Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

3. szám - Dr. Némedi László–dr. Hegedűs Jánosné–Pietraskó Gizella: A természetes hígulás szerepe a fővárosi Duna-szakasz terhelhetősége szempontjából

Dr. Némedi L.—Dr. Hegedűs J.-né—Pietraskó C.: A természetes hígulás Hidrológiai Közlöny 1980. 3. sz. 109 6. táblázat A Pseudomonas aeruginosa-szám alakulása a Duna budapesti szakaszának sodorvonalában, félévenként, 1973—1978 Tabellc 6. Gestaltung der Pseudomonas aeruginosa-Zahl im Stromstrich der Budapester Donaustrecke, halbjáhrlich, 1973—1978 Mintavétel dátuma 1973. 1973. 1974. 1974. 1975. 1975. 1976. 1976. 1977. 1977. 1978. A Duna vízhozama V. 22 X. 30 V. 20 X. 28 V. 29 X. 21 V. 26 X. 27 V. 31 X. 18 V. 23 [m

3/sec] 2470 1460 2230 3310 3349 1525 2684 .1305 1650 1340 2960 1665 fkm Horány 22 22 22 22 22 22 22 22 22 22 18 1659 fkm FVTM 22 51 22 22 22 22 22 51 22 22 18 1658 fkm Szilas-p. 22 51 92 22 22 22 22 51 22 22 18 1652 fkm Árpád-híd 22 22 22 22 22 22 51 22 22 22 18 1651 fkm Margitsziget 51 160 22 22 22 22 92 51 22 22 18 1648 fkm Parlament 22 51 22 22 22 22 22 22 22 22 18 1647 fkm Lánchíd 22 51 22 22 22 22 22 22 22 22 18 1646 fkm Erzsébet-híd — 160 92 22 22 22 22 160 22 22 18 1644 fkm Petőfi-híd 22 92 22 22 22 22 92 22 22 22 18 1643 fkm Ferencváros 160 92 22 92 160 160 1600 200 92 22 18 1640 fkm Petróleum kk 160 160 22 22 160 160 920 200 51 22 18 1638 fkm Csepel Művek 510 160 22 160 160 160 200 160 22 22 18 1637 fkm Budafok 220 1600 22 22 22160 220 160 51 51 18 1635 fkm Háros-sziget 22 200 22 22 22 160 92 160 51 51 18 1632 fkm Ntétény 1600 92 22 51 160 160 92 92 1600 22 18 Megjegyzés: a dölt szedés a jelzett számnál kisebb, a Pseudomonas aeruginosa-számok 100 ml vízmintára vonatkoznak, kategória határok: —22—92—160—. 7. táblázat A salmonella pozitivitás alakulása a Duna budapesti szakaszának sodorvonalában, félévenként, 1973—1978 Tabelle 7. Gestaltung der Salmonellen-Positivitat im Stromstrich der Budapester Donaustrecke, halbjáhrlich 1973—1978 Mintavétel dátuma 1973. 1973. 1974. 1974. 1975. 1975. 1976. 1976. 1977. 1977. 1978. A Duna vízhozatna V. 22 X. 30 V. 20 X. 28 V. 29 X. 21 V. 26 X. 27 V. 31 X. 18 V. 23 [tn

3/sec] 2470 1460 2230 3310 3349 1525 2684 1305 2650 1340 2960 1665 fkm Horány + + + + + + — 1659 fkm FVTM + + + — 1658 fkm Szilas-p. — — — + + • — — + — 1652 fkm Árpád-híd + + — — 1651 fkm Margitsziget + — — — — — —r+ — — — 1648 fkm Parlament — + — + + — + — — — — 1647 fkm Lánchíd — — + — + — + + — 1646 fkm Erzsébet-híd 0 + — — — + + « + — 1644 fkm Petőfi-híd — — — — + + + + — 1643 fkm Ferencváros + + + — — + — + — 1640 fkm Petróleum kk — + — + + + + + 1638 fkm Csepel Művek + + + + + + + + + + + 1637 fkm Budafok — + + — + — + + + + + 1635 fkm Háros-sziget + — + + — — + + — + — 1632 fkm Nagytétény + + + — + — + + — + + Megegyzés: A Salmonella kimutatása 500—1000 ml mintából történt. A sodorvonalban vett minták vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy a csóva hatás erőteljesen jelentkezik a budapesti Dunaszakaszon is. A szennyvízbevezetések tulajdonképpen már az 1658 fkm-nél elkezdődnek, mégis ezek hatása csak Budapest alatt kb. az 1637—1632 fkm szakaszon mutatható ki egyértelműen a sodorvonalban. A csóva hatás közegészségügyileg is figyelmet igényel (parti szűrésű kutak, fürdőzés, stb.), de a hígulási viszonyok becslését is befolyásolja. A 7 táblázat adataiból kiemelhető még az a tapasztalat, hogy a 11 hossz-szelvény vizsgálat eredményeinek szórása kisebb, mint ami az értékelhetőséget befolyásolná. Az idősor egymást követő eredményei nem mutatnak akkora eltérést — még a tavaszi és őszi vizsgálatok sem — mint a Budapest alatti és fölötti eredmények. A 8. táblázatban a 7 táblázat adataiból átlagolva kiemeltük a tisztán Budapest alatti és Budapest fölötti Duna-szakasz eredményeit. Ezekből az összehasonlításokból kitűnik, hogy tendencia jelleggel ugyan, de értékelhető kapcsolat van a vízhozam és a bakteriológiai paraméterek értékei között (fordított arányosság). A korreláció paraméterenként változik, a pszichrofil és mezofil baktériumszámok, valamint a Pseudomonas aeruginosa esetében erősebb, mint a coliformszám és a Clostridiumszám esetében. Érdekes, hogy a nagyvízi és a kisvízi adatok aránya a Budapest alatti szakaszon közelebb áll egymáshoz, mint a Budapest feletti szakaszon. Szignifikáns különbséget találtunk a Budapest felett és alatt vett minták bakteriológiai minőségében. Különösen a coliformszám ós a fekál streptococcus szám esetében jelentős a különbség (több mint tízszeres a szorzószám). Ez egyúttal azt jelenti, hogy a fekális szennyezettséget jelző paraméterek alapján a Duna vízminősége több mint egy kategóriával romlik a főváros szennyvizeinek hatására. Ezt a