Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
7. szám - Gefferth Károly: Duna-vízzel végzett talajvízdúsítás hidrobiológiai vizsgálatainak néhány tanulsága
320 Hidrológiai Közlöny 1976. 7. sz. Duna-vízzel végzett talaj vízdúsítás hidrobiológiái vizsgálatainak néhány tanulsága GBFFBRTHKÁSOLY" Fővárosi Vízművek, Budapest Talaj vízdúsítást először 1838-ban végeztek Glasgowban. Budapesten 19CO óta alkalmazzák ezt az eljárást, bogy növeljék a partiszűrésű kutak által kitermelhető vízmennyiséget. Nálunk jelenleg kétféleképpen dúsítanak. Egyrészt a kutak körüli területet elárasztják nyers Duna-vízzel, ez a vaddúsítás, másrészt betonozott oldalfalú medencékbe vezetik a vizet, ez a medencés talajvízdúsítás. Itt a medencék aljára általában bizonyos vastagságban kavicsot raknak. Mindkét módszernél a fenéken elszivárgó víz a talajvíz feletti, háromfázisú zónán keresztül jut a talajvízig (1. ábra). A medencés talaj vízdúsításnál kezdetben naponta 1,5—2 méter víz is beszivárog. A vaddúsításnál általában napi 0,2—0,3 méter víz szivárog el. Alkalmazásához tehát nagy terület kell. A gyakorlat szempontjából lényegesebb a medencés talajvízdúsítás megfigyelése, ahol a beszivárgott víz mennyisége nagyobb határok között változik. A továbbiakban ez utóbbi módszerrel foglalkozom. Medencés talaj vízdúsításnál az üzemelési időszak elejéhez tartozó beszivárgási sebesség két okból csökken, egyrészt a talajszemcsék átrendeződése miatt, másrészt a medence aljára lerakódó lebegőanyag miatt. Nyaranta a dúsítómű felmelegedő sekély vizében lényegesen több szervesanyag termelődik, ami gyorsabban eltömíti a beszivárgási felületet. E cikk azokkal a biológiai folyamatokkal foglalkozik, amelyek nagymértékben elősegítik ezt az eltömődést. A dúsító medencékben végbemenő szervesanyagtermelés vizsgálata éppen azért fontos, mert a nagymértékű produkció gyakori tisztítást igényel, ami kényszerű üzemszünettel jár. A medence kiszáradásakor károsodik a biológiai szűrőréteg is, ezért romlik a termelőkutak vízminősége. Az eltömődést elősegítő szervesanyag-termelődés vizsgálata tehát gazdasági érdek. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsuk: 1. Az eltömődést hogyan befolyásolja a medencékben bekövetkező szervesanyag-tartalom növekedés. 2. A fito- vagy a Zooplankton gyarapodása okoz-e nagyobb változást, illetve melyek a legtöbb kárt okozó szervezetek. 3. A környezeti tényezők változtatásával vagy vegyszeres kezeléssel milyen mértékben lehetne csökkenteni a produktivitást és ezzel javítani az üzemelési körülményeket. 1. A szervesanyag-termelés növekedésének hatása a medencefenék eltömődésére A legtöbb vizsgálatot a Fővárosi Vízművek I. Átemelő telep dúsítóművénél végeztük. A vízkivételi mű által kivett Duna-vizet 4000 m 2-es ülepítőmedencébe vezetik, ahonnan gravitációs úton jut Vízkivételi mű • Deli dúsító medence o ^ j} / átemelő telep j ! északt dusito VUNA 6 ] f m Ut & * ® Gyűjtőakna VÁCI úr 0 50 100 150 [m] JELMAGYAR AZ AT í-\ II aknakúf 2. ábra. I. Átemelő telepi talajvizdúsitás helyszínrajza Abb. 2. Lageplan der Grundwasseranreicherung beim Schöpfwerk I JELMAGYARAZATDusitas előtt Dúsítás után I 1 Fedőréteg I' • I Vuvezem réteg 1. ábra. Keresztszelvény az I. Átemelő telepi talajvízdúsításnál Abb. 1. Querschnitt der Grundwasseranreicherung beim Schöpfwerk I
