véve vízmintáink terület és mélység szerinti eloszlását, a víz szivárgási iránya DNY-ról ÉK felé a mélyebb rétegekből felfelé történik. Mivel a hidrokarbonáton kívül más anion nem volt kimutatható, a Na + és a Ca 2 + illetve Mg 2 + is hidrokarbonát formában van. A IV. csoportba tartozó vizeknél, azaz az előző területektől K-re a keménység csökkenése alig 0,3 mmol/1 Ca 2 + csökkenésnek felel meg a Na+ ugyanakkor mintegy 4,0 mmol/l-rel növekszik. Itt tehát az ioncsere nem játszhat szerepet a Ca 2 + és Na + mennyiségének kialakulásában. (A közöttük levő korrelációs együttható r = 0,27.) Ebből arra következtethetünk, hogy a vízmozgás is korlátozottabb mint az előző területen. Az V. csoport esetében ismét jó a korreláció a Na + és Ca 2 + koncentráció között, a regressziós egyenes meredeksége hasonló az I. II. III. csoporthoz, ezért valószínűnek tartjuk, hogy ezen a területen ismét ioncsere folyamatok játszódnak le a víz és az agyagásványok között. A Na + és Ca 2+ koncentrációk közötti korrelációs együttható az T. II. III. csoportra 0,87, a IV. csoportra 0,27, az V. csoportra 0,57, a regressziós együtthatók megfelelő értékei -2,165, -1,477 és -1,866. A regressziós egyenes alapján kiszámoltuk, hogy a Ca 2 + koncentrációjának 1,00 mekv csökkenése az I. II. III. csoportban megfelel a Na + koncentráció 1,08 mekv, az V. csoportban 0,94 mekv növekedésének. A IV. csoportban a magasabb KOI;,, azaz szervesanyag-tartalom miatt feltételezhető a finomszemcsés, agyagos képződmények az előző területekéhez képest lényegesen magasabb hányada az üledékösszletben (Vursányiné és mtsai, 1978). Az üledékekben a szerves anyag megőrződésót ugyanis elősegíti az ülepedő részecskék kisebb szemcsemérete egyrészt azért, mert a szerves anyagok agyagrészecskóken történő adszorpciója megnöveli a lebomlással szembeni ellenállást (Tissot, 1978), másrészt azért, mert a mikrobiológiai aktivitás kisebb, mint durvább szemcseméretű, homokosabb üledékekben (Rluck, 1969). A Na + és Cl- közötti kapcsolatot a 11. ábrán tüntettük fel. Az ábrából kitűnik, hogy kb. 180 mg/l Na + tartalom felett a Na + koncentráció további növekedésével a Cl- koncentrációja is növekszik, a Na+ koncentrációjának növekedése azonban mintegy négyszerese a kloridénak, tehát a NaCl mellett valószínű a NaHC0 3 koncentrációjának további növekedése is. A megnövekedett NaCl igen szűk sávra korlátozódik a megye K-i és É-i részén. Elterjedtsége az V. csoportba tartozó vizekével esik egybe. A környezethez képest megnövekedett mennyiségű NaC'l-ot több szerző (Erdélyi 1904, Urbancsek 1905, Scherf 1907) a törésvonalak mentén felfelé szivárgó, NaCl-os víz hatásának tulajdonítja, mások az agyago-
