Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
3. szám - Máthé Lajos: A villamosenergia-iparág vízgazdálkodása. I.
Máthé L.: A villamosenergia-iparág Hidrológiai Közlöny 1975. 3. sz. 119 Ezért mutattuk ki ennek villamosenergia-termelésre vetített fajlagos értékét (11) is, bár ez a jelzőszám általában nem használatos. Nagyságát iparágunkban a hőszolgáltatás, illetve abból is a vissza nem adott kondenzvíz mennyisége befolyásolja. Mint látható, 1969 óta ez is kedvezően alakul. — A vízelhasználás viszonylagos csökkentése tehát a legfontosabb feladat, amelyet elsősorban frissvízhűtéses hőerőművek megfelelő vízhozamú vízfolyás (Duna, Dráva, Mura; a Tisza már bizonyos mértékig túl van terhelve) mellé való telepítésével lehet elérni. Az ide vonatkozó döntések az MVMT hatáskörét ugyan meghaladják, ezen elv állandó szem előtt tartása azonban nem kis mértékben a mi feladatunk. Vízgazdálkodási tennivalóink azonban nekünk is vannak, elsősorban a hűtőtornyos és a hőszolgáltató erőművekben, mivel ezek általában olyan helyre települtek, amelynek természetes vízkészlete kevés, és az is időben kedvezőtlen eloszlású. Ilyen tennivaló az esetleges vízpazarlás, az elkerülhető veszteségek (pl. tömítetlenség okozta gőz- és vízszivárgások) megakadályozása, szükség esetén új, kisebb vízigényű technológiák bevezetése, fokozottabb többszörös vízhasználat, kommunális szennyvizek felhasználása ipari vízként, hőszolgáltatásnál a kondenzvíz-gazdálkodás megjavítása stb. — Ezekkel a kérdésekkel részletesebben cikkünk második részében foglalkozunk, bemutatva az egyik legjobban vízgazdálkodó erőművünk, az Ajkai hőerőmű vízgazdálkodását. ßOAHOE XO3WBCTBO eJieKTpoaHepreTimecKOií orpacJin Mame, JI. B BeHrpHH c pa3BHTHeM H npe0öpa30BaHHeM COUHajiHcrimecKoro HapoAHoro xo3HHCTBa, c noBbimeHHeM poJiH npoMbiiujieHHocTH, POCTOM öJiarococTOJiHHa HaceJieHHfl H nOTpeÖHOCTH B KyJIbTypHOM OÖCJiy>KHBaHHH npoH30meJi3Ha iiHTe.ribHbiH npHpocTBOAonoTpedneHHji: Me>K«y 1945 H 1970 rr. noTpeßjieHHe BOÁM B03poc .no B 4 pa3a. BoAHoe X03HHCTB0 rtpuoßpeTaeT BCÖ BospacTaiomee HaPOAOXO3ÍIHCTBEHHOE 3HAIEHHE. 3AAAMH BOAHOTO XO3HI}CTBa BbipOCJlH He TOJlbKO B KOJTHMeCTBCHHOM CMbICJie, HO H npnoßpeJiH H0B0e, Gojiee noAHoe C0Aep>KaHHe; pacumpHJlHCb TaK>Ke H Hap0A0X03flÍÍCTBeHHbie KOHTaKTbl BOAHOTO X03HÍlCTBa. 60% npoMHiujieHHOro BOAonoTpeöJieHHfl npnxoAHTCfl Ha 3JieKTpo3HepreTHHecKyH) oTpacjib. 3TO 03HawaeT, MTO jiH)6oe MeporfpHíiTHe, coKpamaiomee 0TH0CHTCAbH0e BOAOnoTpeßjieHHe (o coKpamemm aficojiioTHOií noTpeOHOCTH He M0>KeT ÖblTb peMH, nOCKOAbKy np0H3B0ACTB0 SACKTpO3HeprHH yABaHBaetcíi 3a i<a>KAbie 10 Aet), 3HamiTeAbHo BAHHeT Ha Hcn0Ab30BaHHe BOAHbix pecypcoB, Ha TeMnbi B0A0X03JJÍÍCTBeHH0r0 CTpOHTeAbCTBa H T.FT. OTCIOAA ÍICHO, KaKoe ßojibuioe 3HAIEHHE HMEET nporpeccHBHa« H K B03M0>KH0CTÍIM THÖK0 npHCnOCaßAHBaWUiaflCH B0A0X03Í1HCTBeHHan npaKTHKa H noAHTHKa SAeKTpoaHepreTHnecKoií OTpaCAH. B nepBoii MacTH CTaTbH aBTop noApoßHO oueHHBaeT 10-H JieTHee pa3BHTHe BOAHOTO X03flHCTBa B 3JieKTpo3HepreTHMecKoü OTPACAH H, NOABITO>KHBA5I AAHHBIE, AEJIAET BbiBOAw TexHHKO-sKOHOMHMecKOTO xapaKTepa. ^ajiee, HH(J)OpMHpyeT 06 0>KHAaeM0M pa3BHTHH H O B0A0X03HHCTBeHHblX nOCJieACTBHÍIX 3T0T0. ^aeT KOJlHMeCTBeHHbie n0Tpe6H0CTH ii HaMevaeT oömne TeHAeHUHH pa3BHTHíi BOAHOTO X03»ÍÍCTBa. Bo BTopoíi nacTH CTATBH aBTop B KaiecTBe IIOCOÖHH P,NN B0A0X03flÍÍCTBeHHHK0B 3AeKTp03HepTeTHHeCK0H OTpaCAH ItpHBOAHT npaKTHMeCKHe rtpHMepbl H B0A0X03HHCTBeHHbie rrpHHqHnbl, AOCTOHHbie npH3HaHHH CO CTOpOHbl npaKTHKH, FLAHHBIE aBTopa MoryT npeACTaBAjiTb HHTepec TaK>Ke H AAH CneunaJIHCTOB BOAHOTO X03flÍÍCTBa B UeAOM. Wasserwirtschaft im Industriezweig "elektrische Energie,, Máthé, L. Mit der sozialistischen Entwicklung der Volks" Wirtschaft Ungarns, mit der Umgestaltung ihrer Struk" tur, mit zunehmender Rolle der Industrie, mit steigen" dem Lebensniveau der Bevölkerung, mit deren kulturier" ten Versorgung und mit den hierauf gerichteten Ansprüchen erhöchten sich auch die Wasserbedarfe in grossem Masse. Der Wasserbedarf der Industrie stieg zwischen den Jahren 1945—1970 auf mehr als das Vierfache. Somit ist die Wasserwirtschaft von immer grösser werdender volkswirtschaftlichen Bedeutung, ihre Aufgaben nehmen nicht nur quantitativ zu, sondern sie verändern sich auch, ihr Inhalt wurde vollständiger und ihre volkswirtschaftlichen Beziehungen breiter. Ungefähr 60% der industriellen Wasserbedürfnisse beansprucht die elektrische Industrie. Also wirkt sich jede Tätigkeit die den spezifischen Wasserbedarf verringert (in absolutem Sinn kann hiervon keine Rede sein, weil in Ungarn sich die elektrische Energieerzeugung nahezu lOjährlieh verdoppelt) sowohl auf unsere Wasservorratswirtschaft als auch auf das Ausbautempo ihrer Anlagen usw. in bedeutendem Masse aus. Äusserst wichtig ist also für diesen Industriezweig eine entwickelte und fortschrittliche, elastisch an die Gegebenheiten angepasste Wasserwirtschaft. Im ersten Teil werden eingehend die Entwicklung der Wasserwirtschaft der elektrischen Industrie behandelt und aus den Daten technisch-wirtschaftliche Sehlussfolgerungen gezogen. Die zu erwartende Entwicklung dieses Industriezweiges und ihre wasserwirtschaftlichen Ansprüche sowohl aus dem Gesichtspunkte der Wassermengen, als auch hinsichtlich der allgemeinen Entwieklungsanforderungen der Wasserwirtschaft. Der zweite Teil der Abhandlung leistet mit praktischen Beispielen und wasserwirtschaftlichen Prinzipien bedeutende Hilfe für die in Kraftwerken praktizierenden Wasserwirtschaftler, bringt aber auch äusserst wichtige Daten und Gesichtspunkte für Industriewasserwirtschaftler, die auf grossräumiger und Landesebeno arbeiten.