Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

11. szám - Dr. Scheuer Gyula–Schweitzer Ferenc: A budai hévízforrások fejlődéstörténete a Felső-Pannontól napjainkig

Dr. Scheuer Gy.—Schweitzer F.: Hévízforrások fejlődéstörténete Hidrológiai Közlöny 1980. 11. sz. 495 2. a part közelében, annak szintjében; 3. a szárazföldre mélyen benyúló öblökben vagy lagúnákban; 4. esetleg azok partjai mentén. Vizsgálatunkból rögtön kizárhatjuk azokat a karszt forrásokat, amelyek a beltóban, vagy közvetlenül a parton fakadtak, mert a mészkőképződéshez szükséges feltételek hiányoztak. Édesvízi mészkő képződhetett olyan csendes, a beltóval csak időszakosan kapcsolódó elzárt lagúnákban, ahol a befolyó karsztvíz hatása hosszú időn át érvényesülhetett. 3. A felsőpannon karsztforrások típusaira következtethetünk az édesvízi mészkőelőfordulások településéből és környezetük földtanából. Édesvízi mészkőképződés csak kedvező fakadási helyeken történt, ezért itt vannak adatok, a többiekre csak elméleti úton lehet következtetni. A mai hévforrások ismeretében megállapítható, hogy a felsőpannonban is felszálló vizű források voltak. Hazánkban ma már ilyen felsőpannon jellegű és típusú karsztforrások nincsenek, mert a beltavi üledékképződés megszűnt. Hasonló források vannak jelenleg a Balkán-félsziget karsztos tengerpartján. A felsőpannon források összefoglalóan az alábbi főbb típusokra tagolhatok: a) A felszínen levő karsztos rögből felszálló forrás. b) A beltó vízszintje alatti karsztrögből fakadó források. c) Vízáteresztő üledékekkel fedett karsztrögből felszálló forrás. A felsőpannon végétől a megváltozott felszínfejlődési folyamatok miatt módosultak a forrás keletkezésének tényezői. A felsőpliocénben és a negyedkorban a felszíni lepusztulás és a folyóvízi erózió hatására időszakonként a karszthidrodinamika átrendeződött a források helyeinek megváltozásával. A felsőpannon után kialakult helyzetben az egykori források a maiakhoz hasonlók vagy azonosak voltak. Ezt igazolják az egykori forráshelyeket jelző édesvízi mészkőelőfordulások környezetének földtani helyzete. Ezzel kapcsolatosan az alábbi esetek figyelhetők meg: a) Az édesvízi mészkő közelében a vízvezető karsztos kőzet a felszínen van, a forrás a karsztos rögből fakadt (3. kép). b) Az édesvízi mészkőelőfordulás közelében jelenleg felszíni karbonátos víztartó kőzet nem ismeretes, mert a forrásüledék képződése után azt letakarta, beborította a fiatalabb üledék (lösz, lejtőüledék stb.). A forrás egykor a felszíni rögből fakadt, de elapadása után ezt üledék fedte be. Ezért ma már a felszínen nem nyomozható. c) A folyóvízi bevágódás a karsztos kőzetnek csak a felszínét preparálta ki, ebből fakadt a forrás és később erre folyóvízi üledék rakódott le, majd az édesvízi mészkő ezen képződött. Ezért ez a vízvezető kőzet nem volt a felszínen. Ilyen esetben sem találunk az édesvízi mészkő közelében vízvezető karsztos kőzetet. Az egykori forrás helye pontosan nem állapítható meg (4. kép). 3. kép. Budapest Gellérthegy, Számadó utcai alsó pleisztocén tetarátás édesvízi mészkő Bild 3. Budapest Gellért-Berg, Számadó-Gasse, unteres Tetaratlan-Süsswasserkalkstein 4. A jelenkori hévizes karsztforrások tárgyalása során felvázoltuk, hogy a hazai karsztos hévíztároló rendszerek milyen részekre bontható és azoknak jelentőségét külön-külön tárgyaltuk. Ehhez kapcsolódva vizsgáljuk meg most annak az egységnek felsőpannonkori helyzetét és állapotát, ahol meleg „töményvizű" karsztos hévforrások fakadtak. A felsőpannon édesvízi mészkő is hévizes karsztforrás eredetű. Ezt bizonyítják a faunavizsgálatok az ásványkiválások (kalcit) és a sok oldási üreg és járat. Ez annyit jelent, hogy a felsőpannonban főbb vonalaiban kialakult már a mai egységes karszthidrodinamikai rendszer. így már ekkor valószínűsíthetjük az elfedett karbonátos kőzetek felől a termális karsztvizek feláramlását. Wein Gy. [39] szerint a Budai-hegységben a felsőpannon előtti szerkezeti mozgások lényegében kialakították a karbonátos kőzetek vízvezetői tulajdonságait. Vízföldtanilag a karbonátos kőzeteket szétdarabolódó mozgások a jelentősek. Természetesen a felsőpliocén és pleisztocén kori földtörténeti események is alakítottak a kőzetek hid4. kép. Budapest Várhegy, Mindel-Riss interglacális korú édesvízi mészkő Bild 4. Budapest Várhegy, Mindet Biss inter gleziárer Süsswasser-Kalkstein