Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

8. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–Dr. Scheuer Gyula: Megfigyelések a rétegvíz természetes utánpótlódására

358 Hidrológiai Közlöny 1974. ft. sz. Dr. Karácsonyi S.—

Dr. Scheuer Gy.: Megfigyelések a rétegvízre ságok elemzése során vált ismertté. Ez a körülmény is alátámasztja a feltárási eredmények sokirányú komplex értékelhetőségének és a jelentős problémák megközelítésének gyakorlati lehetőségét. IRODALOM [1] Altnőder A. — Kaszap A. : Vízkészlet és vízbeszerzés Szarvason. Hidrológiai Közlöny. 1972. 1 — 2. [2] Bélteky L. : A mélységi vízkészlet . Magyarország vízkészlete I. Mennyiségi számbavétel. VITUKI 1954. [3] Erdélyi M. : A Dunavölgy nagyalföldi szakaszának víztároló üledékei. Hidrológiai Közlöny. 1955. 4 — 6. [4] Erdélyi M. : A Duna Tisza közének vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Közlöny. 1907. 6— 8. sz. [5] Erdélyi M. : Magyarország vízföldtani tájai. Hidrológiai Közlöny. 1971. 4. [6] Halász 13.: A kitermelhető mélységi vízkészletek meghatározása potenciálelméleti módszerekkel. Hidrológiai Közlöny. 1972. 10. [7] Juhász J. : Felszínalatti vízkészletünk. Hidrológiai Közlöny. 1955. 1—2. [8] Juhász J. : Hazánk felszínalatti vízkészletére vonatkozó ismereteink. Hidrológiai Közlöny. 1962. 4. [9] Juhász J. : A kitermelhető statikus vízkészlet számítása. Hidrológiai Közlöny. 1969. 2. [10] Karácsonyi S.— Scheuer Oy. : Vízföldtani megfigyelések Dunaújváros környékén. Hidrológiai, Közlöny. 1969. 3. [11] Karácsonyi S. — Scheuer Oy.: Gyöngyös környékének felszínalatti vizei. Hidrológiai Közlöny. 1969. 12. [12] jReményi P.—Szabó L. - Szalai E. : A pécsi medence talaj- és rétegvizeinek utánpótlódása. Hidrológiai Közlöny. 1965. 12. [13] Rónai A. : A magyar medencék talajvize az országos talajvíztérképező munka eredményei. Föld. Int. Évk. 1956. [14] Rónai A. : Az Alföld negyedkori rétegeinek vízföldtani vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1963. 7. [15] Rónai A.: Mélységi vízfigyelőkutak telepítésének vízföldtani feltételei medence területeken. Hidrológiai Közlöny. 1968. I. [16] Rónai A . : Időszakos nyomásváltozások a mélységi víztartókban. Hidrológiai Közlöny. 1969. 2. [17] Schmidt E. R. és munkatársai. : Vázlatok és Tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. MÁFI Alkalmi Kiadványa. Műszaki Könyvkiadó Bp. 1962. [18] Schmieder A. : A réteg vízutánpótlódás mennyiségi vizsgálata a Mátra—Bükk alján. Hidrológiai Közlöny. 1965. 8-10. [19] Simon L. : Szerkezeti területi típusok vízföldtani törvényszerűsége. Földrajzi Értesítő. 1964. 2. [20] Sümeghy J. : Tiszántúl. Magyar Tájak Földtani leírása. MÁFI kiadás Bp. 1944. [21] Szebényi L. : A mátraaljai pannon rétegvizek hidrogeológiai viszonyai. MÁFI Évi Jel. 1956. [22] Szebényi L. : Az artézi víz forgalmának mennyiségi meghatározása. Hidrológiai Közlöny. 1 965. 3. [23] Urbancsek J. : A alföld artézi kutak fajlagos vízhozama és az abból levonható vízföldtani és ősföldrajzi következtetések. Hidrológiai Közlöny. 1960. 5-4. [24] Urbancsek J. : A földtani felépítés és rétegvíz nyomás közötti összefüggés az Alföldön. Hidrológiai Közlöny. 1963. 3. [25] Urbancsek J. : Az Alföld negyedkori földtani képződ menyeinek mélyszerkezete. Hidrológiai Közlöny. 1965. 2. [26] Vitális Oy. : Magyarország földtani és vízföldtani tömbszelvónye. Hidrológiai Közlöny. 1972. 1 — 2. HaÓJno^eiiHH 3a ecTecTBennbiM nHTaHHeM apTe3naHCKHX boa JJ-p Kapanonu, III — ő-p J1 Hliiep, JJioAa Ha óojibiiieii qacni Teppinopmi nanieií CTpam»i apTe3naHCKHe boám, ripe/íCTaBJiHioT coöoií iianGojiee BbiroAHblH, a naCTO eflHHCTBCHHblH HCTOHHHK BO^OCHaŐJKeHHH. flosTOJwy Ba>KHoe 3HaneHHe hmciot Ha6jno«eHii;i b Lteimx onpeaeJieHHíi ecTecTBeHHbix pecypcoB h SKcnjiyaTaijHOHHhix 3ariacoB apTesHaHCKHx bo/i. Xoth pe3yjibTaTbi nocjieaniix naGjuoAemiií ;;ajm BnoJiHe flcnyio icapriiHy rn/tporeoJionuiecKiix ycjiOBiiii BenrepcKOH 1 IH3MeHH0CTii, Bee eme He cno>KHJiocb eflHHOIO MHCHH5I B OTHOUieHHII HajIHHlIfl nHTaUHÍÍ, a T3K>Ke KOJiHMecTBeuHbix noi<a3aTejieií nonojweHiifl 3anacoB apTe3IiaHCKIIX BOfl. OßHoß H3 rjiaBHbix oCjiacTcií nHraHHH íibjisiiotcji npe/iropHbie paiíOHbi, r^e apTesnanciaie ropusoiiTbi írenocpeflCTBeHHO conpHKocawToi c ;ipyrnMit BOflOBMemaioinitMH nopoflaMH. B pe.wjibTaTe HccJieflOBaHiiii, npoBCfleHHbix b ripeflropm.ix pafiOHax, Gujih bckputij TaKHe cneuntJiHMeCKne ycjiOBitji 3ajieranníi npH KOTopwx Harjia^Mo npocjte>KHBajiC5i K'iiHTaKT apresHaHCKiix boaohochux ropn30HT0B c ;ipyriiMii bosohochumh ropusoHTaiviH, a raiOKe npeacTaBHjiocb bo3moh<hi>im onpefleJieHne xapaKTepa rniTaHHH nepBi.tx. MccjieflOBaHHH noKa3ajiu, hto apTe3naHci<ne GacceiíHbi MoryT nonojiHJiTb cboh 3anacw HeiiocpeflCTBeHHO 3a cneT arMOC(j)epHi>ix Oca/IKOB, H3 nOBepXHOCTHUX BOAOTOKOB, (ripjIMblM HJIH KOCBeHHbiM ny rcM) H3 rpyHTOBblX, KapCTOBblX II TpemHHHblX BOfl. J\fin riepeiHCJicHHwx npiiMepoB ripnBo;(>iTC« pe3yjibTaibi KOHKpeTHbix HaöJiiOijeHHií, Ha ocHOBanmi KOTopwx M0>KH0 Cfle/iaTb oSoGujeHHH HC TOJIbKO MCCTHOrO, HO Ii perwoHajibHoro xapaKTepa. PeayjibTaTbi sthx naójno^eHiiii, xopoino corjiacyncb c perHOHajibHbiMH iiccjieaoBahhhmu, noKa3ajiH, hto apTcaHancKiie Gacceünw BenrepCKOÍÍ HH3MeHH0CTll HCJIb:iM CMHTäTb 3aMI<HyTbIMH CHCTeM3MH- C OTCyrCTBHeM nHTaHHH. YnOMÍlHyTbie B03MO3KHOCTH II (j)Op.Ml.l ÜOnOJTHeHHH 3anacoB apTesiiancKiix boä yi<a3i.iBaiOT — noMHiwo CTaniwecKHx — na Hajiimne «HHaMHwHbix 3KciuiyaTaaiioHHi.ix 3anacoB, nciiojib3onaime KOTopwx >iBJmcTca nanGo-nee BbirOÄHblM II 3KOHOMIlMHblM C TOHKH 3pCHH5I BOflOCIiaG>Kenníi. Observations on (he natural recharge to artesian waler By dr. Karácsonyi, S. and dr. Scheuer, Oy. Artesian waters represent in large parts of the country the most attractive, in many areas even the only source of good quality water. For this reason great interest is attributed to the observations and studies aimed at the determination of the resources and the safe yield that can be withdrawn from such aquifers. Although recent investigations and explorations have contributed greatly to our understanding of the general liydrogeologieal structure and situation in the Great Plains, no universal agreement has been reached yet on the possibilities and extent of recharge. One of the main intake areas of recharge is assumed to coincide" with the foothill regions along the mountain ranges, where the artesian aquifers are in direct communication with other waterbearing formations. Explorations in the foothill regions have succeeded in identifying particular situations where the communication of artesian aquifers with other waterbearing formations was unquestionable and the character of recharge could also be established. According to these explorations the artesian aquifers may be recharged — by direct infiltration from precipitation, — from water courses (directly or indirectly), — from shallow ground water, as well as — from karst- and fissure waters. The results of observations on these alternatives are displayed by the cases illustrated, which appear suited also for deriving conclusions of a more general nature. From these results it is concluded, in good agreement with the results of observations extending to greater areas, that the artesian water aquifers under the Great Plains do not form a closed system without external supply by recharge. The opportunity and potential forms of recharge indicated before represent beyond the st atic storage an additional source of supply which can be withdrawn safely and economically for various uses.