Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
5. szám - Farkas Sándor–Mészáros Pál–dr. Oelberg Gusztáv: Vízi-közművek és a környezetvédelem tervezési gondjai falusi településeken
296 Hidrológiai Közlöny 1984. 5. sz. Farkas S.—Mészáros P.—dr. Oelberg G.: Vízi-közművek Átlagosan 600 négyszögöles falusi telek és 3 fő/ telek alapulvételével: 600-3,6 (m2) _ 2160 m2 l/m2/ d' mely megfelel: 0,21 mm csapadéknak. Ez éves vonatkozásban: 365-0,21 = 76,7 mm csapadékkal egyenértékű. Ha figyelembe vesszük, hogy az éves 500—600 mm-es csapadéknak hozzávetőlegesen 30—40%-a tehát kb.: 193 mm szivárog be a talajba, úgy az egyharmad növekmény következményei egyérterműek. E folyamat egyre súlyosbodó következményekkel terheli a falusi településeket, s ennek jól előrelátható kártételeit — az egyénre és emberi környezetre egyaránt — nem lehet figyelmen kívül hagyni a gazdasági megfontolásoknál, de összehasonlító vizsgálatoknál sem. A koncepcionális vízi-közműhálózatok megtervezésekor tehát a fentiekkel számolni kell! Falusi településeink laksűrűsége a vezetékes közművesítés szempontjából szükséges növekedéssel szemben — néhány település kivételével — csökkenő. Néhány település adatait a 2. táblázat mutatja. Az alacsony laksűrűség ellenére a fentebb részletezett következmények elkerülése érdekében szükségessé válhat az ivóvízhálózat és szennyvízcsatorna hálózat együttes kiépítése is. 3. Vízellátás Falusi települések vízellátási koncepcióinak kialakításakor két tényező a távlatok figyelembevételénél különleges megfontolásokat igényel. Elsőként a vízmű (beszerzés, szállítás) rendszer szemléletű kialakításának elkerülhetetlen szükségességét kell említenünk. Ezt alapvetően klasszikus értelmezésben: — a szolgáltatandó víz mennyisége és — az ellátandó település nagysága határozza meg. A rendelkezésre álló ivóvízkészletekkel való célszerű gazdálkodás — azok növekvő szennyeződése és a készletek csökkenése miatt — a térségi szemléletet helyezik előtérbe. Ennek megfelelően a társközségi rendszernél — mint a regionális rendszer alapsejtjénél — a szokásos kisvízmű koncepcióban is biztosítani kell azok összekötésének lehetőségét és a tárolók helykijelölésénél továbbá térfogatuk meghatározásakor kistérségi szempontok érvényesülését. Ezáltal jelentős lépéseket tehetünk előre a jövőt jelentő regionális rendszerekmielőbbi megvalósítása felé. A vízmű legköltségesebb eleme a hálózat. Annak optimális kialakítása az egyszeri beruházási költségek, de a biztonságos üzemvitel szempontjából is fontos. A falusi települések szinte kivétel nélkül országos közutak mentén települtek. Az ezek mentén kialakult településszerkezetek rendkívül változatosak. A nagy kérdés ezeknél úgy vetődik fel, hogy egy vagy kétvezetékes legyen-e a hálózat? Az ezzel kapcsolatos elméleti alapokat a szakirodalom [1] korában tisztázta. Hivatkozott irodalom alapján az 1. ábra tünteti fel az ivóvízhálózatokra érvényes összefüggést, mely vizsgálataink szerint fő tendenciában — az építési költségek változása mellett — napjainkban is érvényes. Az ábrán látható, hogy a szokásos kb. 20.0 m telekszélességeknél — tehát 2 n = 2 - 5= 10 bekötés — Y= 24,0 m beépítési távolság adódik. Változatlan bekötési 404 -g 30 -e u 2íH 10~r i i i + 10 20 Hétoldali bekötések szórna, 2n [db] 1. ábra. Kritikus épülettávolság vízvezetékeknél Fig. 1. Critical distance between building and waterconduit Table 2. Important data of some rund settlements 2. táblázat Községek Belterület [ha] Állandó népesség [fő] Lakás [db] Laksűrííség [fő/ha] Központ becsült lak. sűrűség Monostorapáti 78 1180 391 15,1 18,00 Hegy esd 24 204 79 11,0 11,00 Kapoles 75 621 213 8,3 12,00 Taliándörögd 93 860 267 9,2 12,50 Vigántpetend 30 309 103 10,3 11,00 Nemesszalók 109 1010 309 9,3 12,00 Kiilsővat 91 943 268 10,4 14,00 Marcalgergely i 52 597 162 11,5 13,00 Pápasalamon 79 634 230 8,0 10,00 Vinár 30 234 76 7,8 9,00 Balatonfőkajár 171 1658 517 9,7 13,50 Csajág 130 979 325 7,5 9,00 Küngös 104 594 171 5,7 7,00
