Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

5. szám - Várszegi Csaba: A Fővárosi Vízművek alapnyomását biztosító gépházainak rekonstrukciója

318 Hidrológiai Közlöny 1984. 5. sz. Várszegi Cs.: A Fővárosi Vízművek víz pontos mérése tehát döntő hatással van a főváros vízigényének megállapítására, valamint az ún. értékesítési veszteségre. A Káposztásmegyeri gépházból 1 db 0 1000 és 1 db 0 1400 mm átmérőjű főnyomócső indul a fogyasztók felé. Mindkét csövön 1—1 0 1400 mm-s Venturi cső biztosítja úgy a vízmérést, hogy igény esetén a szivattyúk egyenként is mérhetők legyenek. A Ventúrik megbízhatóan üzemelnek. 1975ben a Főv. Vízműveknél bevezetést nyert a nagyátmérőjű mennyiségmérés területén a villamos indukció elvén működő mérők alkalmazása. A Békásmegyeri új gépház volt az első nagy kapacitási! egység, ahol az új mérőtípusokat alkalmaztuk. A gépházból kiinduló 2 régi 800 mm-s öntöttvas vezetékbe 2 db 600 mm-s Altometer (holland) gyártmányú indukciós mérő került, az újonnan létesített 1200 mm-s feszített betonvezeték egy 0 1000 mm-s műszeren át kapja a vizet. A kifogástalanul működő mérők digitális mutatóműszerei és számlálói a Siemens-mozaik rendszerű diszpécsertáblába kerültek. A rövid akna, az egyszerű szerelés, a mérési tartomány rendkívül széles határok közötti átállíthatósága, és a kedvezőbb ár bebizonyította az új típus előnyeit, így a Csepeli gépházban 4db 0 800 mm-s hasonló elven működő mérőt szerelünk be. (Jelenleg a Főv. Vízmű vek 140 db új típusú mérőt üzemeltet.) 5. 10 000 voltos feszültségszint alkalmazása A Fővárosi Vízművek a Budapesti Elektromos Művektől zömében 10000 volt feszültségszinten kapja az elektromos energiát. A szigeteléstechnika és a hazai motorgyártás a vállalatnál alkalmazott 500—800 kW-s nagymotoroknál az 19G0-S évek végéig max. 5 vagy 6 kW-os villanymotorok készítését biztosította. A nagyteljesítményű transzformátorok beruházásának és a transzformálási energiaveszteségnek a megszüntetése érdekében a Káposztásmegyeri IV. sz. gépháznál betervezésre kerültek az első 10 kilovoltos motorok. A hazai ipar még nem tudta megoldani a feladatot, így a Sachsenwerk (NDK) szállította a 6 db 1 MW-s motort. A kedvező tapasztalatok és a hazai gyártás (800kW teljesítménytől felfelé) beindulása következtében mód nyílt arra, hogy a jövőben a nagyteljesítményű szivattyúkat minden gépházban 10000 Voltos motorokkal építsük össze. A Békásmegyeri gépházban a 600 kW teljesítményszükségletű szivattyúkat 800 kW teljesítményű motorok hajtják. Bár a 30%-os többletteljesítmény (kisebb motort u.i. még nem gyártanak a 10 kV-os feszültségszinten) magasabb a szokásos 10—15%-s nagyságnál, a többletköltség csak töredéke az elmaradt transzformátorok árának. Hasonlóan minden motor 10000 Voltos Csepelen. A magasabb feszültségszint ezidáig üzemeltetési problémát nem okozott. (i. Elzárószerkezetek A három hatalmas gépház 70—80 db nagyátmérőjű (500—2000 mm átmérő tartományban) elzárószerkezet beépítését igényelte az üzemhez szükséges szakaszolások biztosítására, illetve az áramkiadásakor jelentkező visszaforgási és lengési veszélyek csökkentésére. A zárak névleges átmérőinek kiválasztásánál nem a telepveszteségek csökkentése volt az elsődleges szempont, hanem egyrészt a bővíthetőség, másrészt az indítási és leállási tranziensek korlátozását célzó kedvező zárási karakterisztikák elérése. Ez természetesen a nagyobb középsebességű relatív kisebb méretű zárakat tette szükségessé. így a telephatásfok kismértékű csökkenésével együtt járt a nagy teljesítmények kormányozásához elengedhetetlen üzembiztonság megvalósítása. A Káposztásmegyeri gh. tervezésének idején még nem nyertek hazánkban polgárjogot a csapózárak. így a 6 gép szívó és nyomózárai (0 1000 ill. 0 800 mm) monori hajtóművel ellátott hagyományos tolózárak lettek, csak az 0 800 mm méretű visszacsapószele]) lett olaj hidraulikával működtetett pillangó szelep kialakítású excentrikus csappantyú. Mind az üzembehelyezés, mind az eddigi üzemeltetési évek alatt elég sok probléma akadt a zárakkal. Közben kísérleteket folytat tunk kényszerműködtetés nélküli torlócsappantyúval. Ezen kísérletek,illetve a IV. sz. gépháznál tapasztalt negatív eredmények alapján a Békásmegyeri telepre minden nagyobb átmérőjű zár a pillangózárak családjából lett kiválasztva. A széria Erhard válaszzárak mellett a G db 0 500 mm-s visszacsapó szelepnek olajhidraulikával csillapított, szabadmozgású excentrikus, különlegesen megerősített pillangózár nyert beépítést. A gépházon belül elhelyezett 20 db, és a gépház körüli fölbetemetett nagyátmérőjű zárak kifogástalanul működnek. A legkésőbb épült Csepeli gh. összes zárja már Erhard csapózár, illetve torlócsappantyú. A bizonytalan működés és a nem tömör zárás miatt a Káposztásmegyeri IV. sz. gépházban — költségkímélési okokból csak a nyomóoldalon — már kicserélésre kerültek az 0 800 mm-s szerelvények. 7. Veszteségmentes fordulatszámszabályozás A főváros vízigénye vasárnap 13—14%-kal alacsonyabb a hétköznapinál, a nyári kánikulai napok fogyasztása pedig 25—30%-al több, egy januári igénynél. A főnyomócső vek sebességváltozásait, illetve az azokból adódó veszteségkülönbségeket követni kell a gépházak nyomásával. Ezen követés leggazdaságosabb módja a szivattyú fordulatszámának veszteségmentes szabályozása lenne. Bár a II. világháború előtt készült, és még üzemelő motorjaink közül jónéhány forog ilyen fordulatszámszabályozással, az elmúlt harminc évben a hazai vízellátás terén csak egyedi, nagyon drága próbálkozások történtek, gyártás helyett ezen a téren. Hazai kivitelező hiányában sem Káposztásmegyeren, sem Békásmegyeren nem tudtuk megolda ni a kérdést. Ennek hiányát nagyon megérezzük. A szabályozást a régi gépházak szivattyúinak, mint fokozatlépcsőnek az üzemeltetésével oldják meg a gépészek. A Csepeli gépházban négy db. tirisztoros hajtásszabályozó került felszerelésre. Mindegyik szabályozóhoz 2—2 gép tartozik. így lényegében mindegyik gép szabályozható, de egy-