Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Aujeszky Géza–Dr. Scheuer Gyula: Adatok a Bükk-hegység karsztvízföldtani viszonyaihoz

182 Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. Aujeszki G.—dr. Scheuer Gy.: Adatok a Bükk-hegység vábbá a mélybe elszivárgó viszonylag szeré­nyebb — kb." 20—25 000 m : ,/napra becsülhető vízhozam áll a hegység környéki vízfogyasztók rendelkezésére a bükki karsztvízkészletből. d) A fent közölt vízmennyiség is csak sokévi átlagban termelhető ki, mert a csapadék, illetve beszivárgás változékonyságából eredően egyes konkrét években értéke szeszélyesen ingadozik. IRODALOM [1] Almássy B.: Eger város északi részének vízellátása. Hidrológiai Tájékoztató. 1964. jún. [2] Almássy B.: A szilvásváradi Szalajka völgy karszt­forrásainak feltárása és foglalása. Mérnökgeológiai Szemle. 1964—65. [3] Almássy B.— Scheuer Gy.: A Kács—Sály-i forrá­sok vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató. 1972. május. [4] Aujeszky G.— Scheuer Gy.: Eger—bervai karszt­akna hidrológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1970. 3. [5] Aujeszky G.—Karácsonyi S.— Scheuer Gy.: Víz­földtani megfigyelések Eger környékén. Hidrológiai Közlöny. 1971. 4. [6] Aujeszky G.—Karácsonyi S.— Scheuer Gy.: A DNy-i Bükk karsztvízföldtani viszonyai. Kézirat. [7] Balogh K.: A MÁVAG diósgyőri forrásfoglalása. Hidrológiai Közlöny. 1947. 1. [8] Balogh K.: Répáshuta környékének földtani vizs­gálata. MAPI Évi Jelentés. 1952. [9] Balogh K.: A Bükk hegység földtani képződmé­nyei. MÁF1 Évkönyve. XLVIII. k. 2. f. Bp. 1964. [10] Bárány L.: Időszakos források a Bükkfennsík D-i oldalán. Földrajzi Közlemények. 1926. 9—10. [11] Bulla B.: Magyarország természeti földrajza. Bu­dapest, 1962. [12] Cziráky J.— Schiefner K.: A diósgyőri langyos vizű források. Hidrológiai Tájékoztató. 1965. június. [13] Erdélyi M.: Magyarország vízföldtani tájai. Hidro­lógiai Közlöny. 1971. 4. [14] Hajósy F.: Magyarország csapadékviszonyai. Buda­pest, 1952. [15] Jakucs L.: A Bükk hegység feltáratlan barlang­rendszerei. Földtani Közlöny. 1951. 4—6. [16] Jakucs L.: A karsztok morfogenetikája. Földrajzi Monográfiák VIII. k. Akadémiai Kiadó Bp. [17] Jámbor A.: A bükkhegységi Kisfennsík földtani újra vizsgálata. MÁFI Évi Jelentés az 1955—56. év­ről. Bp. 1959. [18] Jámbor A.: A Szilvásváradtól DK-re levő terület felépítése. MÁFI Évi Jelentése az 1957—58. évről. Bp. 1961. [19] Juhász A.: A diósgyőr—tapolcai vízkutatás ered­ményei. Hidrológiai Tájékoztató. 1966. június. [20] Kessler H.: A lillafüredi Anna barlang forrásai. Hidrológiai Közlöny. 1953. 1—2. [21] Kessler H.: A karsztból tartósan kitermelhető víz­mennyiség és a beszivárgási százalék megállapí­tása. Hidrológiai Közlöny. 1954. 5—6. [22] Kessler H.: A karsztos hévforrások utánpótlódásá­nak kérdése. Hidrológiai Közlöny. 1956. 2. [23] Kessler H.: Az országos forrásnyilvántartás. VITUKI kiadvány 7. sz. Bp. 1959. [24] Láng S.: Hidrológiai és morfológiai tanulmányok a Bükkben. Hidrológiai Közlöny. 1954. 1—2. [25] Léczfalvi S.: Vízbeszerzés, vízellátás forrásokból. Budapest 1966. [26] Marton L.: A monosbéli forráscsoport foglalása. Hidrológiai Közlöny. 1963. 3. [27] Scheuer Gy.: Az egri források vízföldtani vizsgá­lata. Hidrológiai Tájékoztató. 1967. [28] Scheuer Gy.— Schweitzer F.: A negyedkori fagy­aprózódási folyamatok hatása a karsztforrásokra. Földrajzi Értesítő. 1971. 4. [29] Scheuer Gy— Schweitzer F.: Az édesvízi mészkö­vet lerakó karsztforrások palaogeográfiai viszonyai és osztályozásuk. Földrajzi Értesítő. 1972. 2—3. [30] Schmidt E. R.: Geornechanika. Bp. 1957. [31] Schmidt E. R. és munkatársai: Vázlatok és Tanul­mányok Magyarország vízföldtani atlaszához. MÁFI alkalmi kiadványa. Bp. 1962. [32] Sehr éter Z.: Az egri langyos vizű források. Föld­tani Intézet Évkönyve. 1923. [33] Schréter Z.: A Bükk hegység geológiája. Beszá­moló a Földtani Intézet vitaüléseinek munkálatai­ról. Földtani Intézet. 1943. [34] Schréter Z.: Földtani vizsgálatok Nagyvisnyó vidé­kén. MÁFI Évi Jelentés az 1951. évről Bp. [35] Schréter Z.: A Bükk hegység régi tömegének föld­tani és vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Közlöny. 1954. 7—8, 9—10. [36] Schulhaf ö. és munkatársai: Magyarország ásvány­és gyógyvizei. Bp. 1957. [37] Szabó L. és munkatársai: Karszthidrológiai össze­foglaló jelentés. Kézirat. Miskolc. 1966. [38] Szigligeti Gy.: A Kelet-Bükk karsztvizeinek hasz­nosítása Nagymiskolc ivó- és ipari vízellátása, va­lamint vízgazdálkodás szempontjából. Kézirat Bp. [39] Vadász E.: Magyarország földtana II. kiadás. Bp. 1960. [40] Vitális Gy.: Adatok a DNy-i Bükk vízföldtanához. Hidrológiai Közlöny. 1966. 3. [41] Vitális Gy.: Földtani és vízföldtani megfigyelések a Miskolc-Tapolcai Nagykőmázsán. Hidrológiai Közlöny. 1970. 2. [42] VITUKI: Magyarország vízkészlete. Mennyiségi számbavétel. Bp. 1954. [43] Wein Gy.: Hidrológiai adatok a Bükk hegység ke­leti részéről. Hidrológiai Közlöny. 1952. 1—2. [44] Zsilák Gy.: A szilvásváradi Szalajka völgy hidro­lógiai és hidrogeológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. I960. [45] ÉVM. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat szakvé­leményei. 1951—1972. Adattár. Kézirat. [46] Eger vízminőségi vízgazdálkodása. Ankét. Eger, 1971. május 18—19. Hidrológiai Társaság külön­kiadványa. 1971. [47] Miskolci vízellátási és vízvédelmi ankét előadásai. Miskolc, 1973. május. Hatiübie o KapCTOBbix Bo^ax-rHflporeo^orHqecKHx YCJIOBHÍIX ropbi BK>KK Ayüeaiii, r.—ü-p llleyep, J\. Bee pacTymne FIOTPCGHOCTH B BO^E HacejieuHbix nvuK­TOB H npoMbiniJieHHbix npe/xnpHHTHH 3ACTABJIHI0T ycKo­pHTb B3flTHe B yqeT HMetOUJHXCH B paCnopjI>KeHJiH BO«HI>IX pecypcoB H cooTBeTCTByiomee HX pacnpeflejiemie MOKfly noTpcöHTeJUiMH corjiacHo OCHOBHMM npnuuHnaM coBpe­MeHHoro BOFLHORO xosíiítCTBa. 3TO nojiojKemie OTHOCHTCH H K oöJiacTH ropbi EIOKK, pacno^o>KeHHoií na BOCTOMHOÍÍ nacTH Cpe^Heropfl, Haxoflflmeiícfl na ceBepnoií oKpaHHu BeHrpHH. Topa EHJKK HMCeT ruiomaflb 440 KM 2. HanGojiee Bbico­KHe OTMeTKH ee Haxo«flTCH Ha BbicoTe 600—900 m Hafl ypoBHeM Mopa. Topa COCTOHT B OCHOBHOM H3 KapőoHHi.ix, nepMCKHX, TpnaceBbix, MCJIOBCKHX h soneHHbix nopo;;. C rHflporeoJioniiecKoií TOHKH 3peHHH STH nopoflbi MoryT ßbiTb pacnpeflejienbi Ha BOfloynopHbie, HJTH cjiaöo Boflo­npoBOflHMbie riopoßbi (naTH, spynrHBHbie nopoflbi), H na xopomo BOflonpoBOAHbie nopoflbi ( HSBCCTHSIKH ). M s H3­BecTHHKOB B nepByio onepe^b 3aKapcTnpoBaJiHCb nopo;;w c nepHo^a Tpnac. Ha cpe«Heii, Hanőojiee BMCOKOÍÍ wacra ropu, ocaflKH Bbiiue 800 MM B ro«y B cpe^HEM 3a 50 JIET, H 9Ta cyMMa OCAFLKOB Ha OKpanHax ropu AOXOAHT JIHWB FLO 600 MM. Ha nojiHyio njiomaflb ropbi Bbina«aeT B cpe«HeM 300 MHJUIHO­HOB M 3/rofl OCA^KOB. M3 3Toro KOJIHMECTBA nepes KapcTO­Bbie HCTOHHHKH npopblBaeTCJI Hü flOBCpXHOCTb 47 MHJIJIHO­HOB M 3/rofl (130 000 M 3/cyTi<n). no HamHM HCCJießOBaHHHM BOAoynopHbie nopoflbi, Ha­xoflnmHecH MOKfly KäpcTOBbiMH nopo«aMH pacnojioraioT pa3HHMH CBOHCTBaMH BOflOnpOBOflHMOCTH TaK>Ke, KaK H KapőoHaTHbie nopoflbi pa3Horo reoJiornqecicoro B03pacTa H HCXOÄH H3 3Toro B rope BH)I<K co3«aBaJiacb >ipycHaa CH­cTeMa KapcTOBbix BOA. Ha CEBEPHOII MSCTH ropu, a TaKwe B oKpecTHocTH floJiHHbi p. rapa«Ha ecTb KapCTOBbie jipycbi Majioro HJIH cpe^Hero pacnpocTpaHeHHji, pacnojioraio­mneCH CaMOCTOHTejIbHbIM BOÄHbIM pOKHMOM KapCTOBblX BOFL. COOTBCTCTBCHHO 3T0My, fleŐHTbl, HaXOAHIHHXCfl 3«eCb, HCTOWHHKOB MaJIbl, HJIH >Ke HMeiOT CpeflHeií BejTHMHHbl. Ha

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom