Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

6. szám - Hozzászólások Kovács Dezső: A jeges árvizek elleni védekezés eredményei Magyarországon c. cikkéhez

Hozzászólások Kovács Dezső: Jeges árvizek c. tanulmányához Hidrológiai Közlöny 1980. 6. Sz. 283 eresztés csak előre meghatározott menetrend szerint lehetséges egv olyan időpontban, amikor a Budapest alatti szakasz jégmentes. Még így is számolni kell azonban a szakaszon a jégzajlás sűrűségének és tartósságának növekedésével. Tehát e szakaszon a jéglevezető kapacitást az erőműrendszer kiépítéséig a lehető legnagyobbra kell növelni. Az erőműrendszer üzemrendjét pedig úgy kell megállapítani, hogy az a lehető legkisebb mértékűre csökkentse a tározókból leengedendő jégmennyiséget. Véleményem szerint a vázolt problémák természetesen kellő körültekintés mellett megnyugtató módon megoldhatók, hiszen jelenleg az ehhez szükséges idő még rendelkezésre áll, és néni i tapasztalatot a tiszai vízlépcsők üzemeltetése is szolgáltat. De foglalkozni kell a problémával, melynek megoldása az árvízi biztonság és a zavartalan üzem egyaránt alapvető tényezője. A hozzászólásokat követően Bencsik Béla a Szakosztály elnöke, vitavezető, összefoglalójában utalt arra, hogy az 1956 évi pusztító jeges árvíz óta jelentős fejlesztés történt a jeges árvizek elleni megelőző védelem és a tényleges védekezés minden szakterületén. A Duna jégmegállás, torlaszképződés szempontjából legveszélyesebb Budapest — déli országhatár közötti szakaszán a védművek védőképessége lényegesen megnőtt, mégis kedvezőtlen tényezők összejátszása esetén nem lehet kizárni a jeges árvíz kialakulását ezen a Duna-szakaszon. Ha megismétlődnének az 1956 évi jeges árvizet megelőző események, szükségessé válik a védelmi szervezet, anyagok, eszközök megfelelő időben és módon történő előkészítése. A munkabizottság elemző tanulmányával kapcsolatosan megállapítható, hogy jó áttekintést ad a témakörről, de jellegénél fogva tartalmában és terjedelmében túl bő, ezért a továbbiakban szükséges az egyes témákban konkrétabban is foglalkozni a felvetett problémák megoldásával. A tanulmány javaslatai alapján, valamint a hozzászólásokban elhangzott észrevételek, javaslatok figyelembevételével a Szakosztály ülés a következő határozati javaslatot fogadta el: Határozati javaslatok 1. A Szakosztálvülés megállapította, hogy a jeges árvizek elleni védekezés terén elért eredmények elemzése, értékelése időszerű volt. A munkabizottság által összeállított anyag jó áttekintést ad az elért eredményekről, a folyamatban levő és tervezett fejlesztésekről és nagymértékben hozzájárul a megelőző védelem és a tényleges védekezés összetett kérdéseinek a tisztázásához. Az összeállítást a Szakosztályülés elfogadja. Javasolják, hogy a jövőben e sokrétű témakörből a fontosabbnak ítélt témákban további konkrét elemzésre, értékelésre, javaslattételre kerüljön sor. 2. A jeges árvizek szempontjából leginkább veszélyes Budapest—déli országhatár közötti Dunaszakaszon az 1950-es évek végétől napjainkig elvégzett árvízvédelmi, folyószabályozási és tényleges védekezési munkálatok eredményesek voltak. A hidrometeorológiai helyzet és a vízállások kedvezőtlen alakulása azonban továbbra is előidézője lehet jégtorlaszok képződésének, jeges árvizek kialakulásának, ezért fokozott gondot kell fordítani a jövőben is a jeges árvizek elleni védekezésre ezen a Dunaszakaszon. 3. A védelmi biztonság fokozása érdekében szükséges az árvízvédelmi művek fejlesztésének folytatása az elfogadott tervek alapján, lehetőleg gvorsabb ütemben és komplex szemlélettel. 4. A megelőző védelem hatékony eszközeként szükséges a folyószabályozási munkálatok folytatása a kidolgozott és jóváhagyott koncepciók, illetve szabályozási tervek alapján, lehetőleg gyorsított ütemben. A jéglevonulás elősegítésére a hullámtéri szűkületek gyorsabb ütemű rendezése is célszerű. 5. Elsősorban a dunai és tiszai jéghelyzet tanulmányozásához, az előrejelzés pontosításához szükséges — a hidrológiai környezeti tényezőkre vonatkozó adatgyűjtés fejlesztése, — a klímaállomások kiépítése, — a jégészlelő szolgálat minőségi továbbfejlesztése, — a hőterhelések vizsgálata, — a beszerzésre kerülő radar-berendezés alkalmazása a jégtakaró és a jégtorlasz vízalatti részének felméréséhez, — a folyó morfológiai, hidrológiai jellemzői és a jégtorlaszképződés közötti összefüggés meghatározása, — a nemzetközi együttműködés során az adatok cseréje, —• esetenként jeges helyszíni szemlék megtartása, légifelvételek készítése, — az összegyűjtött adatok feldolgozása, értékelése és az ehhez szükséges szervezeti és egyéb feltételek megteremtése. 6. Célszerű elkezdeni a balatoni, Velence-tavi és a Fertő tavi kutatóállomásokon is a jégjelenségek rendszeres adatgyűjtését, a kidolgozásra kerülő tematika szerint. 7. A folyócsatornázás során a vízlépcsők jelentősen megváltoztatják a folyók jégviszonyait, ezért az adatok átértékelése szükséges a Dunán, a Tiszán és a Dráván már meglevő, illetve épülő vízlépcsők hatásának figyelembevételével. Javasolják a Dunakiliti-i, Gabcikovoi és a Nagymarosi Vízlépcsők jégleeresztésének vizsgálatát, a zavartalan jéglevonulás feltételeinek a meghatározását különös tekintettel az erőművek csúcsüzemére, valamint a Duna felső és Budapest alatti szakaszán kialakuló jéghelyzetre. Javasolják továbbá a Tiszára kidolgozott jégvédelmi „Irányelvek" felülvizsgálatát és folyamatos korszerűsítését a szerzett tapasztalatok alapján.