Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

143 Hidrológiai Közlöny 1980. 3. sz. Nemzeti Bizottsága 1979. október 9 és 13 között rendezte meg a 3. vízminőségi és víztechnológiai konferenciát Budapesten. A konferencia általános témája a víz újrahasznosítása a vízellátásban volt. A konferencián három témakörben összefoglaló előadások hangzottak el. Az 1. témakör a vízkészletek minőségének alakulása volt a víz-újrahasználatok szempontjából. Az összefoglalókat tartották: Mucsy György: Települési-, ipari és mezőgazdasági szennyezőforrások, a szennyezőanyagok veszélyességének megítélése. Dr. Csanády Mihály: A vízkészletek minősége, a minőséggel szemben támasztott követelmények a vízújrahasználat szempontjából. A 2. témakör a víz-újrahasználat iparban felvetődő kérdéseit tárgyalta. Összefoglalók: Dr. Kelemen László: Üzemek víz-újrahasználatának problémái. Kolonics Zoltán: A gyártástechnológiák, az újrahasználat és a vízminőségvédelem kapcsolata. Gábor Béla: A kohászat, a felületkezelő, az olaj- és cukoripar víz-újrahasználatának speciális problémái. A 3. témakör a víz ivóvízellátási újrahasználatával foglalkozott. Összefoglalók: Dr. Bulkai Lajos: A hagyományos víztisztítási műveletek hatékonysága a jövő szempontjából. Dr. Bozzay József né: A víztisztítás szükségszerű fejlesztésének irányai és korlátai, közegészségügyi követelmények, jogi vonatkozások. Az összefoglalókat hozzászólások követték. A résztvevők az előadó ülésszakot követő napokban különböző szakmai tanulmányutakon vehettek részt: o) A VITUKI laboratóriumának megtekintése, b) A Fővárosi Vízművek felszíni víztisztító gyáregységének meglátogatása, c) Az egyik budapesti ipari üzem víz-újrahasználati létesítményeinek megtekintése, d) Az Észak-Magyarország-i vízgazdálkodási és víztisztítási létesítmények megtekintése, a SalgótarjánMihálygerge közötti Észak-Nógrád-i Regionális Vízmű, a kazincbarcikai Borsodi Vegyi Kombinát, a MiskolcTapolca-i barlangfürdő és a böcsi Borsodi Sörgyár meglátogatásával, e) A középdunántúli vízgazdálkodási és víztisztítási létesítmények megtekintése, a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat, a dunaújvárosi uszoda, a dunaújvárosi Papíripari Vállalat, a Siófok-Balatonszéplak-i felszíni víztisztítómű, a balatonfűzfői Nitrokémiai Vállalat ipartelepeinek és a balatonfüredi szennyvíztisztító műnek meglátogatásával. A tanulmányutak útvonalán a résztvevők a fontosabb kulturális ós történelmi emlékeket is megtekinthették. > A Szolnoki Területi Szervezet 1979. október 11-i előadó ülésén Nagy István a vízrendezési főművek folyamatos fenntartásának gazdasági feltételeiről tartott előadást, amelyben a kérdés Középtiszavidóki Vízügyi Igazgatóság területét érintő vonatkozásaival foglalkozott. Felkórt hozzászólók voltak: Baksa István és Soltész József. Egerben megtartott előadó ülésén Apró István ós Győrfi István a szovjet típustervek alapján megvalósítható szennyvíztisztító telepek hazai alkalmazásának lehetőségeit vizsgálták előadásukban. A Vízellátási Szakosztály a Vízépítőipari Szakosztállyal közösen 1979. október 15-én vitadélutánt rendezett a víztornyok és az előregyártott medencék építéséről. Vitaindító előadást tartott és a vitát vezette: Hajdú György. Felkért hozzászólók voltak: Janzó József, Érdi Pál, Szilágyi Gábor és Márkus Gyula. A Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Üzemi Szervezete a Pest megyei MTESZ Szervezettel közösen a Pest megyei MTESZ Napok keretében 1979. október 16-án Vácott előadó ülést rendezett, amelyen Gyimesi Béla az élővizek védelmének néhány, a Dunakanyarban felmerült kérdéséről tartott előadást. A Veszprémi Körzeti Csoport 1979. október 16-án tartott előadó ülésén Kuliczka László az öntözés Veszprém megyei mezőgazdasági üzemekben való szükségességéről és hatékonyságáról adott elő. A Szegedi Területi Szervezet 1979. október 16-i előadó ülésén Papp Ferenc (VIZITERV, Budapest) a tájesztétika vízügyi tervezésben betöltött szerepéről tartott vetített képes előadást. A Vízellátási Szakosztálynak a Fővárosi Vízműveknél működő Ifjúsági Csoportja 1979. október 17-én előadó ülést rendezett, amelyen Szilágyi Imre a Csepel Ill/'i vízkezelőművet ismertette. A Magyar Hidrológiai Társaság Heves megyei Területi Szervezete, a Magyar Agrártudományi Egyesület, valamint az Országos Erdészeti Egyesület 1979. október 18-án túrával egybekötött előadó ülést rendezett Sírokon. Az ülésen a következő előadások hangzottak el: Horváth Vilmos: A vízgyűjtő-rendezés és talajvédelem feladatai, tapasztalatai a Tarna völgyében. Vancsó Jenő: A vízgyűjtő-rendezés hatása a gazdálkodásra. Besenyei János: A vízgyűjtő-rendezés erdőgazdálkodási feladatai. Az előadások után a résztvevők Vancsó Jenő vezetésével megtekintették a Felső-Tarna völgyi rendezett területet. Az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztály 1979. október 18-án rendezett vitaülésón Kovács Dezső a jeges árvizek elleni védekezés terén elért eredményeket elemezte, egyben ismertette az e célból létrehozott munkabizottság jelentését. Felkért hozzászólók voltak: dr. Goda László, Kollár Ferenc, Polgár István, Stefán Márton, Vukováry Attila és Zorkóczy Zoltán. A vitát Bercsik Béla vezette. A Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztálya, valamint a Magyar Földrajzi Társaság Természetföldrajzi Szakosztálya 1979. október 18-án együttes előadó ülést rendezett, amelyen dr. Salamin Pál: ,, ,,A viz szerepe a magyarországi sík-, domb- és hegyvidékek felszínének alakulásában" c. előadása hangzott el. Az előadást vetített képek bemutatása kísérte. Felkórt hozzászólók voltak : dr. Ádám László dr. Láng Sándor és dr. Somogyi Sándor. A Heves megyei Területi Szervezet 1979. október 22-ón, Egerben megtartott előadó ülésén Pálinkás József a vízparti üdülés jelenéről és Heves megyei fejlesztésének elképzeléseiről adott elő. Felkért hozzászóló volt: dr. Fázold Ádám. Ausztria vízgazdálkodása 1978-ban # (Die Wasserwirtschaft Österreichs, 1978. Schriftenreihe des österreichischen Wasserwirtschaftsverbandes, Heft 50. Wien, 1979.) Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség kis méretű kiadványa és mindössze 185 lapnyi terjedelme ellenére is teljes áttekintést ad — I. az ország vízgazdálkodását érintő mindennemű tevékenységről, — II. a Szövetség munkájáról, a Szövetség évi jelentésének közlésével. Az I. rész lexikális tömörségű, gazdag tartalmának ismertetésére itt nem gondolhatunk. Mégis érdemes, legalább a fő címszavakra szorítkozva érzékeltetni, hogy mi mindenbe tekinthet bele a nyugati szomszédunk vízügyei iránt érdeklődő szakember dr. Mitterhauser szerkesztő segítségével. 1. A bevezetőben féloldalnyi szöveg és az év csapadókviszonyait feltűntető táblázat ad képet a vízgazdálkodási tevékenységet meghatározó időjárásról. Ezután a vízgazdálkodásban érdekelt különféle intézmények, osztályaik, intézeteik, valamint alárendelt szerveik működéséről szóló beszámolók következnek az alábbi rendben: — 1.1. Osztrák Tudományos Akadémia (Limnológiai Intézet és Lunz-i biológiai állomása); — 1.2. Egyetemek (a négy tudomány- ós a négy műszaki egyetemnek a természet- és műszaki tudományok különféle ágait művelő, összesen 28 intézete, ill. tanszéke); — 1.3. A szövetségi kormány minisztériumai (öt szakminisztérium és 12 alárendelt intézet); — 1.4. A tartományok (az államszövetség 9 tartományának vízügyi igazgatási és építő tevékenysége);