Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
3. szám - Kovács Dezső: A folyószabályozás feladatai Magyarországon
130 Hidrológiai Közlöny 1977. 3.sz. Kovács D.: A folyószabályozás mennyiségek ugyanis nagy tömegű adathalmazra támaszkodva kerülnek meghatározásra. Ezeket a számításokat kézi módszerrel már nem célszerű elvégezni. A fejló'dés iránya pedig az, hogy mind több információt kell bevonni a folyószabályozás tervezésének előkészítésébe, a méretezés végrehajtásába. Az új szemlélet alapján készült el több évi munka után és több kötet alapozó tanulmány felhasználásával 1974-ben a Dráva általános szabályozási terve [6], majd 1975-ben egy koncepció-terv a Duna Gönyü—Szob közötti szakaszára [7]. Jelenleg folyamatban van a Duna Szob—Dunaföldvár—déli országhatár közötti szakasza általános szabályozási tervének korszerűsítése is. A Dráva és a Duna Gönyü—Szob közötti szakasza általános szabályozási terve, ill. koncepciója, amelyeket a közös vízügyi bizottságok elfogadtak, már közreadásra került. Széles körű szakmai viták alakultak ki a tervekkel kapcsolatosan, melyek hasznosak és előremutatók voltak. A tervek jól hasznosíthatók a dunai és a drávai vízlépcsők tervezésénél is. A szabályozási művek építéstechnológiája is jelentősen fejlődött. A törekvés az, hogy a termelékenység növelése mellett mindjobban kiküszöbölésre kerüljön az emberi erővel végzett munka. Bővült a szabályozási műveknél alkalmazott építési anyagok köre is. Ma már pl. partbiztosításokat nemcsak hagyományos anyagokból, hanem különböző betonelemekből, szerkezetekből, sőt műanyagokból is építenek. Helyenként biológiai szabályozási műveket is sikerrel alkalmaznak. A szakágazat főbb célkitűzései, feladatai A folyószabályozás célját a bevezetőben már körvonalaztam, majd utaltam a fejlődés következtében egyre növekvő igényekre is. 1973-ban részletesen elemeztük, felmértük az eddig elért eredményeket, a szakágazat helyzetét és ennek alapján az OVH Elnöki Kollégiuma meghatározta a jövőbeni feladatokat a szakágazat teljes tevékenységére vonatkozóan [8]. A tapasztalatok szerint úgy gondoljuk, hogy a megállapítások, célkitűzések, feladatok általában ma is érvényesek — kisebb kiegészítésekkel, módosításokkal. Ezek alapján a konkrét célkitűzések tehát a következők: — az árvízvédelmi biztonság növelése érdekében a meder egyensúlyi állapotának kialakítása a lefolyási viszonyainak javítása, a víz, a hordalék és a jég kártétel nélküli levonulásának biztosítása, — a folyókra települt ipari és kommunális vízellátás, valamint a mezőgazdasági vízhasznosítás céljait szolgáló létesítmények védelmének és üzemelési feltételeinek a biztosítása, — a víziközlekedés és víziszállítás számára a kívánt méretű hajóút kialakítása, — a terület és településfejlesztés, a környezetvédelem célkitűzéseinek elősegítése. E célok elérése érdekében a szabályozást lehetőleg hosszabb, összefüggő természeti egységeket ké1. táblázat A folyók szabályozottság! állapotának jellemzői Folyó (szakasz) 1975. XII. 31-ig hossza szabályozott részben szabályozott Új szabályozás ia szoruló Sürgős szabályozást néni igénylő [km] Duna 417 93,9 292,0 7,1 24 7 975,6 58,6 Duna-ágak 212 — 78,2 32,8 101 — — Rába 192 33,6 4,7 31,7 122 133,7 9(1,2 Marcal 22 — — — 22 — — Ipoly 151 8,0 0,9 142,1 — 1,6 — Sió 123 1,0 122 — — 48,0 65,0 Ferenc-csatorna . . . 37 — — — 37 — — Mura 48 20,5 2,3 4,2 21 121,5 6,0 Dráva 143 49,6 30,3 33,1 30 574,1 517,3 Tisza 600 259,1 100,7 157,2 83 2 4(12,3 1076,6 Tur 29 1,0 — 3,0 25 2,0 1,0 Szamos 52 14,0 10,0 25,0 3 96,0 20,0 Bodrog 50 2,0 — 3,0 45 9,0 2,0 Hernád 119 22,0 3,5 44,5 49 36,5 14,0 Sajó 132 31,0 2,7 41,3 57 127,0 2,0 Zagyva 124 3,0 3,0 18,0 100 1,0 1,0 Berettyó 77 3,0 3,0 24,0 47 12,0 18,0 Hortobágy— Berettyó 25 — — — 25 — — Körösök 219 37,5 1,9 9,6 170 185,0 103,1 Maros 50 17,0 7,5 25,5 — 57,2 62,5 1975. XII. 31-ig összesen 2822 590,2 662,7 602,1 961 11 956,5 2037,3 13 589,2 1975. XII. 31-ig elvégzett kőbeépítés rozseépítés [1000 m 3l kotrás Megjegyzés: 1. A szabályozások nagy része főleg a Dunán, a már szabályozott, ill. részben szabályozott szakaszokon történik, ezért a szakaszok km-mutatói csak tájékoztató jellegűek. 2. A kotrás mennyiségi adatai 1945—75 közötti időszakra vonatkozik.
