Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
3. szám - Egyesületi és Műszaki hírek - Egyesületi és Műszaki hírek
13G Hidrológiai Közlöny 1976. 3. sz. jellemzőinek javítása, ill. a kísérleti stádiumban levőknek a gyakorlat szempontjai alapján való kidolgozására irányulhat. A rendszerezésből következő értékelést saját kutatási és fejlesztési feladataik megítélésénél is jól tudtuk hasznosítani. KJiaccH(|)HKami>i noJiHBHOro oöopyAOBamin JJ-p Mapbsiu, JJ. HaywHue IICCJIEAOBAMIH h TexHiiiecKoe pasBimie B oSjiacTH opomaeMoro 3eMJieAeJiníi BpeMH ÓT BpeMeHH HaK'anjniBaioT AocTaTOHHoe KOJIHICCTBO pe3yjibTaT0B, MTO B CBOIO ONEPEAB TpeöyeT cucTeMaTH3auHio IIOCJICAHMX H onpeaeJieHHH HOBHX HanpaBjieHi-ni pa3BHTHH. HoBbie pe3yjibTaTbi npeACTaBJiHiOT coöoíí peaJibHyK) ocnoßy jyiji npoBeaeHMH TaKoií cHcreMaTH3anHii. noABeaeHiie BOÁM AO y^acTKa h pacnpeAejiemie ee B npeAeJiax Toro BO3MO>KHO HecKOAbKiiMii nyTHMii. IlpMHHHnHajlbHO MO)KHO pa3JlH<MTb ABa BHAa TpaHCnOprHpOBKH BOAbi: no OTKpbiTbiM KaHajiaM H no 3ai<pbiTOMy rpyßonpoBOAY. riocjieAHee M0>KeT ocymecTBHTboi no >KCCTKHM Tpyöa.M HJIH iepe3 rHŐKHe mjiaHrn. CpeACTBa 3ai<pbn'oií xpancnopTHpoBKH Moryr pa3MeinaTbcn HaA noHBofi (Ha CTOHi<ax), yKJiaAbiBaTbCfl Ha noBepxHocTH mjih 3aKJÍaAbiBaTi.cíi Ha rJiyÖHHy. HCXOAH 113 CKa3aHH0r0, MU MO>KCM HMeTb CJIEAYIOINNE BapnaHTbi TpaHcnopTiipoBKii: 1. 3ai<pbiTbie »eCTKiie Tpyöbi HaA n0BepxH0CTbi0 2. OTKpblTbie >KeCTKHe JIOTKH HaA nOBepXHOCTblO 3. 3aKpi>iTbie wecTKHe Tpyßbi Ha noBepxHocra 4. 3ai<pbiTbiií niöKHH iijjiaHr Ha noBepxHocTH 5. OTKpbiTbiH KaHaJi Ha noBepxHocTH 6. weTCKHe Tpyßbi, 3ajio>KeHHbie noA noBepxHOCTb. B npiiHUHne, HMea B BHAV uiecTb B03M0M<H0CTeií noABOAa, uiecTb B03M0>KH0CTeH pacnpeAeAeHHji h ceMb pa3HOBHAHOCTefl OpOCHTejlbHOrO SJieMeHTa, B03M0»<H0 252pa3JiH>iHbix peuieHiiíí noAa^H BOAI>I na nojiji. TexHimecKH B03M0M<H0 CKOHCTpyiipOBaHHe 60JIbIIlHHCTBa 3THX BapHaHTOB, OAHaKO, uejib opoiueHHM, npHpoAHbie H opraHH3aUHOHHbie yCAOBHH, CJIOHCHOCTH YCTpOÍÍCTBa H 3aTpaTbI cy>KaioT Kpyr paiuiOHajibHbix BapiiamoB. Ha ocnoBe CKa3aHHoro k oueHKe BapnaHTOB MO>KHO noAOÜTii co CJiCAyIOIHHX no3iiqiiií: Dr. Marjai Gy.: Az öntözőberendezések Hawßojiee pacnpocTpaHeHHbiií ran 3KcnepnMciiTajibHuíi ran TexHimecicoe peaJiH30BaHne BapwaHTa BO3MO>KHO - Tun, HeoőociioBaHHbin K pa3pa6oTKe. A systematical presentation of irrigation equipment types By Dr. Marjai, Oy. Scientific research and technical development yield regularly results also in the domain of irrigation, raising the need periodically for the systematical arrangement of the achievements and for the delineation of new development trends. The results attained recently make this systematical arrangement a realistic effort. The conveyance of water to the plot and the distribution thereof within the plot can be accomplished in a variety of ways. Fundamentally open and closed conduit systems can bo distinguished. Closed conduits may be rigid pipes and flexible hoses. All these can be located above, on and under the soil surface. Hoses above — and underground, further under ground open conduits are practically excluded. Thus the following conduit types are conceivablo : 1. Above-ground, closed, rigid conduits (pipelines) 2. Above-ground open conduits (shell flumes) 3. Ground level closed, rigid conduits (pipelines) 4. Ground-level closed hoses 5. Ground-level open conduits (canals) 6. Underground, closed, ridig conduits (pipelines) Considering six potential alternatives for the plot supply conduit, six for the distribution network and seven for the irrigation elements, in principle 257 equipment types are conceivable. Technically the majority of these types is feasible, but the number of reasonably possible alternatives is limited by the irrigations objective, the natural- and operating conditions, the technical difficulties of execution, as well as by cost considerations. With the foregoing in mind, the alternatives can be evaluated as follows : Most widely used type Types in the experimental stage Feasible types Types with realization unjustified. ( Folytatás a 131. oldalról) Uetényi Rudolf: Somogy megye földtani térképezésének helyzete. I)r. Némcdi Varga Zoltán: A Dráva—Balaton közötti medence aljzat. Dr. Szederkény Tibor: Somogy megye építőipari nyersanyaghelyzete, különös tekintettel a Mura—Dráva menti kavicskutatásokra, Kaszás Ferenc: Néhány Somogy megyei építésföldtani probléma. Németh Gusztáv: Szénhidrogén-kutatási eredmények, lehetőségek Somogy megyében. Kozma Károly: A dél-dunántúli lignitkutatás lehetőségei ós eredményei. Mantuano Jenő: A Dráva komplex hasznosítása. Zsolnainé Egervári Katalin: Az ivó vízkutatás helyzete, lehetőségei ós az igények Somogy megyében. Horváth Tivadar: A vízellátás, csatornázás helyzete ós fejlesztési feladatai Somogy megyében. Rózsavölgyi Imre: A balatoni üdülő-övezet vízellátásának ós csatornázásának helyzete és fejlesztési feladatai. Dr. Korim Kálmán: A termálvízkutatás és -hasznosítás helyzete és lehetőségei Somogy megyében. Dr. Zsilák György László: A rétegvizek elgázosodása, gázoskutak üzemeltetése Somogy megyében. Dr. Györké Olivér: A Balaton eliszaposodása, különös tekintettel a keszthelyi öbölre. Tóth László: A Balaton hidrológiája. A Debreceni Területi Szervezet 1975. október 24-én előadóülést rendezett, amelyen Csath Béla megemlékezést mondott a hajdúszoboszlói hévíz félévszázad előtti feltárásáról. Az Építőipari Tudományos Egyesület Mérnöki-létesítményi és Közműépítési Szakosztálya a Magyar Hidrológiai Társaság Vízellátási Szakosztályával közösen 1975. október 28-án munkahely-látogatást szervezett a Csepel — Háros közötti 1200 mm átmérőjű dunai medercső építési munkáinak bemutatására. A létesítmény terveit ós a kivitelezési munkákat ismertették és a munkahelyen bemutatták: Galántay György és Márk Imre. A Szennyvíz Szakosztály 1975. október 29-ón vitaiilóst rendezett, amelyen az alábbi előadások kerültek sorra: Mucsy György —Urbányi György: Az olajtartalmíi szennyvizek tisztításánál elért újabb eredmények. Lesenyei Gábor: Olaj- és zsírtartalmú szennyvizek tisztítása félüzemi kísérleteinek módszerei, eredményei. Vitavezető volt: dr. Bartha István. A Vízgazdálkodási Szakosztály 1975. október 30-án előadóülést rendezett, amelyen dr. Herbert Billib (Technische Universität Hannover) a vízgazdálkodási kerettervezés Német Szövetségi Köztársaságban alkalmazott új módszereiről tartott előadást. A Nyugat-dunántúli Területi Szervezet 1975. október 31-i ülésén Ferencz János, Gaál Ferenc és dr. Joó Ottó vetített képes szakmai élménybeszámolót tartottak a Szovjetunióban tett tanulinányútjukról.