Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
320 Hidrológiai Közlöny 1984. 5. sz. Várszegi Cs.: A Fővárosi Vízművek — Az esztétikus kialakítású diszpécser teremben elhelyezkedő mikroprocesszor, ill. telemechanikai rendszer jelenleg a következő feladatokat végzi el: <i) A gépház bármelyik gépének beindítását, leállítását gombnyomásra automatikusan végzi, programmal. b) Hibás berendezést automatikusan leállít, kijavításig letilt. c) A gépek hajtásszabályozása innen irányítható. rf.) A termelő telepek közül innen működtethető és ellenőrizhető a Csepeli telep (12 esáposkút, (5 aknakút) és a Szigetmiklósi telep (7 esáposkút) összes kútja. e) Innen ellenőrizhető az automatikus nagyteljesítményű klórozó berendezés. f) A telepet ellátó kazánrendszertől ellenőrző adatokat kap. (j) Egy energiaellátó séma szemlélteti az energia útját a különböző feszültséglépcsőkben. h) A távolabbi telepek (Tököl, Szigetújfalu stb.) víztermelési adatait ismerteti. — Egy ízléses berendezett előadóteremmel biztosított a látogatók kulturált fogadása, a helyi rendezvények lebonyolítása. Folytatás a 305. oldalról Vízrajzi számítástechnikai beinutafó (Gyula, 1983. november 23-án.) A Békés megyei Területi Szervezet 1983. november 23-án számítástechnikai bemutatót rendezett, amelyen dr. Kzlávik Lajos mutatta be az operatív vízrajzi adatfeldolgozó programok alkalmazását az EMG 666/B mikroszámítógépen. A gyakorlati bemutató anyaga a kii vetkező összeállításokból állt: Kiss Attila: Napi gyors adatközlés. Novotni Imréné: Vízállás-regisztrátumok digitalizálása. Ozakó András: Árvízi előrejelzés. Csukás Béla: Árvízi adatbank létrehozása. Knrilla Lajos: íves vízállás-adatszolgáltatás. Knrilla Lajos: Hosszmenti előrejelzés előkészítése. A bemutatót a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság helyiségében rendezték. V. I. VII. Vízügyi Történeti Napok (Győr, 1983. október (i.) A Vízügyi Történeti Bizottság és a Győri Területi Szervezet a Kába-árvíz századik évfordulóján Győrben megrendezte a VI I. Vízügyi Történeti Napokat, a következő előadásokkal: Sümegi Mihály: Az 1883. évi Rába-árvíz. Fejér László: Horváth Ignác hidrometriai munkássága a XIX. században. Deák András: Széchenyi hagyaték a Magyar Vízügyi Múzeumban. Dr.Szerényi Imre: Nyugat-Dunántúl-i anyagok a Vízügyi Levéltárban. Dr. Vitális György: Régi vízügyi térképek és azok vízföldtani tanulságai. Marczell Ferenc: Műemlék szivattyútelepek. Dr. Hoós Elvira: Vízügyi jogszabályok a római korban. Az előadásokat követően bemutatták a „Vaskor", és a „Nyiló zsilipek" c. filmet. Rekonstruktion der den Basisdruck erzeugenden Maschiiienhauser der Hauptstädtischen Wasserwerke Budapest Várszegi, Cs. Der Wasserbedarf von Budapest war 1983 täglich 1,3 Million m 3. Die 90% dieses Bedarfs in die Stadt fördernden drei großen Maschinenhäuser arbeiteten bereits Ende der 1960-er Jahren an der Grenze ihrer Leistungsfähigkeit. In den Jahren zwischen 1970— 83 wurde eine vollständige Rekonstruktion der Pumpenhäuser Káposztásmegyer, Békásmegyer und Csepel vorgenommen. Die eingebauten 20 Stiiek Pumpen haben Leistungen von 60—100 000 m 3/Tag, die Motoren werden ohne Abspannung von 10 000 V gespeist. In ihrer baulichen Zeitfolge sind die Maschinenhäuser immer moderner gestatet, das 1983 hergestellte Pumpwerk Csepel entspricht hinsichtlich Strömungsmaschinentechnik dem derzeitigen Weltniveau. Die wichtigsten Neuerungen sind: die Wassermengenmessung erfolgt über auf dem Induktionsprinzip arbeitende Messer, die großkalibrigen Verschlii se sind Drosselklappen, die Pumpenfördermenge kann über verlustlos Antriebsregler verändert werden, die Pumpanlagen erhielten moderne Schaltwarten, mit Maschinenbuchung. Die neuen Maschinenhäuser brauchen 15—20 Jahre lang nicht erweitert werden. A „Vaskor,, c. dokumentumfilm gyulai bemutatása (1983. október 17-én) A Békés megyei Területi Szervezet a Körösvidéki Vízügyi Igazgatósággal és a VIZDOK Magyar Vízügyi Múzeummal közösen 1983. október 17-én Gyulán filmvetítéssel egybekötött előadó ülést rendezett, amelyen bemutatták a „Vaskor" c. dokumentumfilmet, a békési I. sz. gőzüzemű szivattyútelep utolsó üzeméről. A filmvetítés előtt a vízügyi múzeumi hálózatról ismertetést tartott: Fejér László. Fürdők és uszodáktervezési, építési és üzemeltetési problémái (Ankét Budapesten, 1983. oktíber 24-én.) A Magyar Hidrológiai Társaság Baliieotechnikai Szakosztálya, az fipétőipari Tudományos Egyesület Építéskivitelezési Szakosztálya, valamint a Magyar Balneológia Egyesület 1983. október 24-én ankétot rendezett a fürdők és uszodák tervezéséről, építéséről és üzemeltetéséről. A megnyitót Nagy Zoltán, az Építéstudományi Egyesület alelnöke tartotta. Ezt az alábbi előadások követték: Horváth József: A fürdőtelepítés feltételei Magyarországon. Zsuffa András: Az utóbbi években épült fürdőkről. Adainis Géza: Medence-építés itthon ós külföldön. Sátorhelyi Tamás: A vízkezelés szerkezeti követelményei és hatásai. Kincsi István: Fürdők, medencék lefedése sátorral. Az előadásokat az alábbi hozzászólások követték: Balassa János: A szegedi uszoda kivitelezések tapasztalatai. Dr. Fluck István: Hogyan látja egy orvos í Ákoshegyi György: Hogyan látja egy üzemeltető? A vitát követően az ankéton elhangzottakat, összefoglalta: Szilágyi Lajos, ny. miniszterhelyettes. A Heves megyei Területi Szervezet 1983. október 4-én, Egerben megtartott előadó ülésén dr. Agvagási Dezső: „Különböző típi isú vízminták szervesanyag tartalmának vizsgálata" c. előadása hangzott el.
