Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

6. szám - Könyvismertetés

Dr. Péchy L.—dr. Sági M.. Szerves vegyipari szennyvizek Hidrológiai Közlöny 1970. 6. sz. 277 fázisú oxidációja során olyan nagymennyiségű hő szabadul fel, amely nemcsak a folyamatot teszi energetikai vonatkozásban önfenntartóvá — folyamatos üzemvitel esetén —, hanem biztosítja az egész üzem gőzellátását is. Ilyen esetekben természetesen a több szervesanyagot tartalmazó szennyvizek feldolgozása előnyösebb, az üzem gazdaságossága is kedvezőbb. Az ismertetett elven működő folyamatos szennyvíztisztító telep beruházása hazánkban talán ma még nem látszik megoldhatónak. Célszerű lenne azonban olyan 1—2 m

3 űrtartalmú reaktor felállítása, amely biztosítani tudná — esetleg több üzem részére is — a naponként keletkező, néhány m

3, nagy szervesanyag tartalmú, biológiailag nehezen lebontható és sok mérgező anyagot tartalmazó szennyvíz megfelelő tisztítását. Ebben a kísérleti üzemben szerzett tapasztalatok kiinduló adatokat szolgáltathatnának az eljárás esetleges nagyobb méretekben történő megvalósításához. IRODALOM [1] Péchy L., Sági M., Schultheisz Z.: Szerves vegyipari szennyvizek ózonos tisztítása. NIMDOK Vegyipari szakirodalmi tájékoztató, 1968. 1. 16—23. [2] Schmidt, E.: Die Nassverbrennung organischer Abwásser, Österreichisc.her Wasserwirtschaft, 1957. 8—9, 186—191. [3] Zimmermann, F. J.: New Waste Disposal Process, Chemical Engineering, 1958. 17. 117—120: [4] Abwasserreinigung durch Nassverbrennung der Verunreinigungen Deutsches Patentamt. Patentschrift 1051210. [5] Borkowski, B.: Zastosowanie katalitycznego utleniania fendi do oczyszczania sciekow gazowniczycb, Gaz, Woda i Technika, 1965. 4. 112—117. Reinigung der organisclien clieinischen Industrieabwasser durch Oxydation Dr. Péchy, L.—Dr. Sági, M. Die Verfasser untersuchten die Reinigung durch Oxydation der Abwásser von hohem organischen Stoffgehalt. Sie untersuchten eingehend die optimalen Verháltnisse der Oxydationsmöglichkeit mit Luft einiger Abwásser der pharmazeutischen Industrie in flüssiger Phase. Sie habén festgestellt, dass im Falle der Anwendung von Katalisatoren die Oxydation der verunreinigenden Stoffe auch unter Verháltnissen mit entsprechenden Erfolg vor sich geht. Könyvismertetés Dégen Imre—dr. Lászlóffy Woldemár—Károlyi Zsigmond: A szegedi árvíz 1875). (Vízügyi Történeti Füzetek I., a Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Iroda kiadása, Budapest, 1969.; 80 o., 14 ábra ós kép, 108 irod.; német, angol, francia és orosz összef.) „Vízügyi szervezetünk sajátos vonása a hagyományok ápolása ós ugyanakkor a haladás ügye — az új, előremutató, a társadalmi-gazdasági haladást szolgáló törekvések — iránti fogékonyság, a kezdeményező erő felkarolása és alkotó tettekre mozgósítása. Ez a kettős, de egységes szemlélet a forrása a most meginduló Vízügyi Történeti Füzetek kiadványsorozatnak is" — írja a füzet és egyúttal a sorozat előszavában Dégen Imre államtitkár. A vízügyi ágazat egyik legfiatalabb szervezete, a VIZDOK már első történeti kiadványában is fontos feladatot vállalt magára, és régóta igényelt szakterületen kezdett meg igényes tevékenységet. A szegedi .árvízről megemlékező összeállítás kiadásának elsősorban az árvíz kilencvenedik évfordulója adott különös jelentőséget. Ezen túlmenően azonban a jelen feladatai számára is értékes tanulságokkal szolgálhat a régmúlt műszaki életének, eredményeinek, erőfeszítéseinek, olykor közbenső kudarcainak felelevenítése. A kiadvány három fő részből áll. Az első részben Dégen Imre államtitkár: ,,A szegedi árvíz —fordulópont a Tisza-völgy ármentesítésének történetében", a második részben dr. Lászlóffy Woldemár: „Az árvíz hidrológiai szempontból", a harmadik részben pedig Károlyi. Zsigmond: ,,Adatok a szegedi árvíz történetéhez" c. tanulmányát olvashatjuk. A tanulmányok mellett egykorú képek másolatait találhatjuk. Említésre méitó még a Bezerédy István és Károlyi Zsigmond által összeállított bibliográfia, amely a Szeged Városi Somogyi Könyvtár árvízi anyagára támaszkodva a műszaki irodalom és hivatalos kiadványi anyagoh kívül merít az egykorú irodalom-, illetve a történeti ismertetésekkel, visszaemlékezésekkel és a Tisza-szabályozás kérdéseivel foglalkozó későbbi irodalom kiadványaiból. Ugyancsak utal a legfontosabb általános történeti művekre, szépirodalmi ós publicisztikai munkákra, többek között Kossuth Lajos, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán ós Móra Ferenc műveire. Dégen Imre államtitkár dolgozata az árvíz legfontosabb eseményein kívül a katasztrófa műszaki, gazdasági, társadalmi és politikai okait taglalja, foglalkozik a Tisza-völgy ármentesítésének múltbeli, jelenbeli és jövőbeli problémáival. Dr. Lászlóffy Woldemár dolgozata az általános hidrológiai és földrajzi körülmények mellett az 1879. évi árvizet megelőző meteorológiai és hidrológiai helyzetet tárja az olvasó elé, egyes helyeken a régmúltból hiányzó, vagy az akkor fel nem jegyzett adatok érdeklődésre számot tartó pótlásával. Bemutatja a védelmi rendszer 1879. évi áradást követő fejlesztésének főbb lépéseit és jellemzi az azóta bekövetkezett tiszai árvizeket. Károlyi Zsigmond dolgozata a Tisza és Maros folyóknak Szeged életében vitt szerepéről, a XIX. sz. első felének ármentesítési munkáiról, a Bachi-korszak katasztrófához vezető intézkedéseiről ós a későbbi szervezeti hibákról, az árvízkatasztrófa részleteiről közöl fontos történeti adatokat. Ezeket követően utal az újjáépítés előkészítésére és véghezvitelének legfőbb kérdéseire. A bibliográfia — terjedelmi okokból — mellőzni volt kénytelen annak a hatalmas hírlapi anyagnak a felsorolását, amely az árvíz idején, majd az azt követő 90 évben keletkezett. Szűkebb összeállítása is sok érdekességgel szolgál azonban a tárggyal foglalkozóknak. Talán a szegedi műszaki szakirodalmi megnyilvánulások tekintetében maradt a kívánatosnál valamivel hézagosabb ez a válogatás. A VIZDOK nyomdája kifogástalan munkát végzett; nemcsak a szöveges rész, hanem a képek vonatkozásában is. Dr. Vágás István