Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

5. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: A rétegvizek gázosságának vízföldtani kérdései

Dr. K is s P . — dr. Tó th I. — d r . Fodré Zs.: Bakteriológiai és kémiai Hidrológiai Közlöny 1983. 5. sz. 215 elemzése szerint, a pleisztocén rétegvizek minő­sége a mélységgel összefüggésben változik, ill. határozott tendencia mutatható ki egyes elegy­részekre vonatkozóan. A legmagasabban fekvő víztartó rétegeknél a legnagyobb a keménység, amely a mélységgel fokozatosan és 200 m alatt már 0-7 nkf értékre csökken. A vizekben az oldott sók zöme nátrium- és kalcium-hidrogénkarbonát, a többi komponens (magnézium, klorid, szulfát) koncentrációja csekély. A kationoknál a kalcium és a nátrium mennyisége a mélységgel arányosan, de egymással ellentétesen változik, a Ca mennyi­sége csökken, a Na-é pedig növekszik és uralkodóvá válik. Ezért a mélyebb víztartó rétegek vize már a nátrium-hidrogénkarbonátos vizek csoportjába tar­tozik. A mélység függvényében a vízkémiai jellem­zőkben kimutatható változásokat és eltéréseket a vizek származásának különbözőségével és az eltérő vízutánpótlódási feltételekkel magyaráz­hatjuk. Mivel a gázok döntően szerves eredetűek, a gázosság és a víz szervesanyag-tartalmára utaló komponensek közötti kapcsolat is feltételezhető. Ezek között elsősorban az ammónia-tartalom a leginkább jellemző a vízben oldott szervesanyagok­ra. Az ammónia—metán kapcsolatát vizsgálva az állapítható meg, hogy egyes esetekben a víz ammónia-tartalma és a metántartalom között kapcsolat ismerhető fel. Ez azonban eseti, nem hozható összefüggésbe a földtani környezettel, a víz egyéb tulajdonságával. Sőt, a vizsgált kompo­nensek növekvő száma az összefüggés körét szűkí­tette, esetenként kizárta. Az előző megállapítások szerint a víz tulajdon­sága sem nyújtott egyértelmű és egységes lehetősé­get a rétegvizek gázosságának felismerésére, előre­jelzésére. Összegezés, megállapítások A rétegvizek gázosságával foglalkozó vízföld­tani értékelés kifejezetten tényadatok alapján igyekezett felvázolni azokat az ismereteket, ame­lyek a vízellátás lényeges kérdéseihez kapcsolódnak. Ennek során tudatosan került mellőzésre az egyéni állásfoglalás, vagy megítélés, az egyes kérdésekhez kapcsolható feltételezések taglalása. Ezek ugyanis jelen helyzetben inkább torzító, mint a helyes át­tekintést elősegítő hatásúak. Az összegzés látszólag negatív, a közvetlen összefüggések hiányát jelzi. A sokféle kapcsolatkeresés lehetősége és szüksé­gessége inkább azt emeli ki, hogy a vizek gázossága igen bonyolnlt kapcsolatrendszeren alapul. E kap­csolatrendszeren belül sok hatótényezőt kell egy­idejűleg figyelembe venni, amelyek közül — adott helyen — egy vagy egyesek jelentősége a domináns, az elsődleges. E meghatározó tényezők térben és időben változóak. Így egy területrész vagy ható­tényező vizsgálata várhatólag közvetlenül nem vezet el a rétegvizek gázosságával összefüggő kérdések általánosítható és teljes körű megismerésé­hez. Mindebből következően, a rétegvizek gázosságát összefüggéseiben is komplexen kell értékelni, amelyre vonatkozó ismeretünk — feltételezések helyett — sokirányú vizsgálat és azok szintetizált eredményei alapján bővíthető és kiegészíthető, ill. megalapo­zottabbá tehető. A rétegvizek gázosságának bonyolult vízföld­tani kapcsolatának felismerésében, a meghatározó körülmények kiemelésében ma már igen jelentő­sek, később pedig nélkülözhetetlenek azok a minő­ségi vizsgálatok, amelyek a rutinelemzéseket kie­gészítik, a mennyiségi eredmények magasabb szin­tű átértékelésének lehetőségét megalapozzák. IKODALOM [I] Balázs A. -KonczJ.: Üledékes kőzetek diszperz szervesanvag-tartalmának vizsgálata Földtani kuth­tá.s 1975. XV III. évf. :i. [ 21 Dunk 1 .: A magyarországi szénhidrogén-földtani kutatás értékelése és perspektívái Földtani kutatás 1970. XIX. évf. 4. [3] Erdélyi M.: Magyarország vízföldtani tájai IIideoló­giai Közlöny 1971. 51. evj. 4. [4] Erdélyi M.: A Magyar Medence hidrodinamikája Hidrológiai Közlöny 1975. 55. évf. 4. [5] H utter E.—dr. Karácsonyi S.: A rétegvizek gázos­sága Hidrológiai Közlöny 1981. (i I. évf. 12. [(>| Karácsonyi S.: Kutak és kapcsolódó vízmüvek gázosságának problémája Hitlrolói/ia i. Közlöm/ 1973. I 1. [7] Karácsonyi S.: Kutak gázvizsgálatának tapasztala­ta Hidrológiai Közlöny 1975. 12. [SJ Kafácsom/i S.: Gázmentesítés Hidrológiai Közlöm/ 107(5. II. [9] Karácsonyi S.—és társai: A rétegvizek gázossága és a gázmentesítés V ízü.i/yi Műszaki—Gazdasági Tájé­koztató 1981. 125. [10] Koncz ./.. A pirolízis vizsgálatok eredményeinek felhasználása a szénhidrogén-képződés folyamatá­nak megismerésére a neogén üledékes kőzetekben Kőolaj és Földgáz 1979. 12. évf. 12. [11] Szalay A. — Koncz •/. : Szénhidrogén képződós és migrációs folyamatok a Délkelet-alföldi és Dráva süllvedékekben. Kőolai és Földgáz 1980. 13. évf. (i. [12] Lőrinc z ff.-—Velő f.: A szénhidrogén-prognózis geokémiai szakasza Földtani Közlöny 1976. I OH. k. [13] Molnár B.: Az Alföld harmadidőszak-végiésnegyed­kori feltöltődési ciklusai Földtani Közlöm/ 1973. 103. k. 3 -4. [14] Molnár fi.: Osvízrajzi vizsgálatok a Dél-Tiszántúl­on Hidrológiai Közlöny 19(55. -15. évf. 9. [15] Hónai A.: Adatok az Alföld negyedkori vízadó réte­geiről Földtani Közlöny 1975. 105. k. 3. | I (ij Rónai A.: A felszínalatti vizek minőségének válto­zása a mélységgel az Alföldön Hidrológiai Közlöny 19(55. 45. évf. 9. 1 17] Somfai A.: A pannon medence magyarországi terü­letén feltárt csapadéktípusok osztályozása, a litoló­giai és sztratigráfiai csapadéktípusok kutatásának lehetőségei Földtani Kutatás I97(i. XIX. évf. 4. | IS| Vrbancsek -J.: Az Alföld negyedkori földtani kép­ződménveinek mélyszerkezete Hidrológiai Közlöny 19(55.3. 0 [19] l'rbancsek •/.: Magyarország mélyfúrása kutjainak katasztere OVH-Vízgazdálkodási Intézet kiadványai Budapest. 1974. Bonpocbi ra3ouoAep>i<aHHfl luiacroBbix BOA ()-[> KapaiOHU, 111. licuit'AUBamiH RACIOCUAEPWAHUJI njiacTOUbix BOA nta­BOJ1HCT H 'IIICJIC IipOHHX BblHCHllTb B3aHMOOTHOUie­iiiiH MOKAy ra30C0Aep>KaHnejvi n rnAporeojinrH»iecKHMH yoioBiiHMn ii ycTanoBHTb ofiuuie 3aK0H0MepH0CTH. 3a­lasoBaiiHOCTb luiacTom.ix BOA xapai<Tepn3yerc5i (iojib­uioii H3MeHMHB0CTbK) Kaic no ZAyömie man it no nAOUfadii. HeeMOTpM Ha yiIOMÍIIiyTyiO H3MeHMHB0CTb MOMVHO HaiÍTH 6a3ucHbie munbi, AASI KOTopux rasocoAep >Kanne pa3Jimi­Hbix c-TioeB MEII5IETC5I OTHOCH rejibHo lijiamio. O AHSKO 6a­3HCHbie THnbi Majio pacnpocTpaHeHHbie. KaK npaßiuio HSMeMCHHC I 'a30C ()AL'p >KaHH5I C 1'JiyÓlIllOÜ I! O 'l'ACJIb llblX

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom