Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

4. szám - György Istvánq@146 - Dr. Erdélyi Mihály: A magyar medence hidrodinamikája

148 Hidrológiai Közlöny 1975. 4. sz. Dr. Erdélyi M.: A magyar medence 1. ábra. A pleisztocén típusú üledéksor vastagsága (Erdélyi 1972) Jelmagyarázat: (ÍJ a hegyvidék határa, (2) az Alföld nyugati határa Abb. 1. Mächtigkeit der Sedimentreihe von peistozänem Typ (Erdélyi, 1972) Zeichenerklärung: (1) Grenze der Berglandschaft, (2) westliche Grenze der Tiefebene A központi medencék (Kis- és Nagyalföld) határvonala a pliocén és az idősebb képződmények felszíni érintkezésének vonala. Ez a vonal igen jó természetes határ, mely hidrológiában, morfológiában és ősföldrajzilag is igen jól mutatkozik meg. A medence erős süllyedése ugyanis legnagyobb részt a pliocén idejére esik. A központi medencék gyors süllyedése a pliocénben és a negyedkorban történt. Ez a határvonal majdnem mindenütt a mélyrehatoló szegélytöréseket követi. A határoló törések sávj ától befelé a medence töltelék lényegesen vastagszik, sokszor igen rövid távolságra a peremtől. A belső medencék fiatal földtani korát jelzi az is, hogy a kristályos alapra nagy területen a felső pannonnál nem idősebb rétegek települtek. A központi medence két szerkezeti emeletre tagolódik. A felső szerkezeti emeleten a pliocén üledékek vannak a felszínen, vékony negyedkori takaróval fedetten vagy anélkül. Az alsó szerkezeti emelet a negyedkori süllyedékek területe (1. ábra). A Magyar Medence hidrodinamikája A Magyar Medence hidrodinamikai vizsgálata aránylag korán kezdődött. A vizsgálati eredményeket a hatvanas évek elején hozták nyilvánosságra. (ALMÁSSY, RÓNAI [10, 11].) A Magyar Medence rétegvizének nyomásviszonyai A nyomástérkép és a vízszintekből a függőleges hidrodinamikus gradiensek számítását három kedvező körülmény tette lehetővé, nevezetesen: 1. 8200 ismert szűrőzési mélységű kút tengerszint feletti magasságát, határozták meg szintezéssel 1970 végéig. 2. Több száz két vagy több víztartót harántoló fúrásban állapították meg kútvizsgálatok során az egyes rétegek vízszintjét. 3. Sok, különböző rétegeket megcsapoló kút van kis területen, főleg az alföldi vízművek területén. A függőleges hidrodinamikus gradiens számításához csak olyan rétegek nyomásszintjeit használtuk fel, amelyeket nem választanak el nagykiterjedésű és hézagtalan vízzáró vagy gyengén vízvezető rétegek. A Magyar Medence áramlási rendszerének részei A 2. ábra az Alföld áramlási rendszerének elvi szelvénye. 1. A hegy- és dombvidékek szabadtükrű vize A hegy- és dombvidék felszín alatti vize szabadtükrű mind a központi medencében, mind pedig azon kívül. A kristályos kőzetű vidék talajvize a felszínt követi. A karbonátos kőzetű területen (triász-alsójura) általában nagy összefüggő karsztvíz van, általában mély karsztvíz szinttel. A karsztvíz csak a vízzáró vagy gyengén vízvezető fedő esetén van nyomás alatt. A Balaton-felvidék középső és alsó triász kőzetű területén a tóval párhuzamos rátolódási és térrövidüléses vetődési síkok miatt több kicsiny és önálló karsztvíz-rendszer alakult ki a vízvezető dolomit és mészkőrétegek-