Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
12. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
576 Hidrológiai Közlöny 1974. 12. sz. Ádámosi M. és mlsai: Duzzasztás hatása a Tisza vízminőségére has changed, the reduced quantity of calcium ion being replaced by magnesium and sodium. The same process has been observable in the ion dynamism of fish ponds filled with water from the Tisza River (e.g. in the Hortobágy fish ponds) and at the discharge of the Zala River to Lake Balaton. The detailed studies on the nitrogen- and phosphorus budget in the area considered were started at our laboratory. The total N content observed at rising stages was lower than at normal flow, whereas the total phosphorus content was higher. The ecology of the Tisza River reacted sensitively to impoundment. Organisms have appeared in the plankton which were never, or but rarely encountered thus far. The phytoplankton over the reach of the Tisza River investigated was typical of streams, with diatoms predominating. Except for the highwater periods this has been replaced by a lake-type phytoplankton. Besides the diatoms, the appearance of green algae and zooflagellatae was conspicuous. Planctoinyces békefii indicating eutrophic conditions have also appeared in great masses. The number of phytoplankton has increased over the last years and resulted repeatedly in algal blooms. Impoundment has favoured the invasion of filamentous green algae, which have overgrown in great masses the riparian vegetation submerged as a consequence of impoundment. During the summer reed and some species of floating seaweed proliferated in the shallow bays of the river and drifted in great quantities towards the weir in autumn. The changes in the qualitative composition of the Zooplankton are also indicative of the shift to Iakewater type. The high total alga count observed in the Tisza River, the algal blooms and the mass prolification of filamentous algae all suggest, the increase in the degree of trophity in the backwater reach which is accompanied logically by an increase in saprobity as well. (Folytatás az 569. oldalról) Az I. Vízügyi Történeti Napok A május 7 — 8-i rendezvény teljes mértékben igazolta a Vízügyi Történeti Bizottság megalakításának időszerűségét, hiszen a két napon lezajlott 16 kis-előadást 50 — 60 főnyi — budapesti és vidéki — résztvevő hallgatta meg. Marczell Ferenc, a bizottság elnöke, megnyitó szavaiban a vízügyi történeti emlékek gyűjtésének ós megóvásának fontosságára mutatott rá. A víz mindig fontos szerepet játszott az ország gazdasági életében, a bizottság munkája tehát kultúrtörténeti fontosságú. Az első előadó dr. Bendefy László (Hidraulikai szakosztály) régi kéziratos térképek alapján mutatta ki a Duna-meder nyugati irányban való eltolódásának ütemét a folyam dunaföldvári szakaszán. Utána Károlyi Zsigmond a VIZDOK-ban folyó történeti kutatást és eddigi eredményeit ismertette. Beszámolóját Mészáros Vincze (Vízgazdálkodási szakosztály) egészítette ki a vízügyi múzeológia terén megoldásra váró feladatok felsorolásával. Dr. Dobos Irma (Hidrogeológiai szakosztály) a hazai mélységi vízkutatás és vízfeltárás kialakulásáról szólt, különösen kiemelve Zsigmondy Vilmos szerepét. Bencze Géza (Zalaegerszeg, Olajipari Múzeum), Somogy megye egykori neves mérnökének, Török Ferencnek (1779 —1832) vízügyi tevékenységét idézte. A következő három előadó a Dunántúl vízrendezési kérdéseivel foglalkozott: Máthé Kálmán (Pécs) a balatoni Nagyberekkel, Lötz Gyula (Szombathely) a Zalán a XIX. században folyt munkákkal és Buchberger Pál (Pécs) a Dráva-völgy árvédelmének múltjával. Délután az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtárának megtekintése volt a program. Az értékes gyűjteményt Dr. Tatay Pálné ismertette a gyűjtemény legszebb darabjai kapcsán. A több mint Í5 000 darabot számláló becses térkép-, terv- és metszetanyag vízügyi szempontból még értékelésre vár. A második napi programot Károlyi Zsigmond újabb előadása nyitotta meg. A tiszavölgyi egykori árvízjárta területek ősi halászati hasznosítását ismertette. Nemes Gerzson (Szolnok) a 700 éves jubileumának megünneplésére készülő Szolnokon megindult vízügyi-történeti adatgyűjtés néhány rendkívül érdekes eredményét mutatta be. Zádor Alfréd (Győr) a Hanság lecsapolásának történetéről számolt be. Dr. Koroknai Ákos (Budapest, Országos Levéltár) az egykori Rimamurány — Salgótarjáni Vasmű rt-.nak a vízhasználati jogokért folytatott harcairól adott összefoglaló képet, amellyel a hazai vízminőség-védelem kezdete is kapcsolatos. Dr. Zsuffa Istvánné (Baja) a Tóth Kálmán vízügyi szakközépiskola vízgazdálkodási szakkörének munkásságával illusztrálta a fiatalságnak a történelmi kutatás iránti őszinte érdeklődését. Dr. Donászy Ernő (Szarvas) a legutóbbi 30 esztendő limnológiai tevékenységén vezette végig a hallgatóságot. Dr. Bolberitz Károly (Vízkémiai Szakosztály) a ma is világszerte használatos magyar vízanalitikai eljárások kidolgozóit mutatta be, Than Károlytól Winkler Lajoson át Maucha Rezsőig. Végül Mészáros Vincze második előadásában a Duna—Majna—Rajna összeköttetés múltjáról közölt érdekes részleteket, — többek között megemlítve, hogy hogyan utazott Széchenyi István kisebbik fia, Ödön, 1867-ben gőzhajóján Budapestről a párizsi világkiállításra. Dr. Lászlóffy Woldemár zárószavában bejelentette, hogy a jövőben évről-évre megrendezendő Vízügyi Történeti Napok legközelebbi színhelye előreláthatólag Gyula lesz. Kívánatos, hogy mindazok, akik a Vízügyi Történeti Bizottság munkájába bekapcsolódni kívánnak, ebbeli szándékukat jelentsók be Társaságunk Titkárságának. A vízügyi történeti kutatásnak országos mozgalommá kell válnia. 25 eres az „Österreichische Wasserwirtschaft" Az 1973. évi 11 —12. sz. füzettel fejezte be osztrák testvérlapunk, az 1949-ben alapított ,, österreichische Wasserwirtschaft'''' c. folyóirat, az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség hivatalos lapja huszonötödik évfolyamát. Ebből az alkalomból dr. Julius Kar professzor, az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség elnöke, és a lap főszerkesztője tartalomjegyzékkel kísért összefoglalót írt a negyedszázados működést lezáró lapszámba. Az összefoglaló nemcsak a folyóirat negyedszázadáról számol be, hanem bemutatja azokat a folyóiratokat is, amelyeket az „österreichische Wasserwirtschaft" elődjének tekint. 1908-ban jelent meg először a „Die Wasserkraft" nevű folyóirat, 1911-ben pedig az österreichische Wasserwirtschaft, az utóbbi az 1910-ben alakított osztrák ipariés hajózási vízgazdálkodási szövetség hivatalos lapjaként. 1913-ban a bécsi kiadású österreichische Wasserwirtschaft, valamint a müncheni kiadású Die Weisse Kohle c. folyóirat „Die Wasserwirtschaft néven egyesült. 1934-től a folyóiratnak új neve van: „Wasserwirtschaft und Technik", s az 1938 —1945. évek közötti szünetelés mellett 1949-ig állott fenn. 1949 óta áll fenn az österreichische Wasserwirtschaft, mint a vízzel foglalkozó tudományok elméleti, műszaki, jogi ós gazdasági kérdéseit tárgyaló folyóirat. A folyóiratot Magyarországon is jól ismerik, és a 25 éves tartalomjegyzékből láthatóan időnkónt magyar szerzők — többek között Bogárdi J., Dégen I., Lászlóffy W., Ihrig D., Károlyi Z., Léczfalvy S., Szesztay K., Zsuffa /., Bokor M., — művei is megjelentek benne. Jubileuma alkalmából szívélyesen üdvözöljük testvérlapunkat ! V. I.
