Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Oroszlány I.: Áz öntözővíz egyenlőtlen elosztása Hidrológiai Közlöny 1971. 5. sz. 223 4. A nedvesítő és trágyázó öntözéseken túlmenően a jelenleg alkalmazott öntözőberendezések növényvédelmi célokra alkalmatlanok. Megvizsgálandó, hogy milyen pótberendezésekkel lehet e téren eredményt elérni. Aus ungleichmiissigcr Verteilung des Bewiisserungswassers herriihrenden Sehiiden Kin Gütekriterimn der Bewásserung ist, in welcher gleichmássiger Fláchenbestreichung das dosierte Wasser in den Boden gelangt. Bei den früheren Untersuchungen habén wir bei der Abweichung vom Durchsehnitt eine Toleranz von +30% zugelassen. Die Entwicklungbedingt strengere Anspriiehe. Deshalb war die öffentliche Überprüfung der anwendbaren Toleranzgrenzen notwendig. Die weitlaufige Diskussion wurde dadureh veranlasst, dass die vielseitige Ausnützung der Beregnungseinriehtungen verschiedenartige Toleranzgrenzen in der Gleichmássigkeit der Bewásserungswasserverteilung erfordern kann. Die Festgestellung der Toleranzgrenzen wollen wir mit der Abstiinmung der vielseitigen Meinungen erreichen. In Veranstaltung des ungarischen Nationalkomitees der CIGR wurde unter Mitwirkung der Ungarischen Hydrologischen Gesellschaft und des Agrarwissenschaft lichen Vereins, am 4. September 1970 eine ganztágige Diskussion organisiert, die sich mit obigein I'roblem befasste. Die dórt erörterten Korrcferate besprechen wir in zwei fortlaufenden Teilen. Im zweiten Teil befasste sich Tibor RAVASZ mit der Anderung der Wassersehluckfáhigkeit des Bodens und der aus dieser folgenden Durchnassungs-Ungleichmássigkeiten und Gyula MARJAI mit der Gleichmássigkeit der Wasserverteilung der Bewasserungsanlagen versehiedenen Typs. Matia HAMRAN sprach über die wáhrend der Dosierung von Pflanzenschutzmittel auftretenden Ansprüche und Béla DEBRECENI über die Ansprüche im Falle der Anwendung von Kunstdünger. Géza Csekő erörterte die Verteilung des Tropfenspektrums, wáhrend János Balogh über die mit diesem Thema verbundenen auslándischen Erfahrungen berichtete. Zum Schluss folgen die vom Kongress gebrachten Beschlüsse. (Folytatás a 210. oldalról.) A Vízgazdálkodási Szakosztály 1971. február 2-i előadó ülésén az 1970. decemberében megrendezett vízgazdálkodási szimpozion-ról számolt be dr. Kcrlai Ede, az OVH főosztályvezetője, dr. Wisnowszky Iván, dr. Csermák Béla és dr. Homonnay András. A KGST tagországok vízügyi szakembrei a Budapesten tartott szimpozionon a hosszú távú vízgazdálkodási együttműködés három kérdéscsoportját vitatták meg: A KGST-tagországok vízgazdálkodásának jelenlegi helyzetét és távlati fejlesztésének főbb irányait, a vízigények kielégítésének kérdéseit, és végül a vízkészletek minőségi védelmét. Az előadók a szimpozionon elhangzottakat referálták ós értékelték. A Nyíregyházi Csoport 1971. február 3-i előadó ülésén Gyulavári Imre a szennyvíztisztítás néhány időszerű kérdéséről tartott előadást. Az előadó a tervezői tevékenység gyakorlati oldaláról közelítette meg a tárgykör kérdéseit, nemzetközi adatokkal igazolta azt a megállapítását, hogy a jövőben a szennyvíztisztítás hatásfokát mindenképpen fokozni kell. A tisztítás harmadik fokának megvalósítási igénye mindinkább előtérbe kerül. Az előadó egyébként ismertette még az előregyártott átemelő telepeket, a műanyag csepegtető testek és különböző levegőztető berendezések újszerű kiviteli módját. Az előadást vetített képek bemutatása kísérte. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1971. február 3-i klubestjén dr. Haszpra Olló számolt be ösztöndíjas tanulmányútja keretében tett utazásáról ,,Hatvanezer kilométer öt világrészen keresztül" címmel. Az előadó tanulmányútja során több kutató intézetet és egyetemet látogatott meg. A klubest keretében vetített színes filmje elsősorban az Egyesült Államok, Mexikó, a Hawai-i szigetek, Új-Zéland, Ausztrália, Honkong, India, Etiópia, Egyiptom ós Ausztria tájait, városait, népeit és zenéjét mutatta be. A Bajai Csoport 1971. február 3-i előadó ülésén dr. Erdélyi Mihály a bácskai löszhát hidrológiai felépítéséről, azon belül, különös tekintettel a víznyerési lehetőségekről tartott előadást . A Szegedi Csoport 1971. február 10-én tartott előadó ülésén dr. Lászlóffy Woldemár a Tisza-völgy vízrajzáról adott elő. Az előadó ismertette a vízgyűjtő legfontosabb földrajzi, éghajlati és hidrológiai jellegzetességeit, szólott az árvizek kialakulásának feltételeiről, és az eddigi árvizek tanúságairól. Foglalkozott a tiszai árvízvédelmi töltésrendszer hatásával, valamint az 1970. évi nagy tiszai áradás leglényegesebb hidrológiai kérdéseivel. Megállapította, hogy országok közötti összefogásra van szükség az országhatárokat átszelő folyók vizének közös hasznosításához, valamint az árvízkárok elkerülésére teendő közös erőfeszítésekhez. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály a Vízépítőipari Szakosztály közreműködésével 1971. február 16-án előadó ülést rendezett, amelyen Szakvári Jenő diavetítéssel kísért tanulmányúti beszámolója hangzott el a hollandiai delta-tervről. Az előadó a Rajna és a Maas folyók deltájában levő öblözet lezárásáról, ill. a terület vízellátásának kérdéseiről beszélt. A Békés megyei Csoport 1971. február 18-án Békéscsabán rendezett előadó ülésén Balogh Elek a mezőgazdasági üzemek közművesítéséről tartott előadást. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály a szennyvíz Szakosztállyal közösen 1971. február 19-én rendezett előadó ülésén dr. phil. Kari Marschall (Bécs) „Ózon használata és ózon fejlesztő készülékek a víz és szennyvíz kezelésnél" c. előadása hangzott el. A Soproni Csoport 1971. február 23-i előadó ülésén Makoveez Imre (Budapest) „A Sopron városához tartozó Tómalom-fürdő rendezési tervének ismertetése" o. előadása hangzott el. Az előadó megállapította, hogy a város üdülő jellegének kialakítását a fürdők állapota nagymértékben befolyásolhatja. Évtizedes erőfeszítések, tanácsi és társadalmi összefogások jellemezték a Tómalom fejlesztésének körülményeit. A Soproni Csoport a II. sz. Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Városi Tanács VB. Építési ós Közlekedési, valamint Terv Osztálya segítségével társadalmi keretek között adott ez alkalommal tájékoztatást a szakemberek részére. Az előadáshoz felkért hozzászólók voltak ? Hargittai Nándor (Víz- és Csatornamű V. Sopron), dr. Kubinszky Mihályné (Városi Tanács), Landl Róbert (Városi Tanács) és Selincider Lipót, ny. főmérnök. A Közép-dunántúli Csoport 1971. február 24-én tfze&esfehérvárott rendezett előadó ülésén Benesóczky József a vízi társulatok szerepéről és a IV. ötéves tervben megszabott feladatairól adott elő. A Szennyvíz Szakosztály 1971. február 24-én vitaülést rendezett, amelyen Blum ánnu a Vegyipari szennyvizek tisztításának lehetőségeiről, Kövér Béla (Miskolc) pedig az Észak-Magyarország-i Vegyi Művek szennyvíz helyzetéről adott elő. Az első előadás a gyártástechnolóógi szennyvíztisztításában betöltött szerepéről, a befogadóterhelhetőségének lehetőségeiről, a helyi előtisztítókról, a csatornahálózat helyes kialakításáról és a szennyvíztisztítás alapműveleteiről szólott. A második előadás a vegyi üzem 1970. évi szennyvíz mennyiségi és minőségi viszonyaival, a mészhidrátos savsemlegesítő berendezés létesítésével és üzemével kapcsolatos feladatokkal, a szenny víztisztító élő szervezetek laboratóriumi tenyésztésének kérdéseivel, a tisztítás hatásfokával ós gazdaságosságával, valamint a mérgező szennyvizek bepárlás és égetés útján történő megsemmisítésével foglalkozott. A két előadáshoz felkért hozzászólók: Kürösmezey László, dr. Herédy Sándor és dr. Farkas Péter voltak.