Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

3. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1978. május 9-én Miskolcon megtartott, az 1977. évet záró küldöttközgyűlésről

136 Hidrológiai Közlöny 1981. 3. sz. Beszámoló az MHT 1977. küldöttközgyűléséről konyságot, amely jellemző munkánkra. Éppen ezért szinte jelszószerűleg hangsúlyozzuk egyik legfontosabb tennivalónkat, éspedig azt, hogy minden erőt irányítsunk a vízgazdálkodással bárhol foglalkozók csatasorba állítására, a szak­mai és szellemi erőforrásoknak a társasági tevé­kenység keretén belüli kiaknázására. Túlmenően programunk szűkebben értelmezett szakmai körén, szakosztályunk a múlt évben erre is koncent­rálta erőit, és több mint 60 állami szerv, intéz­mény és vállalat bevonásával vitatott meg igen fontos kérdéseket. Hogy csak a legfontosabbakat említsem: a Duna szabályozása, az új mértékadó árvízi előírások megteremtése és így tovább; olyanokat, amelyek legalább 20—30 évre előre megszabják a fejlesztés tennivalóit. Teljesen egyet­értek a főtitkári beszámoló megállapításaival a munkabizottságok tevékenységére vonatkozólag. A jól megválasztott munkabizottságokban a szak­mát legjobban ismerők kollektív bölcsessége ötvö­ződik és a bizottsági jelentés társadalmi megvi­tatása hallatlan lehetőséget teremt a nagy hord­erejű döntések jó megalapozására, és rendkívüli segítséget nyújt a hivatali munkához. Ezt saját tapasztalatomból igazolhatom. Ajánlom, hogy a jövőben fordítsunk nagyobb figyelmet a munka­bizottsági tevékenység kibontakoztatására. A főtitkári beszámoló külön foglalkozott a központi munkabizottságok, így pl. a Gabcikovo— Nagymaros-i munkabizottság tevékenységével. Ez a bizottság igen nagy munkát végzett a társadalmi bírálat kidolgozása során, és a bizottságban nem­csak a legkülönbözőbb szakemberek tevékenysége összpontosult, hanem az illetékes párt, tanácsi és társadalmi szerveket is bevontuk. így valóban társadalmi szintű bírálat született, amely jó ki­induló alapot képezett az előkészítés további mun­káihoz. Bebizonyította ez a munka, hogy egyfelől nem kell félni a széles társadalmi közvélemény álláspontjának a kikérésétől, másfelől pedig azt bizonyította, hogy a társasági társadalmi bírá­latot. végzők nem valamiféle akadékoskodó vita­klub tagok, hanem szaktudásukat a jó ügy szol­gálatába állítani kívánókról van szó. Az ilyen társadalmi fórum nagy szolgálatot tesz annak érdekében, hogy a tudomány eredményei hatá­sosabban szolgálják társadalmunk előrehaladását és nagy segítséget nyújt a kutatás és a fejlesztés irányának a meghatározásához, amint azt a MTESZ XII. közgyűlésének határozata is meg­fogalmazta. Tóth József: A beszámoló és a hozzászólások is egyértelműen bizonyították, hogy a Hidrológiai Társaság igen jó munkát végzett az eddigiek során. Szeretném fölhívni a figyelmet viszont arra, hogy az elkövetkezendő feladatok még nagyobb akti­vitást várnak el a tagságunktól. Ilyen vonatkozás­ban már mot szeretném megköszönni Gergely Elvtársnak azon szavait, amellyel elismerte tevé­kenységünket, mert ezt egyben úgy is veszem, hogy a továbbiakban is számít Társaságunk tag­ságának munkájára. Az eddigiek során a fő mun­kánk a vízellátási tevékenységre irányult. Mivel ez befejezéséhez közeledik, a szennyvíztisztításhoz kell még nagyobb aktivitással hozzányúlni tekin­tettel arra, hogy ez szorosan kapcsolódik a kör­nyezetvédelmi tevékenységhez is. Tekintettel arra, hogy a víz egyre inkább mint nyersanyag kerül előtérbe, a vállalatok is meg­keresik a Társaságot, ill. annak területi szerveze­teit. Ha a vállalatok megkeresik az egyesületet, hogy segítsünk problémájuk megoldásában, akkor a területi szervezetek, illetve az egyesület is meg­keresheti a vállalatokat ahhoz, hogy jogi tagként támogassák az egyesületet. Nagyon sok vízmüvünknél nincs megfelelő szakképzett kezelőszemélyzet. Nehéz az után­pótlás, ezért szükség van arra, hogy az egyesület tanfolyamok szervezésével próbáljon segíteni. Ugyancsak szükség volna olyan műszaki szak­emberekre is, akik egészségügyi és hatósági felada­tok ellátására is ki vannak képezve. Kérem, hogy az Oktatási Bizottság foglalkozzék ezekkel a kérdésekkel. Dr. Juhász József: válaszol az alapszabály­módosítás kérdésében elhangzott hozzászólásokra. Dr. Szalai (Jyörgy: válaszol a főtitkári beszá­molóhoz tett hozzászólásokra. A küldöttközgyűlés a válaszokat elfogadja és ugyancsak elfogadja a beterjesztett határozati javaslatokat is. Yezse Sándor: megtartja ,,A vízgazdálkodás feladatai és fejlesztése Észak-Magyarországon,, c. előadását.(Lásd: Hidrológiai Közlöny, 1978. évi 12. sz.) Karászi Kálmán, a Vásárhelyi Pál díj, emlék­érmek és kitüntetések Bizottságának elnöke: Ismerteti az Elnökség kitüntetésekre vonatkozó határozatait és méltatja a kitüntetettek érdemeit. Dr. Illés (iyörgy elnök: Átadja a kitüntetéseket. A Magyar Hidrológiai Társaság Elnöksége a Vásárhelyi Pál díj, emlékérmek és kitüntetések Bizottságának javaslata alapján az 1978. évi közgyűlésen tiszteleti taggá választotta ABOS BRÚNÓT, a Fővárosi Vízművek főve­gyészét. Társaságunknak 1950 óta tagja. A Víz­kémiai és Víztechnológiai Szakosztály alapító, és évtizedeken keresztül vezetőségi tagja. A Társa­ság Elnökségének és Szerkesztő Bizottságának többször volt tagja. 1963-ban Wein János emlék­lappal tüntette ki Társaságunk. Vállalatánál vég­zett munkája mellett a BME vízellátási és csator­názási szakmérnöki képzésében a 60-as évektől kezdve részt vett. Kimagasló munkája a Fővárosi Vízművek nagy felszíni víztisztító művének előkészítése és techno­lógiai folyamatainak meghatározása, majd a mű beüzemeltétése. Vegyészi képzettsége mellett jól hasznosította a Vízműveknél mérnöki és gépész­mérnöki területeken szerzett tapasztalatait. Rendszeresen részt vesz az OMFB munká­jában is. A Társasághoz fűződő szoros kapcsolata, a Társaság szeretete és a Társaságért való áldozat­vállalás fiatalabb tagtársaink előtt példaképül szolgálhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom