Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
1. szám - Sajgó Zsolt–dr. Scheuer Gyula: Hatvan város felszínalatti vízbeszerzési lehetőségei
38 Hidrológiai Közlöny 1982. 1. sz. Sajgó Zs.— Dr. Scheuer Gy.: Hatvan város vízműbővítésével és két új telepítésével hasznosítható. Hatvan térségében a pliocén felső 120 m-es összletének vízadó rétegében szivárgó dinamikus vízkészlet 23 000 m 3/d-ra becsülhető. E vízkészlet jelentős része még természetes körülmények között is átadódik a pleisztocén összletnek. Ha e utánpótlódó vízkészlet mellett figyelembe vesszük egy nagymértékű víztermelés hatására kialakuló depresszió következtében bekapcsolódó járulékos — törésvonalak mentén a mélységi és felszíni vizekből átadódó illetve a rétegösszletbe függőleges irányban belépő — vizeket a térségben kitermelhető vízmennyiséget 30 000 m : l/d értékre becsüljük. A jó vízáteresztőképességű kavicsos homok, durva homok rétegekre telepített kutak általában 30—50 l/min/m fajlagos vízhozamok mellett üzemelnek és kb. 500 m ; ,/d víztermelésre képesek. A mélységi vízadó összletek vizének hasznosítását részben a központi vízmű, részben pedig két új vízmű kialakításával lehet megoldani. A fentieket összegezve a városi vízmű 1976. évi 5000 m 3/d víztermelő kapacitását kb. 14 ezer m 3/d értékre lehet növelni, mely Hatvan város várható vízigényét 1990—2000 évet körüli időszakig biztosítani tudja. A hatvani medencében két új vízmű létesítésére van lehetőség, 10 illetve 15 ezer m 3/d víztermelő kapacitás kiépítésével. A vízművek a felszínközeli és mélységi vízadókat egy területen belül kútcsoportok kialakításával hasznosíthatják (11. ábra). 5. Összefoglalás Hatvan város távlati vízigényének biztosítása érdekében a Heves megyei Vízmű Vállalat megbízása alapján egy előzetesen jóváhagyott kutatási terv alapján vízkutatást végzett a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1977—78 évben. A vízkutatási munkálatok során kb. 25 km 2-nyi területen megvizsgálásra került a 20—25 m mélységig tartó felszínközeli kavicsos összlet, valamint a Zagyva által lerakott 40—130 m között települő pleisztocén korú homok, kavicsos homok rétegvíztartó rétegek. A fúrások próbakutakká lettek kiképezve és a szivattyúzott vizek helyszíni és laboratóriumi vizsgálatra kerültek. A kutatási munkálatok alapján megállapítható volt, hogy vízművek telepítésére alkalmas vízadó rétegek kedvező kifejlődésben a feltárt terület legnagyobb részén megtalálhatók és a kúttelepítések helyének kiválasztását egyéb tényezők befolyásolják. A pleisztocén rétegvizeket tározó kavicsos homokrétegek elterjedése és vízminőségi viszonyai alapján az adott területen belül tetszőlegesen bárhol, természetesen a helyi adottságok függvényében igénybevehetők. Más a helyzet azonban a felszínközeli homokos kavicsréteg vizének hasznosításával kapcsolatban, mert itt lokálisan már vízminőségi és elszennyeződési problémák adódnak. Ezért ezek igénybevételére vonatkozóan olyan területeket jelöltünk ki, ahol nemcsak jelenleg, hanem távlatilag sem következik be várhatóan helyi vízminőség romlás. A felszínközeli vízadó réteg elsősorban a mezőgazdasági műveléssel kapcsolatos nitrogéntartalmú műtrágyázás\következtében nitrátszennyezés veszélyének van kitéve. Ezért a vízkivételi helyek kiválasztásánál messzemenően figyelembe vettük a víztartó réteget takaró üledékek kifejlődését és azok vastagságát. Lehetőleg olyan helyeket részesítettünk előnyben és javasoltunk, ahol a vízadórétegek kedvező kifejlődése mellett nagyobb (5—8 m) vastagságú rossz vízáteresztőképességű — agyag-iszap — fedőrétegek települnek, amelyek megakadályozzák, ill. jelentősen csökkentik a műtrágyázásból eredő nitrátszenynyeződést. A feltárt területről 2 vízműtelep kiépítésével 25 000 m 3/d vízkitermelése valószínűsíthető. IRODALOM [1 ] Aujeszky G.— Scheuer Gy.—Zsámbók I. (1977): A tervezett Lőrinci Regionális Vízmű vízbeszerzési lehetőségeinek vizsgálata, Hidrológiai Tájékoztató p. 12—56. [2] Balla Gy. (1958): A Jászság geomorfológiai fejlődéstörténetének vizsgálata. Földrajzi Értesítő 7. p. 1—15. [3] Dobos I. (1967): A Zagyva völgy Pásztó és Hatuan közötti szakaszának vízföldtana. Hidrológiai Tájékoztató. p. 67—72. [4] Erdélyi M. (1973): A Magyar Medence hidrodinamikája VITUKI sokszorosított anyag. Budapest. [5~\ Gaál I. (1953): Újravizsgált néhány hatvani és Gödöllői pliocén emlősmaradványról és a pliocén tagolásáról. Földtani Közlöny. 83. p. 263—272. [6] GöbelE. (1963): A hatvani cukorgyár vízellátásának megjavítása. Hidrológiai Tájékoztató, p. 54—59. [7] Horváth V. (1976): Hatvan térségének vízbeszerzési lehetőségei. Szakvélemény. KÖVIZTG Adattár. Kézirat. Budapest. [8] Jámbor Á. és munkatársai (1966): Magyarázó Magyarország. 200 000-es földtani térképsorozatához. L-34-II. MÁPI Kiadvány. Budapest. [9] Karácsonyi S.— Scheuer Gy. (1973): Hatvan város vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató, p. 70—72. [10] Láng S. (1955): A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. Budapest. [11] Lámg S. (1967): A Cserhát természeti földrajza. Földrajzi Monográfiák VI I. k. Budapest. [12] Schmidt E. fí. és munkatársai (1962): Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. MÁPI kiadvány. Budapest. [13] Sümeghy J. (1953): Földtani adatok a Duna-Tisza köze É-i részéről. MÁFI Évi Jel. 1951. p. 83—99. Budapest. [14] Székely A. (1954): A Zagyva völgy geomorfológiája. Földrajzi Értesítő. 3. p. 3—25. [15] Urbancsek J. (1977): Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. A pannóniai medence mélységi víztározói. VII. kötet. OVH, VITUKI kiadvány. Budapest. [16] Földmérő ós Talajvizsgáló Váll. Vízbeszerzési és Nyersanyagkutatási szakvéleményei 1953—80. között. Kézirat. FTV Adattár. Budapest. O B03M0)KH0CTflX 3aÖ0pa BOAbl M3 n0fl3eMHbIX pecvpcoB B uejmx nm-beBoro BoaocHafiweHMfl ropoaa XaTBaH Ulaüeo, }K.-JJ-p Lllaüep, /f. ÜHHaMHMHOe pa3BHTHe ropoaa XaTBan h conyTCTByK>mee 3T0My pacTymee BoaonoTpeQjienHe nocraBHJio 3aa any aeTajibHO yTOHHHTb KOJIMMCCTBS pacnonoraeMbix pecypcoB noa3eMHbix Boa B OKPCCTHOCTAX ropoaa H npoBeCTH H3bICI<aHIIM A-"« BblHBJieHHH HOBL.IX BOAOHOCHblX rOpH30HTOB.
