Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

5. szám - Várszegi Csaba: A Fővárosi Vízművek alapnyomását biztosító gépházainak rekonstrukciója

Hidrológiai Közlöny 1984. 5. sz. 315 A fővárosi vízművek alapnyomást biztosító gépházainak rekonstrukciója VÁRSZEGI US A li A' 1. Nevezetes A Fővárosi Vízművek maximális víztermelése 1983. év nyarán 1,3 millió/d nagyságú volt. Ezen hatalmas vízmennyiség zömét az északi (Szentendrei sziget és a Halpart) és a Csepel-szigeti termelőtelepek úgynevezett nagynyomású átemelő gépházai, a Káposztásmegyeri Főtelep, a Békásmegyeri gh. és a Csepeli gh. juttatták <•1 a budai és a pesti alapzónába. Összes, hálózatba juttatott vízmennyiség 1983. július 28-án: 1 277 892 m

3, Káposztásmegyeri Főtelep termelése ezen a napon 739 100 rn

3, Békásmegyeri gh. termelése 215 780 m

3, Csepeli gh. termelése 203 317 in

3 volt. Mint a termelési adatokból látható, ez a három alapzóna gépház meghatározza Budapest vízellátási helyzetét, bármelyiknek akár részleges kiesése is súlyos ellátási zavarokat okozhat. A szivattyúállomások az 1970-es évek elejére mind mennyiségi, mind minőségi szempontból szinte egyszerre kapacitásuk végére értek, illetve elavultak. A gépházak technikailag rendkívül elmaradottak voltak. A három telep 24 dl), 25 000 m

3/d és 100 000 m

3/d kapacitás közötti szivattyúit meghajtó motorok közül 22 kézi indítású, a nagyátmérőjű zárak szinte mind kézi mozgatásnak ós áteresztettek, a visszacsapószelepek a Káposztásmegyeri 8 db gyűrűszárat kivéve nagv ellenállású és csillapítatlan régi típusú torlócsappan tyúk stb. Ilyen körülmények között egyrészt állandó volt az üzemzavartól való félelem, másrészt kb. az 1935—40-es éveknek megfelelő karbantartó és üzemeltető létszámigénye volt a gépházaknak. A három fő gépház bővítésére a szükségletek és az anyagi lehetőség szerinti sorolásban az 1970— 83-as években került sor. A régi telepítések elhelyezkedése alapján Káposztásmegyeren egy teljesen új, a régi teleptől északra 2,5 km-re épült az ún. IV. sz gépház, Békásmegyeren a régi gépházzal egy folyosóval kapcsolódva szinte egybeépült az új szivattyúház, Csepelen pedig a régi telep későbbi Dieselgépháznak történő teljes átadásával egy teljesen új, Déli-Főtelep elnevezésű állomás létesült. Bár a Fővárosi Vízművek szakemberei, és a tervezők is mindhárom beruházásnál az ismert legmodernebb berendezéseket próbálták alkalmazni, a gépházak felépítése, üzemeltetési viszonyai jelentősen különböznek egymástól. Az 1973-ban elsőként elkészült Káposztásmegyeri IV. sz. gépház bár építészetileg és mind külső, mind belső esztétika szempontjából a legjobban sikerült, de az üzemeltetési szempontból rendkívül fontos gépészeti és telemechanikai berendezések oldaláról tekintve messze elmarad a két, később épült társától. Ezt indokolja egyrészt az a tény, hogy az iparilag fejlett tőkés országok nagy vízmüveinél az 1960-ban kezdődő technikai robbanás eredményeit az 1969ben tervezett Ká|»osztásmegyeri gépháznál még nem tudtuk felhasználni, másrészt mint a II. világháború után épült első hazai különlegesen nagy ivóvízszállító gépház tapasztalatúl szolgált a későbbi beruházásokhoz. *Fővárosi Vízművek, Budapest. I. ábra. A három nagy gépház elhelyezkedése a főváros vízellátási rendszerében Abb. I. Einordnung der drei großen Maschinenliäuse im Wasserversorgungssystem der Hauptstadt Budapest 2. ábra. A Békésmegyeri gépház belső képe Abb. 2. Innere Sicht des Maschinenhauses Békásmegyer 3. ábra. A Csepeli gépház DAN 450-s szivattyúja a meghajtómotorral, szerelés közben Abb. 3. DAN 450-Pumpe im Maschinenhaus Csepel sand Antriebs motor im Einbau