Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

2. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: Hidrobiológus Napok huszonötödször

Dr. Hortobágyi T.: Hidrobiológus Napok Hidrológiai Közlöv)y 1984. 2. sz. 121 vérkeringésébe." A másfél évtizedes kutatások összefoglalása volt a dr. Sebestyén Olgával szerkesztett A Balaton élete c. munka. Az 1949-ben megalakult Limnológiai Szakosztály első elnöke dr. Maucha Rezső közel 10 esztendeig irányította munkánkat, részt vett az első Hidrobiológus Napokon mint elnök. Nagy segítségére volt ifj. dr. Szabó Zoltán, a Szakosztály első titkára, majd dr. Donászy Ernő. Első elnökünk, vezetőségünk elgondolásait továbbfejlesztették dr. Sebestyén Olga, második elnökünk közel 6 éves tevékenysége folyamán a „mintaszerű logikával fölépített programok." (Bérezik, 1967), 1964. május 28-tól az új vezetőség (elnök dr. Hortobágyi Tibor) a kipróbált alapelvek rugalmas kiterjesztésével, továbbvitelével, a szakosztályi közvélemény segítségével, valamint a Hidrológiai Társaság és a MTA. megértő és elismerő támogatásával igyekszik Kazinczy „Jót s jól" szellemében munkálkodni. A mindenkori elnökök számára sok segítséget nyújtottak a szakosztályi társ-, illetve alelnökök (dr. Sebestyén Olga, dr. Varga Lajos, dr. Hortobágyi Tibor, dr. Entz Béla, dr. Megyeri János). A magam nevében a sok támogatásért, ötletért, szervező munkáért köszönetet mondok dr. Bérezik Árpádnak, aki a Hidrológiai Társaság főtitkárává választása után megvált szakosztályi titkári tisztségétől (jelenleg a Társaság alelnöke); majd az őt követő igen lelkes, "kitűnő munkát végző dr. Andrikovics Sándornak. Nem lenne teljes a sor, ha meg nem említeném a mindig tevékeny szakosztályi vezetőséget. A Magyar Hidrológiai Társaság részéről a Limnológiai Szakosztály megbecsülését jelzi, hogy a Társaság elnöki tisztén kívül a tagok minden tisztet betöltöttek. Szakosztályi munkásságukért, a Hidrobiológus Napok értékeléseként Vásáhelyi Pál Díjban, Schafarzik és Bogdánfy Emlékéremben, Pro Aqua Éremben, számos Emléklapban részesült sok tagunk. A Társaság limnológusról: ifj. dr. Entz Gézáról is alapított Emléklapot. Tiszteleti tagságot érdemelte ki dr. Maucha Rezső (1959), dr. Sebestyén Olga (1964) és dr. Dudicli Endre (1965). A megbecsülést alátámasztja a számos külföldi kongresszusi képviselet is. Nemzetközi elismerést jelentett számunkra, hogy a Nemzetközi Limnológiai Társaság (SIL) egyik alelnöke dr. Maucha Rezső volt. Második alelnöke 1962 óta dr. Sebestyén Olga. A múltban gyökerezik a jelen. Az erdélyi Mikó Imre szerint „A múlt nem mögöttünk van, lianem alattunk: azon állunk". Megemlékeztünk az V. Hidrobiológus Napokon, 1962-ben elhunyt első elnökünkről. Két előadás méltatta Maucha Rezső munkásságát (dr. Woynarovich Elek és dr. Dvihally Zsuzsa). Eltávozott nagyjainkról mindenkor értékelő, méltató előadásokban szólottunk. 1964-ben, első elnöki megnyitómban a VII. Hidrobiológus Napokon arról beszéltem, hogy a Limnológiai Szakosztály haladó hagyománya a 3 napos munkaévkezdő konferencia, a Hidrobiológus Napok, amelyeken minden alkalommal valamely időszerű tudományos és gyakorlati kérdést vitatnak meg az összejött elméleti és gyakorlati szakemberek. 1964-ben a sugárzó energiát vizsgáltuk, hiszen már 20 esztendővel ezelőtt is világkérdéssé vált a több, jobb minőségű, gazdaságosabban előállítható tápanyag és takarmány, a szerves ipari nyersanyag. A föladat megoldásában vezető szerep vár a biológiai tudományokra és a határtudományokra. Ha valóban segíteni akarunk, úgy jobban meg kell ismernünk a különösen előnyös termelékenységű szervezetek életfolyamatait, a napfény energiájának minél hasznosabb megkötését. Azt is hangsúlyoztam, minden élőlény akkor termel legtöbb szerves anyagot, ha számára környezete a legmegfelelőbb. Kutassuk az élő.lények és környezetük törvényszerűségeit, törekedjünk a környezet fizikai, kémiai körülményeit az élők számára a legkedvezőbb szinten tartani. A Föld felületét kereken 3/4 részben víz borítja, az itt folyó szervesanyag-termelés messze meghaladja a szárazföldét. Ezért a hidrobiológiái kutatások távlatilag mind jelentősebbekké válnak. A XXV. Hidrobiológus Napokon 20. alkalommal állhatok a Szakosztály megtisztelő megbízásából ezen a helyen. Elnök elődeim szellemében, a hely — idő — körülmények mindenkori szemmel tartásával, vezetőségünk és széles közösségünk kritikai segítségével igyekeztünk a hidrobiológia szemléletét, tudományát minél szélesebb körben megismertetni. Szerettük volna, ha törekvéseink szándékunk szerinti intézményesítésben részesültek volna. Ez — sajnos — csupán kis részben valósulhatott meg, azért társadalmiasítottuk azokat. Bizakodjunk, talán a jövő, a sajnálatosan fokozódó nehézségek (pl. vízszennyeződések), a szerves anyagok iránti egyre nagyobb mennyiségi és minőségi kívánalmak hatására kibontakozhatnak szép és nemzetgazdaságilag hasznos szándékaink. Visszatekintve az elmúlt 25 összejövetelünkre, miképpen jellemezhetjük azokat? A Hidrobiológus Napok erjesztően hatottak az elméleti kutatásokra és a gyakorlati tevékenységre (VÍZIG, KÖJÁL, VITUKI, OKI, OMMI, Vízművek, halgazdaság, szennyvíztisztítás, fehérjeprogram). Mindig szem előtt tartottuk, ha a gyakorlat mögött nincs tudományos háttér, a rohanó időben talaját veszti. Örömünkre szolgáltak azok a termékeny viták, amelyek az elmélet és a gyakorlat szakemberei között a régi római mondás szerint „finoman a módban, határozottan a lényegben" történtek. Mindinkább törekedtünk a fokozottabb elméleti és gyakorlati tisztánlátásra. A gyakorlat föltárt gondjai ösztönözték a kutatókat, másrészt a kutatási eredmények a jelenlévő gyakorlati szakemberek révén azonnal hasznosulhattak. Összejöveteleinken nagytapasztalatú idősebb kutatóktól, kiemelkedő gyakorlati szakemberektől egyetemi hallgatókig terjedt az időskála. Az idősebbek tapasztalataikkal, bölcsességükkel, példaadó előadásaikkal jártak elöl. Föladatuk volt a szakmai tájékoztatáson kívül a gyomlálás is. A széles hallgatói spektrum fölbecsül hetetlen konzultációs lehetőségeket biztosított mindenki számára, hiszen az eszméitető viták, a fogalmak tisztázása során egymástól tanultunk.