Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

12. szám - Lorbererné Szentes Izabella–Lorberer Árpád: A földtani szerkezet és a természetes felszínalatti vízáramlások kapcsolatának vizsgálata egy Duna–Tisza-közi példaterületen

552 Hidrológiai Közlöny 1976. 12. sz. [21 ] Pávai- Vajna Ferenc (1930): Magyarország hegységeinek szerkezeti vázlata. Földtani Közlöny. 68. évf. pp. 7—33. [22] Jíónai András (1965) : A felszín alatti vizek minőségének változása a mélységgel az Alföldön. Hidrológiai Közlöny. 45. évf./9. sz. pp. 419—425. [23] Rónai András (1967): Magyarázó Magyarország 1 : 200.000-es földtani térképsorozata L-34. ,VIII. Kecskemét megnevezésű lapjához. Magyar Állami Földtani Intézet kiadása, Budapest. [24] Hónai András (1975): A talajvíz és a rétegvizek kapcsolata az Alföldön. Hidrológiai Közlöny. 55. óvf./2. sz. ])]>. 49—53. [25] Sárváry István (1972): A budapesti termálvizek védőterülete. Vízügyi Közleményei:. 1972/3. füzet, pp. 269—280. [26] Simon László (1964) : Szerkezeti területi típusok néhány vízföldtani törvényszerűsége. Földrajzi Értesítő. XIlT.óvf. 2. füzet. pp. 217—241. [27] Schmidt Eligius Róbert és munkatársai (1962): Magyarország vízföldtani Atlasza. Magyar Állami Földtani Intézet kiadása, Budapest. [28] Schmieder Antal (1971): Paramétres hydrauliques des roches aquiféres principales ä eaux kartiques du Massif Central Hongrois de la Transdanubie et les possibilitées des pronostic du débit d'eau. Acta Geodaetica, fíeophysica et Montanistica Academii Sei. Hungáriáé, Tömu's 6/3—4. pp. 429—448. [29] Stegena Lajos (1957): Praktische geothermische Untersuchungen in Ungarn. Annales Universitatis Scientiarum Budapestensis de Ronaldo Eötvös nominatae. Sectio Oeologica. Tomus I. pp. 79—87. l'M]Sümeghy József (1929): Az Alföld geometrikus gradiense M A FI Evkönyve. 28. kötet 3. füzet, pp. 273—370. [31] Sümeghy Józsej (1944) : A Tiszántúl. Magyar Tájak Földtani Leírása VI. p. 208. Magyar Állami Földtani Intézet kiadása, Budapest. [32] Szádeczky-Kardoss Elemér (1973): A Kárpátpannon terület szubdukeiós övezetei. Földtani Közlöny. 109. kötet/3—4. szám pp. 224—244. [33] Szebényi Lajos (1971): Magyarország felszín alatti vizeinek összefüggő áramlási rendszere. MTA Országos Anyag- és Energiaáramlási Ankét anyaga pp. 87—93. [34] Szebényi Lajos (1973): Az alföldi mélységi vizek nyomás- és áramlási viszonyai. MTA X. Osztályának Közleményei 6(1—4) pp. 131 —145. [35] Szentes Ferenc (1948): Budapest-Dunabalpart távolabbi környékének földtani viszonyai (Kézirat). MÁFI adattár, Budapest. [36] Szentes Ferenc (1958) : Budapest és környékének földtani térképe, in: „Budapest természeti képe", Akadémiai kiadó, Budapest. [37] Szentes Ferenc ( 1961) : A magyarországi mezozóos kéregmozgások. MÁFI Évkönyve, 49. kötet, pp. 741—746. [38] Tóth József (1963): A theoretical analysis of groundwater flow in small drainage basins. Journal of Geophysics, Res. 68(196) pp. 4795—4812. [39] Tóth József (1966): Hozzászólás Dr. Szebényi Lajos: „Az artézi víz forgalmának mennyiségi meghatározása" c. tanulmányához. Hidrológiai Közlöny. 46. évf. 6. sz. pp. 261—264. [40] Urbancsek János (1968) : A földtani felépítés és a rótegvíznyoinás közötti összefüggés az Alföldön. Hidrológiai Közlöny. 43. óvf./3. sz. pp. 205—218. [41] Vendel Miklós—Kisházi Péter (1963—64): Összefüggések a melegforrások és karsztvizek között a Dunántúl Középhegységben megfigyelt viszonyok alapján I—II. Magyar Tudományos Akadémia X. Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei. 32. kötet (1—4) pp. 205—233., ill. 33. kötet'(l—4) pp. 205—233. [42] Vitális György—Vitálisné Zilahy Lídia (1975): Pest megye vízföldtani tömbszelvónye. Hidrológiai Közlöny. 55. kötet 5. sz. pp. 185—188. [43] Wein György (1969) : Tectonic review of the neogen-covered areas of Hungary. Acta Geologica Acad. Sei. Hungáriáé, Tomus 13. pp. 399—436. Lorbererné Szentes I.—

Lorberer A.: A földtani szerkezet [44] Zilahi-Sebess László (1974): Izovonalas térképek gépi rajzolása a MINSZK-32 számítógéphez csatolt CIL plotteren. „Matematikai módszerek, számítástechnika a nyersanyagkutatásban" c. ankét anyaga, I. kötet, pp. 102—115. Magyarhoni Földtani Társulat kiadványa, Budapest. Untersuchung des Zusammenhanges zwischen geologischer Struktur und natürlichen Grundwasserströmungen an einem Mustergebiel zwischen Donau und Theiss Frau Lorberer geb. Szentes, I. — Lorberer, Á. Die auf den regionalen Grund wasserumsatz des Ungarischen Beckens bezogenen bisherigen Kenntnisse werden mit der eingehenden Untersuchung der 2500 km

2 grossen Umwelt von Süd-Budapest ergänzt. Aufgrund der mit den tieftektonischen Verhältnissen der piezometrischen Ruhewasserspiegel der „trinkwasserspeichernden" oberpannonisehen jächichtengruppe zusammenhängenden Verteilung (S. Abb. 1—2

a — 6), bzw. aufgrund der piezometrischen Gradienten kann auf die „regionale Strömung" eine nahezu senkrechte südöstliche-nordwestliche lokale Schichtenwasserströmung nachgewiesen werden zwischen der bei Bugyi-Ürbőpuszta zugeschütteten mesozoischen Grundgebirgsscholle als Versickerungsfläehe und dem tektonischen Graben bei Délegyháza, als Aufströmungszone. Auf der Sickerfläche kann als Restanomalie eine nachweisbare örtliche Depression (Abb. 3a) annähernd mit der DUPUIT-THIEM-schen Funktion beschrieben und die versickernde Abflussmenge auf 1452 1/min geschätzt, werden. Während der Untersuchung tier Depression stimmen die aus den Kennlinien von Schmieder, A. konstruierten Bruchlinien mit den bekannten Verwerfungslinien des Gebiets gut überein. Die aus den Brunnenwasserspiegeldaten für die Anzapfungsniveaus +100, +50 und ±0 m ü. A. konstruierten piezometrischen Wasserspiegelkarten (z. B. Abb. 4) und aufgrund der auf die einzelnen Tiefenabstände bezogenen Karten der vertikalen Komponenten der piezometrischen Gradienten (z. 15. Abb. 5) können die Feststellungen der früheren Verfasser (Almássy, E., Erdélyi, M., Rónai, A., Simon, L., Szebényi, L., Tóth, J. etc.) bezüglich der regionalen Schichtenwasserströmung des Gebiets bestätigt und die Rolle in der regionalen Strömung der örtlichen Strömung geklärt werden. Die Wasserspiegel- und Gradientenkarten bzw. die Gebietsverteilungen der scheinbaren geothermischen Tiefenstufe (Abb. 66) sind strukturell gerichtet, die Strömungsverhältnisse der Schichten wässer sind von den strukturellen Gegebenheiten entscheidend beeinflusst. Auf der Siekerungsfläche sind die vertikalen Komponenten der piezometrischen Gradienten negativ, in der Umgebung des Aufströmungsortes hingegen positiv. Die örtlichen geothermischen Anomalien bekräftigen ähnlich zu den Druckverhältnissen die Strömungsverhältnisse (s. Abb. 6a—b). Der Wert der herabsickernden Abflussmenge beträgt aufgrund der Gleichung (5) der örtlichen Wärmeflussänderungen berechnet 1209 1/min. Auf der im Räume von Délegyháza—Alsónéniedi ausgewiesenen Aufströmungsfläche ist ein Wärmeüberschuss zu verzeichnen. Die örtlichen positiven Werte der vertikalen Komponenten der piezometrischen Gradienten wachsen hingegen nach unten hinzu an. Auch der Gasgehalt der Schiehtenwässer sowie ihr Cl-Iongehalt, und die vertikale Verteilung ihrer Härte, sowie die örtlichen geologisch-tektonischen Gegebenheiten weisen darauf hin, dass der örtliche Wärmeübersehuss aus der hinzukommenden Neubildung aus dem Budapester Thermalwasserkarst stammt. Diese Erscheinung stimmt mit der Unterströmungstheorie von Vendel, M. — Kisházi, P. überein. Festgestellt werden kann, dass Grimdwässer verschiedenen Typs (Karstwässer, Schichtenwässer und das saturationische Grundwasser) ein eng zusammen-