Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
8. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
372 Hidrológiai Közlöny 1974. 8. sz. Hoang Than Tliuy: Az észak-vietnámi karsztterület az erózióbázis felett, annál megbízhatatlanabbak, annál nagyobb az ún. Kessler-féle ingadozási számuk. Az alacsonyabban fakadó karsztforrás mindig megbízhatóbb, kiegyensúlyozottabb. Papp F. (1062) szerint a dolomitban levő karsztvíz a legtöbb helyen kiegyensúlyozottabb, állandóbb, mint a mészkőben tárolt karsztvíz. Szerinte a karsztvíz a dolomit esetében nemcsak a hasadékokban, üregekben, hanem hajszálvékony repedésekben is tárolódik és éppen ezekben a hajszálerekben tározóclott víztartalékok fontosak a vízutánpótlás szempontjából, mert ezek csapadókszegény időben adják le a vizüket. A karsztos denudáeió szempontjából a sűrű felszínalatti vízhálózatban főleg a karsztos korrózió pusztító ereje érvényesül {4. táblázat). Összehasonlításul Vietnámban, a Bac-son karszton (lásd. 4. táblázat) évente 41,7 m 3/km 2 a feloldott mészkő mennyisége, amely a karsztról elszállítódik. A Ba-Be karszton 45 m 3/km 2/év. A Ta-sa 74 m 3/km 2/év, Magyarországon (Balázs D. adatai szerint) az aggteleki karszton 20 m 3/km 3/év. Vagyis a kémiai erózió az észak-vitenámi karsztterületről évente kb. 0,040—0,075 mm kőzetréteget pusztít •le. Ezzel szemben a magyarországi karsztokon a karsztforrások magasabb karbonátion koncentrációja ellenére, csak a 0,020 min/év értéket kapjuk. A fenti számításaim szerint az észak-vietnámi 50 0U0 km 2 karsztból távozó oldott karbonát anyag mintegy 2 millió in 3/év vagyis kb. 500 évre 1 km 3. A kb. 1000 m vastag karszt anyaga a mai lepusztulásviszonyok mellett 20—25 millió évig tarthat el. Magyarországon pedig 1 km 3 (10 9 m 3) tömör karsztkőzet teljes feloldódásához 50 millió évre van szükség. Mivel a trópusi éghajlat csapadékosabb, az évi fajlagos lefolyás sokkal magasabb, mint a mérsékeltövben. A meleg, nedves éghajlaton a bőséges növényzet a pusztulásból származó CO., nagy mennyisége miatt fokozódik az oldódás is. Bár, a trópusi meleg vizekben a mészkőoldódás csekélyebb mint a hideg vízben, a kiesést egyrészt az élő, másrészt a pusztuló (korhadó, elhalt) növényi részek C0 2 termelése nemcsak pótolja, hanem a mérsékeltövi oldódási arányokat többszörösen túl is haladja. IRODALOM [l| Balázs Dénes (1071): Trópusi ós hazai karzstvidók összehasonlító vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 51. óvf. 8—9. [2] Dupony G. (1913): Contribution á l'ótudo chimique des eaux indochinoises. Paris. [3] Kessler H. (1954): A beszivárgási százalék ós a tartósan kitermelhető vízmennyiség megállapítása karsztvidéken. Vízügyi Közlemények. Budapest. [4] Hoang-Thanh-Thuy (197,2): A Trópusi karszt fejlődósének sajátosságai Észak-Vietnámban. Kandidátusi értekezés. Budapest. [5] N guyen-duc-Chinh, Vu-tu-Lap (1963): Dia Ly Tu nhien Vietnám. Hanoi. [6] Papp F. (1962): Geológia, hidrológia ós klimatológia. Kézirat. Budapest. (Folytatás a 367. oldalról) Kollár Ferenc: A Csongrádi Vízlépcső. I)r. Paczuk István, Csongrád megye Tanácsa VB. elnökhelyettese: A Tisza-csatornázás jelentősége Csongrád megye számára. Dévény István: Zárszó. A Hidrogeológiai Szakosztály 1974. április 16-án rendezett előadó ülésén Pusztai Gyula a Fővárosi Vízműveknek a Csepel-szigetén létesülő újabb víztermelő telepeinek hidrogeológiai alapjairól adott elő. Az előadó szólott a hasznosítható partszakaszok felkutatásának kérdéséről, a talaj vízáramlási viszonyokról, a vízminőség változásokról és azok okairól, a kútsorok telepítésének főbb szempontjairól, valamint a várható vízmennyiségekről. A Magyar Hidrológiai Társaság Szolnoki Csoportja, ós a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 1974. április 17-én ankétot rendezett „Vízgazdálkodás a környezetvédelemért" címmel. Az ankét keretében történt meg a Középtiszavidóki Vízügyi Igazgatóság Vízminőségi Felügyeleti Laboratóriumának ünnepélyes átadása, amelyet Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese eszközölt. Megnyitó előadást tartott Láng István, az MTA titkára: „A tudományos technikai fejlődés és a környezetvédelem" címmel. 1974. április 18-án a Tiszaligetben, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Ifjúsági Klubjában a következő előadások hangzottak el: Győri Antal: Ipari vízszennyezések elleni védelem feladatai a Középtiszavidóki Vízügyi Igazgatóság területén. Szabó József: A Tiszamenti Vegyiművek gyártástechnológiája és vízgazdálkodása. Boross líéla: Az Alcsi Holt-Tisza környezetvédelme. Varjú Lajos: Vízminőség és mezőgazdasági vízhasznosítás. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Szolnok megyei Szervezete és tagegyesületei 1974. április 17-én megnyitották az V. Szolnok megyei műszaki heteket. A megnyitót tartotta: Bereczki Lajos, a MTESZ Szolnok megyei Szervezet elnöke. A megnyitó alkalmából a következő előadások hangzottak el: Szilágyi Lajos, miniszterhelyettes: A környezetvédelem hazai helyzete és feladatai. Illés György, OVH elnökhelyettes: Vízgazdálkodás a környezetvédelemért. I)r. Hegedűs Lajos, a Szolnok megyei Tanács elnöke: A környezetvédelem megyei feladatai. A Bajai Ifjúsági Csoport a Geodéziai és Kartográfiai Egyesülettel közösen 1974. április 16. és 18. között szakosított számítástechnikai konzultációt rendezett. A konzultáció témája: a tározók tervezésénél felmerülő geodéziai és hidrológiai feladatok megoldása voit. A konzultációt vezette: Gálái Antal, szigorló mérnök. A Bajai Csoport 1974. április 17-én előadó ülést rendezett, amelyen Radványi Rudolf (Budapest) és Simor József az 1974. januárjában lefolytatott, dunaújvárosi pakura szennyezés elleni védekezést ismertette. A Pécsi Csoport a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatósággal közösen 1974. április 17. ós 19. között Siklós várában Dráva konferenciát rendezett. Megnyitót tartott: dr. Bérezik Árpád, a Magyar Hidrológiai Társaság főtitkára. A konferenciát üdvözölte: dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács VB. elnökhelyettese. A továbbiakban a következő előadásokra került sor: Kiss György vízügyi igazgató, a Pécsi Csoport elnöke: A Dráva folyó távlati vízgazdálkodásának előkészítése. Daniel Maratovics (Eszék): A Dráva-völgy jelentősége a Horvát Szövetségi Köztársaság vízgazdálkodásában. Dr. Kovács Géza: A Dráva komplex vízgazdálkodásának feladatai. Gaál Ferenc—Pachner Csaba (Szombathely) Hidrológiai nagyvizi szabályozási tapasztalatok a Mura magyar szakaszán. Mantuano Jenő: A Dráva hidrológiai viszonyainak változása. (Folytatás a 3S3. oldalon)
