Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
9. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–Dr. Scheuer Gyula: A dunai magaspartok vízföldtani sajátosságai
382 Hidrológiai Közlöny 1972. 9. s r. Dr. Karácsonyi S.— Dr. Scheuer Gy.: A dunai magaspartok IRODALOM [1] Andai P.— Egri Oy. : Dunaújvárosi partbiztosítási munkálatok. Kézirat. [2] Andai P. : A dunaújvárosi löszpart rendezése. Mély építéstudományi Szemle 1970. 7. [3] Andai P.: Sicherung von Geländerutschungen am Lössliang an der Donau. Der Bauingenieur. 1972. 2. [4] Ádám L. — Marosi S. — Szilárd J. : A Mezőföld természeli földrajza. Bp. 1959. [5] Bulla B. : Teraszvizsgálatok Budapest és Adony között. Földrajzi Közlemények 1939. [G] Dómján J. : Középdunai magaspartok csúszásai. Hidrológiai Közlöny 1952. 11 —12. [7] Egri Oy. — Párdányi I. : Dunaújvárosi magaspartok állékonyság vizsgálata. Műszaki Tervezés 19(58. 7. sz. [8] Egri Gy. — Karácsonyi S. — Scheuer Gy. : Engineering Geological Problems of the High Bluffs a long the Danube. Guide Book for Loess Symposium in Hungary. 1971. August. [9] Erdélyi M. : A Dunavölgy nagyalföldi szakaszának víztároló üledékei. Hidrológiai Közlöny. 1955. 1. [10] Erdélyi M. : Geomorfológiai megfigyelések Dunaföldvár, Solt és Izsák környékén. Földrajzi Értesítő 1960. [11] Erdélyi M.: A Duna-Tisza közének vízföldtana. Hidrológiai Közlöny 1967. 6 — 8. [12] Galli L. : A lösztalajok keletkezése és tulajdonságai mérnöki szempontból. Mélyépítéstudományi Szemle 1951. 5. [13] Galli L. : A dunai ós balatoni magaspartok állékonyságának törvényszerűségei. Hidrológiai Közlöny 1952. 11-12. [14] Hahn Gy. : Több mint 100 éves a magyar löszkutatás Földtani Kutatás 1969. 2. [15] Karácsonyi S.— Scheuer Gy. — Vermes J. : A paksi téglagyár nyersanyagának kőzet fizikai jellemzői. Földtani Kxitatás 1967. 1. [16] Karácsonyi S.— Scheuer Gy. : Vízföldtani megfigyelések Dunaújváros környékén. Hidrológiai Közlöny 1969. 3. [17] Karácsonyi S. :— Scheuer Gy. : A dunai magaspartok építésföldtani problémái. Kézirat. (Megjelentetésre leadva a Földtani Kutatásnak.) [18] Kézdi A. : Talajmechanika II. kiadás I. kötet. Bp. 1960. [19] Kézdi Á. : A létesítmények épségét veszélyeztető tényezők. Műszaki Földtan. Bp. 1959. [20] Kézdi Á. : A dunaújvárosi partrogyások okai. Kézirat. 1966. [21] Kézdi Á. : A dunaújvárosi partrogyás. Mélyépítéstudományi Szemle. 1970. 7. sz. [22] Kriván P. : A közópeurópai pleisztocén éghajlati tagolódása és a paksi alapszelvóny. Földtani Int. Evkönyve 1955. [23] Kriván P. : Felsőpleisztocón (rissi) andezitvulkánosság nyomai a paksi szelvényben. Földtani Közlöny 1957. 2. f. [24] Kriván P. : A paksi és villányi alsó pleisztocén kifejlődésének párhuzamosítása. Földtani Közlöny 1960. 3. f. [25] Marosi S. : Morfológiai megfigyelések a Mezőföld déli részén. Földrajzi Értesítő 1953. [26] Molnár B. : A dunaújvárosi felsőpannóniai és pleisztocén képződmények földtani vizsgálata. Kézirat. 1966. [27] Molnár B. : A dunaújvárosi felsőpannóniai és pleisztocén képződmények üledékföldtani vizsgálata. Földtani Közlöny 1971. 1. [28] Papp F. : Észrevételek a magaspartok mozgása kérdésében. Hidrológiai Közlöny 1952. 11 —12. [29] Pávai Vcijna F. : Az alföldi Duna mellék rótegtana ós hegysógszerkezete. Földtani Int. Evi Jel. 1951. [30] Pécsi M. : A magyarországi Duna völgy kialakulása és felszínalaktana. Bp. 1959. [31] Pécsi M. : A Kárpátmedencebeli löszök, löszszerű üledékek típusai és litosztatigráfiai beosztásuk. Földrajzi Közlöny 1965, I. NT. Q. U. A. [32] Pécsi M. : A löszfeltárások üledékeinek genetikai osztályozása a Kárpátmedencében. Földrajzi Értesítő. 1967. 1. sz. [33] Pécsi M. : A lejtőüledékek fő típusai ós felhalmozódásuk dinamikája. Földrajzi Értesítő 1968. 1. sz. [34] Pécsi M. : A dunaföldvári partcsuszamlás. Kézirat 1971. [35jf J] Hónai A. : A magyar medencék talajvize, az országos talajvíztórképező munka eredményei. 1950 — 1955. Földtani Int. Evkönyve. 1956. [36] liónai A. — Barta F.—Krolopp E. : A kulcsi löszfeltárás szelvénye. Földtani Int. Evi Jel. 1965. [37] Scheuer Gy. — Vermes J. : Talajfagyási jelenségek a dunaújvárosi löszösszletben. Földrajzi Értesítő 1970. [38] Scheuer Gy. : Vízföldtani megfigyelések a dunaújvárosi III. sz. vízkivételi mű térségében. Hidrológiai Tájékoztató 1968. [39] Schmidt E. R. : A dunaújvárosi 1964. évi partomlás. Földtani Int. Evi Jel. 1 964. [30] Szilárd J. : Geomorfológiai megfigyelések Kiskőrös és Paks vidékén. Földrajzi Értesítő 1955. [41] Tóth l-né. — Scheuer Gy.— Vermes J. : Mérnökgeológiai megfigyelések a rácalmási csúszással kapcsolatosan. Mérnökgeológiai Szemle 1968. dec. [42] Vadász E. : Magyarország földtana. Bp. 1960. rHflporeoJiormiecKHe ocoöemiocTM BMCOKHX SeperoB p. AyHaB ff-p Kupanoiiu, Ul.—ú-p lUeyep, ff. MOKFLY PERNOHAJIBHHMH reo- H NIFLPOJIOI HQECKHMH oGJiacTHMH ocoGoe MCCTO 3aHHMaeT uerib BHCOKHX OeperoB p. flyHaií, KOTopan io>KHee OT r. Eyaaneurr no rocy«apCTBCHHoii rpaHiiqbi o6pa3yeT 3anaAHbiü Geper p. flyHaii. 3T3 QENB, flocrnraioinaH no MecTaM 50, HO H B cpe^HeM 30 m BbicoTbi iiacTO o6pa3yeT KpyTyio (})opMy Ha« ypoBiieiu p. flyHaií CO CBOHMH B 0CH0BH0M — njieÜCT0L(eH0BblMH JieCCOBblMH (j)OpMaUIIHMH, B KOTOpOÍÍ TOJIbKO Ha ceBepHoií MacTH c FLJIHHOÜ OK. 20 KM HaxofliiM njiHoqeHHbie CJIOH GOJIblIIOÍt M01HH0CTH. Ha GeperoBoii qenii MO>KHO HAOJUOFLATB OCOGCHHUC FH/IporeoJiorHMecKne CBOHCTBa. 3TH ocoGeHHocrH 0i<a3biBaK>TCH B rpVHTOBblX H IIJtaCTOBblX Boaax H B03HHKai0Ll(HX H3 HHX HCToqHHKax. KpoMe 3Toro it flyHaü HMecT onpeAejieHHOTO BJIIIMHHH, BHYTPIL KOTOpOÍÍ HallGOJICe 3HaHHTejibHofl SBJiaeTCH 3po3uoHHa« paGoTa peKH. niAporeoJiornyecKiie OCOGCHHOCTH OAHOBPCMCHHO OÍIpe^ejiHiOT H ycTOHHHBOCTb 0T/;ejibHi>ix GeperoBbix yqaCTKOB. no flo CHX nop HMeiomiiMCji onbiTaM 0KA3BIBAETCH, IITO onacHbie, c TOHKH 3PEHH>I NOFLBH>KHoc™, YIACTKII GeperoB coBiia/iaiOT KpHTHqecKHivm MecTaMH rn/iporeoJiorHnecKnx ocoűeHHocTeií. Ha 0CH0BE rHAporeojionmecKHx ocoGeHHocTeií MOJKHO pa3JiiiMarb BnyTpn Geperoßoro yqacTKa 0CH0BHbie Tunbi, B nepßyio o'iepeflb na OCHOB3HHH CBH3H C flyHaeM. TaKHM 0GPA30M MO>KHO PASJUTMATB ebicoKuü öepez uenocpedcmeewio dpoöupywufuücn, u pacnoAoeaioupiü onoA3ueebiMu omAOjiceHUXMU H eucoKuü őepee, pacnoAozawujuücii onoA3neebiMu omAOJtcetíUHMu. BHVTPH OCHOBHMX THFIOB, B 3aBHCHMOCTH OT (J)opMnpoBaHiiji apyriix, BJIHHIOIHIIX rH/iporeoJiorHwecKHx (JtaKTopoB MoryT GbiTb no3HaHbi eme HeCKOJlbKO BapHaHTOB. no3HaHiie rHflporeoJioruMecKHX ocoőeHHocTeii h BceOXBATBIBAROMAH HX OLtCHKa #acT B flajibHeiiiueivi noMoiijb «Jin peuieHna MecTHbix npoGjieM H 3aaaM, a TaKwe BbiGopy HaitGoJiee qeJiecooGpa3Hbix MCTOAOB n3bicKaHHH. Hydrogeologische Eigenarten der Doiiau-Hochufer Dr. Karácsony, S. — Dr. Scheuer, Gy. Zwischen den hydro- und baugeologischen Landschaftgebietenni mmt der Hochuferzug längs der Donau einen eigenartigen Platz ein, der von Budapest gegen Süden bis zur Staatsgrenze das westliche Ufer des Flusses bildet. Der durchschnittlich 30 m, stellenweise aber auch 50 m Höhe erreichende und oft äusserst steile Uferzug ist hauptsächlich aus Pleistozän-Lössformationen über dem Donauspiegel aufgebaut und nur in der
