Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

9. szám - Papp Gábor–Kalina Ernő: A Duna vízerő-hasznosítása

406 Hidrológiai Közlöny 1978. 9. .íz. Papp G.—Kalina E.: A Duna vízerő-hasznosítása [mA.f.] 8. ábra. A Közép- és az Al-Duna szakasz a vízlépcsőkkel Puc. 8. CpadHuü u HUMHUÜ JJyHaü co cmeopaMU P9C Fíg. 8. The Middle- and Lower Danube reaches with the power projects kisebb vízlépcső épült. Az egyik a soroksári Dunaág kiágazásánál a Kvassay, a másik ugyanezen Duna-ág torkolatánál a Tassi vízlépcső (L. 10. ábra). Feladatuk a főváros és a Duna-ág ár mentesítése, a Duna-ág vízszintjének szabályozása, a hajózási vízmélység biztosítása és a vízerő-hasznosítás. A Kvassay vízlépcsőnél a jobb parton a 75 m hoszszú, 10 m széles hajózsilip 1909—1911 között, a bal parton a háromnyílású beeresztőzsilip 1924—1926 között, középen a két gépegységből álló, összesen 50 m

3/s víznyelőképességű, 1,6 MW teljesítményű, évenként átlagosan 5,9 millió kWh villamos energiát termelő vízerőtelep 1956—1960 között épült. Új megoldásúak a vízerőtelep turbinái, mivel a fő ág alacsony vízállás esetén, amikor a Duna-ág vízszükséglete gravitációsan nem vezethető be, szivattyúként is üzemeltethetők. A Tassi vízlépcső az 1924—1927. évek között épült. A háromnyílású leeresztőzsilip és a vízerőtelep az 1956-os árvízkor tönkrement. Jelenleg a vízleeresztés szerepét is a 85 m hosszú, 12 m széles hajózsilip látja el. A Duna-ág szabályozásának a történetét és műtárgyait a [10, 14, 29]-ben tanulmányozhatjuk. 5. A vízlépcsők főbb műtárgyainak elrendezése, típusa és szerkezeti kialakítása A dunai vízlépcsők típusait, a főbb műtárgyak elrendezését, méretét és a szerkezeti kialakítását az áttekinthetőség céljából a 4. táblázatban foglaltuk öszsze. Itt az egyes vízlépcsőkat a 3. táblázatheW sorszámmal jelöltük és csak azokat tüntettük fel, amelyeknek az ott kiemelt jellemzőit az irodalomból meg tudjuk állapítani. Sajnos, azokat a műszaki indokokat, amelyeknek alapján egy-egy műtárgy végleges kialakításáról vagy elhelyezéséről döntöttek, a cikk terjedelmének korláta miatt ismertetni nem tudjuk. Ezt a hiányt a 42 irodalmi utalással kívánjuk pótolni. Általános módszer, hogy a duzzasztóművek, a vízerőtelepek és a hajózsilipek vízfolyásra merőleges irányú elhelyezéseit áramlástani kis mintakísérletek alapján állapítják meg. A mederbe épített duzzasztóművek és vízerőtelepek tengelyei minden esetben egy egyenesbe (a vízlépcsők tengelyébe) esnek és azok merőlegesek az árvízi sodorvonalak irányára. Egy elrendezést a 11. ábrán, az altenwörthi vízlépcső alaprajzával szemléltetünk. BELGRAD'. TURNU-SEVERIN < BRATISLAVA / Jj | BUDAPEST <H WOLFSTHAL-BRATISLAVA A/CS 4? GABÍ/KOVO-OUNAKILITI CS/M 43 NAGYMAROS-VISEGRÁD M/CS VT NOVI-SAD JU «5 VASKAPU (DJERDAP) R/JU 46 GRUIA R/JU 47 CI0RA -BELENE R/BB CERNAVODA -SILISTRA R/BB JELMAGYARAZAT Üzemelő erőművek Tervezett erőművek Epütö erőművek