Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

2. szám - Schmidt Antal–Simor József–dr. Uherkovich Gábor: Dunai szennyvízhullám észlelésével kapcsolatos tapasztalatok

57 Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. Dunai szennyvízhullám észlelésével kapcsolatos tapasztalatok SCHMIDT ANTAL', SIMOR JÓZSEF*, Dr. UHERKOVICH GÁBOR** Bevezetés 1972. IX. 4-e körül —- miként ezt utólagosan rekonstruálni lehetett, mert hivatalos osztrák közlést magyar vízügyi hatóságok nem kaptak — Kremsnél igen tömény (valószínűleg a KREMSCHEMIE üzem szennyvize), egyszeri és rövid ideig tartó masszív szennyezés érte a Dunát. Hatására az érintett szakaszon jelentősebb halpusztulás következett be. Ezt és a lefelé vonuló víztömegben beállott egyéb károsodásokat a csehszlovák vízügyi hatóságok jelezték a magyar vízügyi szerveknek. Győr térségében még észlelhető volt a szennyvízhullám káros hatása. Budapesten a főbb kémiai mutatókra irányuló szokványos vizsgálatok alapján már nem észlelték a toxikus hatásokat. Annyi feltételezhetőnek látszott, hogy a Duna magyarországi alsó mederszakaszán jelentősebb veszélyhelyzet nem következik be ennek a toxikusán érintett víztestnek a levonulása kapcsán. Mégis hasznosnak látszott a Duna alsó szakaszán a szennyvízhullám átvonulásának észlelésére törekedni. Ezt egyrészt azok a fokozott biztonsági igények indokolták, amelyek a pécsi ivóvízellátást szolgáló mohácsi vízkivétellel kapcsolatosak. Másrészt módszertani szempontból is hasznosnak látszott tapasztalatokat szerezni hasonló — esetleg kritikusabb —helyzetek észleléséhez és felméréséhez. Ebből a megfontolásból kiindulva az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság és a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság vízminőségi felügyeletei úgy határoztak, hogy Baja, ill. Mohács mintavételi pontokon vízkémiai és hidrobiológiái vizsgálatokkal figyelemmel kísérik az említett szennyező hullám átvonulását. A következőkben a bajai vizsgálati eredményekről kívánunk beszámolni. (Ittutalhatunk röviden arra, hogy a mohácsi észlelések —- a megfelelő időbeli eltolódással — hasonló eredményeket produkáltak.) A hidrológiai szakemberek véleménye szerint a vonatkozó szenny vízhullám Bajára való érkezése 1972. IX. 11-én déltől—délutántól volt várható. A vizsgálatokat — hogy meglegyenek a szennyvízhullám előtti Duna-víz jellemző adatai is, mint háttéradatok —, 1972. IX. 10-én 16 órakor kezdtük meg. A vizsgálati módszerek kiválasztásáról Azt kellett még a vizsgálatok beindítása előtt eldöntenünk, hogy miféle módszerekkel kíséreljük meg a kérdéses szennyvízhullám észlelését. * Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Baja. ** Pécsi Akadémiai Központ Hidrobiológiái Laboratóriuma, Pécs. A kémiai módszerek közül a háttér vizsgálatokhoz a teljes felszíni víz-vizsgálatot beindítottuk. Megvizsgáltuk mindazokat a komponenseket, melyeket a törzshálózati rendszerben rutinszerűen elemzünk. Ezen túlmenően a várható nehézfémek okozta szennyezés indikálására bevezettük a víz ditizonos elemzését is. A vízmintákat először hat óránként, majd a szennyezésnek a bajai szelvényben való megjelenésére számítva 11-én 10 órától 3 óránként vettük. A vizsgálatokat később a laboratórium kapacitásának megfelelően csökkenteni kellett. így teljes vizsgálatot naponta csak egy alkalommal végeztünk, a többi esetben a következő komponensekre dolgoztuk fel a mintákat: oxigénfogyasztás (káliumpermanganátos és káliumdikromátos módszerrel), pH, vas (III), mangán (II), ammónium-iontartalom, fenolok. A vas (III) és a mangán (II) iontartalmat azért vettük be a rendszeresen vizsgált komponensek közé, mivel a vizsgálatok bonyolításának idején a szennyeződés eredetéről csak anynyit tudtunk, hogy valamilyen „pácléről" van szó. A vizsgálatokat a KGST metodikai előírások alapján végeztük. A biológiai módszerele közül a szokványos szaprobiológiai észlelésekhez eleve semmiféle reményt nem fűzhettünk. A mérgező effektus várható erős lecsökkenése miatt a guppi-tesztnél is előre negatív eredményekkel számolhattunk, de azért ezt a tesztelést a vizsgálatok egész ideje alatt végeztük. Az eredménye valóban negatív lett. Viszont különböző folyókon végzett előzetes saját vizsgálataink alapján joggal gondolhattunk arra, hogy a masszív toxikus hatásnak kitett víztömeg élővilágában, annak cönológiai minőségi — mennyiségi összetételében bekövetkezhettek olyan jellemző változások, amelyek alapján a szennyezett víztömeg megfelelő biztonsággal elkülöníthető a folyóban előtte vonuló víztől, és amely változások egy része még több nap után (a víztestnek jelen konkrét esetben a mederben 510 km-en történő elmozdulása után) is feltehetőleg észlelni lehet. Lássuk a következőkben, hogy a kérdéses szennyezett hullámban miféle ilyen jellegű változások létrejöttére és észlelésükre gondolhattunk. Számos előzetes adatunk volt arra, hogy a Tisza lebegtetett algaszervezeteit (potamofitoplanktonját, fitoszesztonját) mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt befolyásolta a tiszapalkonyai mederszakaszon a toxikus hatású szennyvizek beömlése. Az össznépesség szignifikáns csökkenése kíséri az ott joggal feltételezett toxikus hatást (Uherkovich 1971 b, p. 180—182). Lényegében ugyanez mutatkozott meg Szolnok térségében is a cukorgyártási kampány idején, amikor a Tiszát itt masszív ipari szennyezés éri. A szolnoki példák